2020. augusztus 5., szerda

Inganatómia: A gallér

Az ing a klasszikus öltözet egyik alapja. A legtöbbünknek (és ez a divatdiktátorokra is igaz) több ingünk van, mint öltönyünk/zakónk, így a mindennapi változatosságot az ing adja meg. Az ing egyik fontos jellemzője a gallér. Gallérból sokféle van és a rendszertanuk – a rendszertanok már csak ilyenek – nem mindig egyértelmű. Pár alaptípust viszont érdemes megkülönböztetni.


Klasszikus gallér

A klasszikus vagy Kent gallér a leggyakoribb, amivel a kedves olvasó találkozhatott. A gallér hegyei egymással  nem túl széles szöget zárnak be. Volt időszak, amikor ez kimondottan szűk volt, most szélesebb a trendi (és lásd a szétálló gallért lejjebb), a mindenkori klasszikus egy hegyesszög.


Hugo Jacomet francia divatíró (vagy hogyan nevezik azt, aki divatról, stílusról és öltözködésről ír). Stíluskalauzként ajánlom a blogját és vlogját is.


Ehhez a gallérhoz a hagyományos nyakkendőcsomó általában megfelelő. Erről már részletesebben írtam korábban.


Ez a gallér nekem már túlságosan szétálló, de a gallértaxonómiában lehet, hogy még belefér a klasszikusba (a spread fajtába). Szélesebb nyakkendőcsomót igényel (ez egy teljes Windsor).


A szétálló gallér

A szétálló (cutaway) gallér két csúcsa között jelentős távolság van, a gallér szárai egymással tompa szöget zárnak be, extrém estben lényegében egy vonalon vannak.

David Beckham bár valami remélem eltűnőben levő sportot űz(ött), attól még nagyon jól összerakott öltözetekben tud megjelenni. Ez egy extrém módon szétálló gallér.


Legombolt gallér

A legombolt gallért, nevéhez híven, gombok tartják a helyén (azaz az ingre rásimulva). Ez az általános definíció, de szerintem három megjelenésében igen különböző gallérfajta tartozik ide.


A legtöbben a legombolt gallér alatt egy igen lezser, puha és általában kigombolva hordott gallértípust értenek. A gallér nem magas, ezért ha veszünk hozzá nyakkendőt, az egy vékonyabb darab legyen.




Amerikában igen elterjedt a legombolt ing formálisabb formája, amit viszont pont úgy hordunk, mint a klasszikus inget. Az első cég, amely ilyen inget árult az amerikai Brooks Brothers volt, az üzleti öltözetnek ott jellemző darabja. A profilképemen egy ilyen gallérú ingben vagyok.


Anthony Fauci az amerikai koronavírus elleni védekezés vezetője. Kiegyensúlyozott, profi tájékoztatóit érdemes hallgatni ilyen járványos időkben.


Egy harmadik formája a rejtett legombolt gallér, amit én nem sorolnék ide. A rejtett legombolt gallérnál a gomb a gallér alatt van, az kívülről nem látszik. Legombolva természetesen egész nap szorosan az inghez csatolva van a gallér, nem fog felkunkorodni (az inkább a vasalás problémája és a gallérmerevítő hiányára utal).


Aki egy ilyen képről megmondja, hogy le van gombolva a gallér, az tud valamit.


Szmoking gallér

Angolul ez a "wing" azaz szárnyas gallér. Szinte csak formális öltözék részeként találkozunk vele. A fehér nyakkendős (white tie, formális viselet) eseményeken biztosan ilyen gallérú inget viselnénk. A fekete nyakkendős (black tie, semi-formal) események egyik lehetséges gallérja. Mivel fehér nyakkendős események az egyszerű földi halandó számára már nem nagyon léteznek, így ha viselünk ilyen gallért, akkor azt szmokinghoz fogjuk viselni. Mivel a férfi öltözködés legünnepélyesebb formáihoz tartozik ez a gallértípus, így sima "utcai" viseletként nem hordjuk.

A klasszikus öltözködést mi mással mutathatnám be, mint a Downton Abbey egy jelenetével: mindhárom úriember szmokingot visel a fentebb jelzett gallérral.


Ez nálunk inkább a bálszezonra alkalmas öltözet, és bizony nyáron nem egy élmény felvenni: hosszan tart és meleg. Viszont nagyon megvan a hangulata! A csokornyakkendő természetesen megkötős és nem előre megkötött.


