2020. január 10., péntek

Klímahiszti

A klímahiszti az, hogy mindenféle fura fazonok azzal jönnek, hogy gond van a világgal. Mármint értjük, hogy gond van a világgal, hiszen a Star Wars saga befejezése nem volt tökéletes, a Trónok Harcáéról ne is beszéljünk, és különben is kijött már idén valami új telefon? Szóval van ez a tökéletes világ, amibe azok a fránya fazonok (zöldek, ökoterroristák, 16 éves kislányok, stb.) belerondítanak azzal, hogy itt kérem valami nagy globális probléma van, ami nagyon rosszul fog minket érinteni.


Persze chemtrail, vakcináció és az illuminati is azon mesterkedik, hogy a világ egyre rosszabb legyen. De ezek tényleg miért jönnek ezzel a sületlenséggel (vagy sültséggel, ha az ausztrál vagy korábban az amazonaszi tüzeket tekintjük)? A vakcináció problémáját legalább értjük, mert ugye a chippek, a higany meg az autoizmus (az biztos valami autó fóbia). De hogyan is tudná az ember, a maga csekélységével befolyásolni a klímát és a környezetet? No meg miért is lenne nekünk rossz, ha egy kicsit melegebb lenne januárban, kevesebbet kéne fűteni, kevesebb gáz fog fogyni és rögtön magától meg is oldódik a probléma. És különben is, a fúziós erőművek mindjárt megoldják az egész energiaproblémát (nem).


A minket folyamatosan érő híráradatban egy aprócska rész a klímaváltozás miatt aggódók hangja. És mivel valami rosszra hívják fel a figyelmet, könnyű összemosni mindazokkal, akik azt láttatnák, hogy a világ veszélyes mert állandóan borzalmak történnek. Igen, a hírek túloznak a világ borzalmairól, mert a békének és nyugalomnak nincs hírértéke. De higgyük el, nagyon boldogak lennének az ökológusok, ha az apró kis konferenciáikon egymásnak elmondhatnák, hogy idén se halt ki egyetlen faj sem (de), az erdőink szépen nőnek és minden rendben van, jövőre foglalkozhatnánk ökológiai kérdésekkel és nem természetvédelemmel. De sajnos ilyesmit nem állíthatunk. A helyzet sokat romlott az elmúlt évtizedekben, csak most egy kicsit jobban hallhatóak vagyunk. Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy a helyzetet már akkor vészesnek tartották, amikor 20-25 éve erről először tanultam komolyan. A helyzet csak rosszabb lett.



Fejünkre lehet olvasni, hogy aggódtunk az ózonlyuk miatt aztán mégsem sültönk ropogósra. Azért az 50-es naptejet magunkra kenjük és 11 és 15 között nem megyünk a napra, a napszemüvegünk UV szűrős és nyáron az UV állapotokat is bemondják a hőmérséklet és a várható eső mellett. De az is csak egy hiszti volt. Mondjuk eltelt pár év, amíg betiltották a freont és társait. És ehhez az a "hiszti" is hozzásegített. Megoldódott? Részben. Részben együtt vagyunk kénytelen élni a problémával.


És az olaj is elfogyott már sokszor és lám még mindig van. A környezetvédők meg azzal jöttek, hogy azért kéne abbahagyni, mert elfogy. Egyrészt el fog fogyni. Lehet, hogy nem most, vagy nem tíz év múlva, de véges mennyiség áll rendelkezésre. Nem újul meg. Nem fenntartható az alkalmazása. Másrészt az 50-es és 70-es években még ilyen 20-30 dollár körül volt egy hordó olaj ára, és most olyan 55 dollár (inflációval korrigálva), de volt ez 145 is (adat itt). Tehát van még olaj, de egyre drágább kitermelni. És akármilyen hatékony lesz a technológia, egy fosszilis üzemanyaggal működő autó fogyasztása nem lehet 0 liter / 100 km. Minden pozitív érték mellett fogyasztjuk a véges erőforrást. Ez nem hiszti kérdése, hanem elemi matematika. És ez csak az egyik probléma az olaj égetésével, mert a szén-dioxid szint növekedése mellett ott a szmog is.


A természet pusztul. A fajok kihalnak. Persze mindig haltak ki és keletkeztek is fajok. De a kihalás részét felgyorsítottuk. És ezt nem tudjuk semmiképpen más nyakába varrni. Történelmi tény, hogy a dodó kihalását mi okoztuk. De mindig meg lehet tőlünk kérdezni, hogy miért gond, hogy nincs dodó? Miért probléma, hogy kihal pár száz (ezer?) rovar faj (nem darab egyed, egész fajok), ami valahol az őserdőben él? Általában nincs válasz. Sok faj kihalhat úgy, hogy meg se ismertük. Ha le is írtuk, nem tudjuk milyen ökológiai fülkét töltött be. Nagyon keveset tudunk a világunk működéséről! És ahelyett, hogy lehetővé tennék a kutatóknak, hogy megismerjék, és tudjuk válaszolni ezen kérdésekre, csak legyint a közvélemény egy része: "Ez csak hiszti, nincs szükségünk mindenféle rusnya rovarokra." Csak ugye más kérdés a szúnyog, a poloska, a harlekinkatica és a méhek és más beporzók. Nem mindegy melyikből van több vagy kevesebb.


Ez nem hiszti, a hiszti akkor lesz, amikor a baj annyira érezhető lesz, hogy áttöri közönyünk falát és kérdezik, hogy miért nem szóltunk. Szóltunk!