Kontrasztos gallér

A kontrasztos gallér nem a gallér magasságában vagy a szárnyak által bezárt szögben tér el a többitől, különleges ismertetőjele az ing színétől eltérő szín. Jellemzően valamilyen színes ing gallérja és kézelője fehér.


Gordon Gekko (Michael Douglas) a Tőzsdecápák filmből a kontrasztos gallér ikonikus viselője. Mai napig van egy ilyen erőt (és gátlástalanságot) sugalló mellékzöngéje ennek a megjelenésnek.


A tőzsdecápa nézést nem tudom hozni, így marad egy ... nézés: a megfelelő szavak jöhetnek kommentben


Duplagallér

A duplagallér a legombolt gallérok egy formája, amelyen két, eltérő színű gallér van. Általában a felső ugyanolyan színű, mint az ing többi része, míg az alsó, amiből kevesebb látszik, más színű. Ez alapvetően lezser megjelenést kölcsönöz és bár nyakkendővel is hordható, szerintem jobb a nélkül.


Ez egy kontrasztos duplagallér. Kontrasztos, mert a kétféle kék egyike se egyezik az ing fehérjével, és duplagallér mert egy egy sötétkék gallér van egy fehér-kék mintás felett. A két gallért gomb tartja együtt és az inghez (így a legombolt gallérok kategóriába is beletartozik)



Gallértűs gallér

A gallértű a férfi kiegészítők egy manapság ritkán alkalmazott darabja. Eredeti célja a gallérok összetartása és a nyakkendőcsomó kiemelése. Bizonyos fajtái akármilyen, nem túl szétálló gallérral hordhatóak. Egy fajtájuk viszont "átszúrja" a gallért, és így az ing részéről speciális kialakítást igényel.


John Wick talpig fekete ruhájához egy magas, gallértűs gallért választott. Reméljük a film hatására újból divatba jön ez a gallértípus. Amúgy meg a legjobb művészfilm, amit láttam!


Feketében nincs gallértűs ingem, és igen ritkán (soha) kell hoznom a morcos orgyilkos karaktert. Viszont van egy egyszerre régies és lazább hangulata ennek gallértípusnak.


Vannak még gallértípusok? Vannak és vannak alesetei is a fentebbieknek. Például van olyan, hogy klubgallér. Ilyen látható a Birmingham bandája (Peaky Blinders) egyes szereplőin. Bevallom én nem láttam a sorozatot, de elég híres, hogy befolyásolhassa a közeljövő stílusát. Ezzel zárom is ezt az anatómiai bejegyzést :)




2020. augusztus 2., vasárnap

Evolúcióbiológia 2019/20 ősz - vélemények

Próbálok minden félév után egy ilyen értékelőt írni. Ez egyben monitorozza a tárgy fejlődését (vagy annak hiányát), illetve lehetőséget ad nekem, hogy válaszoljak a hallgatói véleményekben felmerülő problémákra. Idén ez utóbbiból is kijutott nekem.


A pozitív véleményeket nem szoktam belemásolni az ilyen blogbejegyzésbe (szerencsére van belőle), mert nem létező szerénységem nem engedi. Ezt az egyet engedjétek meg nekem: "De összességében egy számomra nem túl érdekes tárgyat tartott meg úgy hogy a félévben az ő előadására jártam legszívesebben."


Nem azért van könyv, hogy én gazdagodjak, hanem, hogy nektek legyen miből tanulni.


Kaptam egy ilyen véleményt: "A kurzushoz szükséges segédanyag a tanárúr által írt könyv (8 ezer Ft, de nála akciósan csak 6) amely szükséges a felkészüléshez. Ez pofátlanság."


(1) Szeretném leszögezni, hogy nálam a könyv nem megvehető, én a kiadó webshopjára mutató linket adok meg a kurzus e-learning felületén. A kiadó stabilan olcsón tudja adni a könyvét, mert kevesebbet vesz el terjesztési költség gyanánt.
(2) A könyv online elérhető az ELTE jóvoltából, az egyetemen belül. Tehát akinek kifizethetetlen a könyv ára, az is hozzá tud férni a tartalmához (és a könyvtárban is van belőle példány helyben olvasásra).
(3) Én egészen pontosan 0 Ft-ot kapok minden eladás után. Azért írtam a könyvet, hogy egyszerűbb legyen a felkészülés. Ezt amúgy visszaigazolják az olyan vélemények, hogy "Ritka, hogy kapunk konkrét tankönyvet a kurzus teljesítéséhez. Amellett, hogy nagyon hasznos, még izgalmas is. Lapozgatni fogom a szabadidőmben is!". Tehát nem fűződik anyagi érdekem ahhoz, hogy a könyvet megvegyétek (az azért érdekel, hogy sikeresen teljesítsétek a kurzust).


"Maga a tankönyv egy jó dolog, viszont az, hogy nem hozzáférhető, csak ha megvesszük szemétség. Bejártam az elte összes könyvtárát (sehol egy darab mindenhol összesen is csak 2 volt) és mivel vannak kapcsolataim tudtam szerezni egyet a fővárosi szabó ervinből fél évre. De ezt szaktársaim nem igazán tudják megtenni, és a szabó ervinben sem volt 100 darab (összesen 3). Így aki tanulni szeretne vagy megszerzi online (kutatások bebizonyították, hogy amit képernyőről és nem papír formában olvasunk sokkal kevésbé marad meg) szóval az átlag (kapcsolatokkal nem rendelkező) diák vagy megveszi, vagy maximum egy hónapra tudja kikölcsönözni a könyvet vagy online olvasgatja,de az ugye nem feltétlenül hatékony. Jó dolog, hogy van könyv az, hogy csak pénzért érhető el nem fair, tenkintve mennyibe kerül a tandíj. Megoldás: A könyvtárat fel kellene szerelni az olyan könyvekkel, amelyekből "nagyon ajánlott" tanulni."


Igen, egy ideális világban pontosan így működne az egyetemi könyvtár. Az ELTE anyagi helyzete nem engedi meg, hogy beszerezzen ennyi példányt. A két példány is az én "adományom" az egyetem könyvtárának.


A beugrók és a vizsgák rendszere


"Lekezelő az órákon a stílusa, írásban feltett kérdésekre viszont érthetően és normálisan válaszolt. A vizsgaszabályzatot nem tartja be, ezért nem teljesíthető normálisan a kurzus. Az elméletileg csak szóbeli vizsgát beugró címszóval egy írásbeli vizsga előzi meg, melynek 2 része van, részenként 90% a követelmény és a javításba nem szeretné ha betekintene a hallgató, idézve "higgyétek el, hogy tudunk javítani". Egyáltalán nem korrekt és a kommunikációja is azt tükrözi, hogy nem szeretné hogy az ember elmenjen vizsgázni, ennek ellenére a vizsgaidőpontot fel kell venni úgy, hogy nem is tudjuk, hogy mehetünk-e. A vizsgaidőszak ezáltal tervezhetetlen."


(1) Van a hallgatókban egy fura elképzelés, hogy mi valamiért nem szeretnénk, hogy ők levizsgázzanak. Egyrészt semmi örömet nem okoz, ha valakivel közölnöd kell, hogy nem tud eleget. Ez része a feladatunknak, de attól még rémségesen kellemetlen. Másrészt meg igen sok érdekünk fűződik ahhoz, hogy átmenjetek. Például, ha elsőre átmegy valaki, akkor csak egyszer kell kijavítani a beugróját, és egyszer kell szóbeliztetni. Kevesebb idő. Másrészt a több hallgató jobb az egyetemnek, mert több pénzt kap utána. A feladatunk viszont a tudásotok, a felkészültségetek ellenőrzése. És van egy szint, ami alatt nem engedhetünk át valakit.
(2) A vizsga menetét az első órán elmondom, beugróstól, szóbeli vizsgástól együtt. Ez az információ mindenkinek a félév kezdete óta rendelkezésre áll. A beugrókról a vizsgaszabályzat nem rendelkezik. Mivel ez a panasz a tanulmányi dékánhelyetteshez is eljutott, így a további problémák elkerülése végett kezdeményeztük, hogy a vizsgáztatást B típusú kollokviumként tüntessék fel.
(3) A vizsgaszabályzat tényleg kötelez rá, hogy a beugrókat megmutassam, ha valaki kéri. Én amúgy ezt nem tagadtam meg, csak kértem a hallgatókat, hogy tekintsenek el tőle. Aki kérte, annak leírtam, hogy mely kérdésekre volt rossz a válasza. Szeretném viszont elkerülni, hogy alkudozzunk a pontokat illetően.
(4) Amennyiben valaki úgy érzi, hogy lekezelően viselkedtem vele az előadáson, akkor kérem fogadja elnézéskérésemet. Nem volt szándékomban így viselkedni. Mivel amúgy alapvetően pozitív visszajelzések voltak az óra hangulatával és viselkedésemmel kapcsolatban, így remélem csak valami félreértésről van szó.


Mennyi előképzettség kell a tantárgyhoz?


Többen nehezményezték, hogy előképzettségük nem volt megfelelő az előadáshoz, és ezért esetleg jobb lenne magasabb évfolyamon megtartani azt. Amíg viszont nem tudom mi az az előképzettség, ami hiányzik, úgy nehéz vagy megtanítani, vagy azokat a részeket kivenni, amelyek túlságosan ilyenek.


"Nem az első félévben kellene tartani."
"Teljesen felesleges első félévben."
"Sokkal könnyebb lenne elsajátítani a kurzuson oktatott tananyagot több háttértudással. Véleményem szerint nem szerencsés az első félévben olyan hallgatóknak tanítani ezt a tárgyat, akik valószínűleg nem rendelkeznek a megfelelő előzetes képzettséggel."


Illetve a fenti megjegyzéseket szembe állítanám az alábbiakkal:
"Aki emelt érettségizett, annak nem volt újdonság, maximum 1-2 apróság."
"Földtudományi szakosként nulla előképzettségem volt mégis sikerült jól levizsgázni, csak úgy kell hozzáállni a tárgyhoz."


"Érdekes kurzus. Tobb időt szánnék rá. Az anyagot ugyanilyen ütemben jó lenne leadni, aztán 1-2 óra meg nagyon jó lenne arra, hogy beszélgetve, lazábban eszmét cserélhessünk a hallottakról tanárainkkal. Szerintem ez nagyban segítene a gondolkodásmód elsajátításában."

Én általában (a ti félévetekben nem, mert rögtön volt utána is egy gyakorlatom) ráérek előadás után, illetve valamikor kijelölhetek egy időpontot konzultációra / további beszélgetésre. Amit nem szeretnék, hogy bárki ezt kötelezőnek, vagy a jó jegyhez szükségesnek tartsa. Én örömmel és szívesen beszélgetek evolúcióbiológiáról az előadáson kívül is :)


"Főleg a könyv olvasása közben sokszor belefutottam olyan dolgokba, amit még nem tanultunk, és fogalmam se volt róla. Ilyenkor sokszor elgondolkodtam, hogy miért is nem maradt harmadévre ez a tárgy. A biokémiai, genetikával kapcsolatos részek és a laboratóriumi eljárások néha több előzetes ismeretet igényeltek volna szerintem."

Itt végre van konkrétum, hogy mi az, ami nem érthető. Igen a könyv harmadéveseknek íródott. És vannak benne technikák, amelyek ismeretét adottnak veszem, de nem a technikai részleteit, csak azt, hogy mire jó. Ez megtanulható. A PCR arra való, hogy DNS-t sokszorozzunk. Ennyi kell.


"A mutáció, a szelekció, és a fenotípusos evolúció témaköröknél éreztem úgy, hogy az emelt biosz érettségim nem elég az anyag teljes megértésére, nekem ez a három tétel volt a legnehezebb. A darwini medicina témakör volt számomra a legélvezetesebb, azzal hosszabban is szívesen foglalkoztam volna. Én egyetlen témát hiányoltam; az emberi populáció növekedésének korlátozottsága és következményei szerintem egy órát kaphatna, a könyvben meg volt említve, de én fontosnak tartanám, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon - amolyan Izmael-szerűen kifejtve."

A mutáció fejezethez tényleg nem ártana előtte a genetika, de ezért nem is szoktam olyan mélységében visszakérdezni. A szelekció és fenotípusos evolúció pedig új és csak itt fog előjönni. Nehéz, ezt nem tagadom, de remélem az előadás+a könyv és esetlegesen további kérdésekkel megérthető.
Emberről és populáció növekedésről nagy örömmel beszélnék, de erre majd ott lesz a természetvédelem, az ökológia és bizonyos specik.


"Az első pár előadáson alulmaradtunk szakszókincs-ügyileg, de ha kérdeztünk, elmagyaráztad, így lehetett rá tovább építeni."
"Sokszor voltak olyan szavak amiket nem ismertünk, és egyertelműnek lett kezelve."

Az első előadáson rögtön azzal kezdtem, hogy lesznek kifejezések amelyeket lehet, hogy nem ismertek. Mivel már csak igen homályos emlékeim vannak a frissen érettségizett létről, így nem tudom melyek ezek a szavak. Kérlek szóljatok, a következő évfolyamoknál akkor már előre tudok szólni. Egyik évben szóltak a hallgatók, hogy a gaméta kifejezést nem értik. Ivarsejt. Most már előre szólok, hogy ez mit jelent.


Vizsga


Én továbbra is próbálok szóban vizsgáztatni. Ez rémségesen időigényes, viszont egy nagyon fontos készséget fejleszt a hallgatókban: hogy merjenek és tudjanak beszélni a tudásukról. Írni is persze tudni kell, de azt a készséget az esszék fejlesztenék és nem az írásbeli vizsgák.
Meglepő módon még pozitív visszajelzést is kaptam a vizsgákkal kapcsolatban:


"A sejtbiológiától rettegtem, viszont előbb voltam evolbiosz szóbelin, ami jó élmény volt (nem csak nekem). Akár a nálad felelők, akár a többieknél, sokan jöttek el jó élménnyel, ami az első félévben fontos lehet a hallgatóknak, hogy ne kapjanak szívbajt, ha felelniük kell. Önbizalmat adott. És nem mindegy, hogy ember ül emberrel szemben, vagy egy hallgató az egyetemi tanárral szemben. Ezt úgy értem, hogy nem kaptunk lenézést. Ez nagyon fontos. Köszi."


"Erről már korábban is szerettem volna írni, igaziból azért mert nekem ez egy meglepően jó élmény volt és ez volt már elég regota(gimi) egy olyan vizsga helyzetem amikor elengedtem magamat(már amennyire egy ilyen helyzetben lehet..) és (!!!) régóta most először mertem nem egész mondatokat leirni a tetelkidolgozasnal, mert tudtam, h ha sikerül Adamhoz kerülnom, fogok mérni gondolkodni(veeegre), fog rá időt hagyni, és nem kell azon stresszelnem, hogy nem úgy mondok vissza egy mondatot szó szerint, ahogy azt ő kiejtette a száján. Nagyon hálás is vagyok ezért, mert ez új lendületet és önbizalmat adott,ugyanis a vizsgán tényleg ez történt. Nagyon jó élmény amikor a tanár úgy kezeli a diákot mint egy értő lény, emberileg egyenrangúan. Tudásban nyilván kevesebbje van a diáknak, de azért van itt, mert érdekli a téma, és szeretne tanulni, valami újat elsajatitani és azt érzem, hogy Ádám ebben tökéletesen támogatja és segíti a diákjait. Mindez a vizsgán is elojott, amiért külön hálás vagyok. Köszönöm."


"Nem mindegyik tételnél volt egyértelmű, hogy mit kellett volna elmondani szóbelin. A címszavak segítettek, de így is néhol kicsit túl tág volt. A vizsgáztató tanárnak útba kellett igazítania felelet közben, mert nem volt tiszta hogy pontosan melyik részre térjünk ki jobban és melyikre csak kevésbé. Sikerült nagyjából összerakni vizsga alatt hogy mit kértek volna, csak akkor az már beleront az előadásmódba. (De a jegyemet nem nagyon befolyásolta.)"

Ha egyed dolgokba inkább belekérdezünk, másba meg nem, az egyszerűen jelentheti azt, hogy amikor egy 3 órás előadás anyagáról kell 10-15 percben számot adni, akkor nem jut mindenre idő. Ahol problémát érzékeltem, ott az jött elő, hogy a címszavak egy részéről semmit nem tud az adott vizsgázó.


"Tetszik maga a játék. A battle royale módot kicsikét hiányolom, de nem súlyos. A PvP jól ki lett dolgozva, de a tanárok kicsit erősek, survival mode-ban szinte lehetetlen végigvinni a pályát. Egyébként nagyon jó lett, csak néha nem tudom megnyitni az inventorymat, vagy nem tudom használni a SkillPointokat, amiket szereztem a félév során, így kicsit nehezebb kimaxolni az 5-ös szintet."

Ez nem az a szak, ahol a battle royalnak értelme lenne, itt együttműködésre tanítjuk a hallgatókat. Szóval a co-op módot lehetne inkább hiányolni.


Könyv


"Itt is néha azt éreztem, h a lényeg magja elveszik a kormondatokban. És ami fontos!! Szerintem nagyon nem volt atláthatóan tagolva! A címeket jobban el kéne különíteni. A tartalomjegyzék tok jó, de magában a könyvben néha nem látszik, h melyik nagy cím, melyik alcím hova tartozik, mikor kezdődik új alcím ami már egy másik nagycim alatt van. Valamint a logikai tagolas is néha osszezavart pl a fajkepzodesnel emlékszem konkrétan ilyenre, de máshol is. Most nincs itt a tk de majd később még lehet kikeresem."
"A tördeléssel (?) volt problémám: Melyik alcím hová tartozik, mindig a tartalomjegyzékből tudtam meg. Kényelmesebb lett volna, ha pl. számozottak lennének az alcímek. Tételkidolgozásnál, tanulásnál hasznos lett volna. I.3. fejezet->
Mi öröklődik? - Evolúció négy dimenzióban
I.3.3. Viselkedési öröklődés
I.3.3.4 Békés tradíció páviánoknál
"

Sajnos az alfejezetek és al-alfejezetek megfelelő szedése nem sikerült maradéktalanul. Ez az én saram, a leadás véghajrájában erre nem figyeltem és így lettek benne hibák.


Kidolgozott jegyzet


"A tankönyv mivel mindent hosszan magyaráz, megértésre alkalmas, de tanulásra nekem nem volt az, a jegyzetem pedig pont a másik véglet volt- túl vázlatos lett. Körbekeringett néhány kidolgozott, egyenként 3-4 oldalas tétel, ami a könyv értő elolvasása után hasznosnak tűnt, ám vizsgán derült ki, hogy sok hiba van benne, ami elég kellemetlen helyzetet szült. (bár erről nyilván nem te tehetsz) A visszakérdezett tételek száma szerintem pont megfelelő volt, 12 tételt barátságosan be lehetett osztani."

Ez tényleg kellemetlen volt. Sajnos kering pár rossz kidolgozott jegyzet. Pedig pont a 2018/19/2-es (harmadéves) évfolyamnak, akik pont a megelőző félévben volt vizsgája van olyan kidolgozott tételsora, amit átnéztem (átírtam) és jónak tartok. Szóval lehet találni ilyet, és még a file nevében is ott van, hogy _KA. Azért félek egyszerűen csak feltölteni, mert ez vázlat és nem maga a tananyag. Ez arra jó, hogy ismételjétek magatokban a tételeket és nem arra, hogy tanuljátok.


Tegezés


"Nagyon sokat jelentett az első órán, hogy felajánlottad a tegeződést. “Hisz’ nemsokára úgyis kollégák leszünk” - ettől a perctől el is hittem és elképzeltem, hogy valaha tényleg az leszek."


Én, sok kollégával ellentétben, tegeződöm a hallgatókkal. Tudom ez fura, de nekem sokkal furább a boltban tegeződni az eladóval, mint a hallgatókkal. Illetve személyesen nehezemre esett az az átmenet, hogy 5 évig magázzuk az oktatókat, majd bekerülve egy tanszékre, ott mindenkivel összetegeződünk és minden más egyetemi kollégával szemben meg találgathatok, hogy akkor most tegeződünk vagy sem.

2020. augusztus 1., szombat

Középkori járványkezelés és a XXI. századi gazdaság

Moss kezet, viselj maszkot és tarts távolságot!


Ezzel tudott előjönni a XXI. századi technikai civilizáció a járványkezelésben. Voltak, akik ezt a "tudósok" szemére is vetették, hogy nem lehetne valami kevésbé középkorival előjönni? Az más kérdés, hogy a kézmosás fontosságát betegségek terjesztésében a XIX. században fedezte fel Semmelweis Ignác, sőt a kórokozók mibenlétének megismerésére még később került sor. Amit az emberek várnának, hogy legyen valami varázsfőzet vagy amulett, ami megvéd a betegségtől az viszont középkori. Legfeljebb most homeopátiának, biorezonanciának, Pi-víznek, stb. nevezzük. Az ember lényegesen kevesebbet változott, mint a technológia.




A járványkezelés igenis XXI. századi


Bár a fentebb említett három intézkedést akár több száz évvel ezelőtt is megvalósítható lett volna, de járványkezelés ilyen aspektusa nagyon is XXI. századi. Mikor lehetett a történelemben ilyen mértékben otthonról dolgozni? Mikor lehetett kapcsolatban maradni ismerősökkel (akár már kontinensen is) úgy, hogy akár láthassuk is őket? Mikor lehetett pár óra alatt kimutatni egy vírust? Mikor lehetett az amulettjeink (mobil telefon) alapján megmondani, hogy ki merre jár és kapcsolatba került-e fertőzöttel? Mikor osztott meg a tudományos közösség ennyi ismeretet ilyen gyorsan (én még emlékszem arra az időkre, amikor postán küldünk cikkeket, hogy mások olvashassák)? Mikor hozták házhoz majdnem mindenünket, amit pár kattintással megrendeltünk? Biztos lehetne hosszan sorolni azokat az apró XXI. századi fejlesztéseket, amelyek elviselhetőbbé, élhetőbbé tették a karantént.


A karanténnal kapcsolatban a diskurzus egy jelentős része a gazdasági hatása körül folyik. Azok, akikeket a lezárások gazdaságilag, oktatásukban vagy társasági életükben negatívan érintett, felteszik a kérdést, hogy fontos volt-e mindez a sokakat hátrányosan érintő intézkedés az alacsony átfertőzödöttség mellett? Végül a diskurzus arra fut ki, hogy mennyit is ér egy emberélet akár a betegség tekintetében, akár az életkörülmények jelentős változása tekintetében.


A járvány "félig" van a befolyásunk alatt, a világgazdaság teljesen


Hamis az a szembeállítás, hogy vagy a járvány vagy az emberek financiális élete és e kettő között kell választani. A szembeállítás feltételezi, hogy vagy a járványt eresztjük szabadon (értsd, nem vagy alig kezeljük) vagy az emberek éhenhalnak. Ahogy a járvány megfékezésére a járványkezelések valók, úgy az emberek éhenhalása (financiális ellehetetlenedése) ellen gazdasági intézkedéseket lehet hozni.



Mivel új vírussal van dolgunk, ráadásul a világ is összekapcsoltabb lett akár csak a 2012/13-as MERS után is, így ezen oldalról a sötétben tapogatóztunk. A felhalmozott ismeretek is csak segítenek a kezelésben, de önmagukban nem képesek megszüntetni a vírust. A vírus nincs a hatalmunkban. És mint evolúciós egység, bizony okozhat még meglepetéseket.


A gazdaság viszont nem lehet ismeretlen számunkra és tulajdonságai is csak rajtunk múlnak. A kapitalista piacgazdaság alapjait a XVIII. században fektették le, ráadásul közgazdasággal már évezredek óta foglalkozunk. Mondhatja bárki, hogy járványokkal is foglalkozunk pár ezer éve, de úgy, hogy nem sokkal több, mint 100 éve ismerjük, hogy mik okozzák ezeket, kicsit nehezebb ismeretről beszélni.


Mégis gyorsabban várjuk el a kutatóktól a vakcina előállítását, mint a döntéshozóktól egy mindenki számára élhetőbb gazdaság megteremtését.


Miért van az, hogy a gazdaságot valami felsőbb hatalomtól adottnak véljük (mindenkinek meggyőződése szerint ez valamelyik Isten vagy a "láthatatlan kéz"), amire nincs befolyásunk, míg egy vírussal kapcsolatban elvárjuk, hogy az úgy működjön, ahogy mi kívánjuk (tűnjön el nyáron vagy legyünk immunisak rá a BCG oltás következtében)? Legyünk őszinték ez a probléma a klímaváltozás kezelésével kapcsolatban is felmerül, amely esetben nem tudjuk elképzelni a világ működését a fogyasztói társadalom nélkül, de meg vagyunk győződve, hogy valami ráolvasással majd helyre rakjuk a klímát.


Nem a virológusok diktatúrája van, hanem egy sokkal régebbi diktátum, ami a gazdaságot nem egy közös erőfeszítésként, hanem valami megmásíthatatlan környezeti tényezőként állítja be. Előbb beszélgethetünk arról, hogyan változtassuk meg az embert vagy bármely fajt, kolonizáljuk a Marsot vagy akár távoli naprendszereket, mint arról, hogy a gazdaság működhetne máshogy is. A járvány elején voltak hangok, amelyek firtatták, hogy lehetne máshogy. Sajnos a járvány ideiglenes lecsengésével ezek a hangok is elhalkultak, miközben az intézkedéseket szapulók vagy a vírusban nem hívők hangja ugyanolyan vagy még hangosabb.


A járványintézkedések XXI. századiak, a XIX. századi gazdaságfelfogást kéne magunk mögött hagyni.