Úgy látszik így a forróság közepette alacsonyabb az ingerküszöböm az ember felelősségét a klímaváltozásban tagadókkal kapcsolatban. Nemrég Jon Stewart Daily Show egy tavalyi adását néztem, amiben az USA tudomány, űrkutatás és technológia bizottságának tagjai rohantak ki a globális felmelegedés ellen. De ez egy régi történet. A HVG-ben viszont a múlt heti számban közölték Del Medico Imre olvasói levelét, amelyben azt írja, hogy
"Cikkükbet és egyéb hasonló írásokat olvasva azt kell hinnem, hogy a klímaváltozás okait keresők túlbecsülik az emberiség képességeit. Nem fogadom el azt a véleményt, amely szerint a klímaváltozás, ami napjainkban felmelegedésben nyilvánul meg, az emberség tevékenységének a következménye."
A vita már nem arról szól, hogy változik-e a klíma. Változik. Hanem, hogy ki a felelős. Ugyanis, ha nem mi emberek vagyunk azok, akkor nem kell semmit tennünk a további károk megelőzéséért, mert úgysem mi okozzunk. Tehát lehet környezetet szennyezni, még több fosszilis tüzelőanyagot elégetni, stb.
Mindez arra a mantraként ismételt tételre alapozzák, hogy - megint az olvasói levélből idézve - "a természet erőivel szemben parányiak vagyunk."
Az ember nem képes megváltoztatni a környezetet
A következő alkalommal, amikor bekapcsolod a Googlemap szolgáltatást ne csak a menetidőt, a dugókat és az alternatív utakat nézd, hanem vegyél egy kicsit vissza a nagyításból és nézd meg mit látsz!
 |
| GoogleMap műholdkép a XVII. kerület és környékéről. |
A mély zöld részek erdősek. A Naplás tó és környéke ott középen. Jobbra fent a Gödöllői-dombság. Bal alul az a nagyon élettelinek látszó rész az Új Köztemető...
A többi beépített- és mezőgazdasági művelés alatt álló terület. Olyan jellegű környezet, ami évtízezrekkel ez előtt még nem létezett. Ma a Föld egy tekintélyes részét megművelt földek fedik, amelyeken 1 darab faj növekszik csak azért, hogy a "természet erőivel szemben parányi" embernek legyen mit ennie.
 |
| A legelőként (zöld) és növénytermesztésre használt területek (narancssárga). |
Nézzük meg jól ezt a térképet! A narancs részen az eredeti növényzet le lett cserélve - az ember által! Magától nem nő olyan szép sorokban a búza. A fehér részek a dzsungelek (amazóniai esőerdő, az afrikai esőerdők és Indokína esőerdejei), a sivatagok (Szahara, Góbi-, Atacama-, Nabib-sivatag), a magas hegyek (a Himalája szép nagy fehér folt, de az Alpok és a Kárpátok félkaréja is látszik), valamint a hideg égöv. Minden más részt így-vagy-úgy, de a saját hasznunkra próbáltunk fordítani. Aki valaha tanult bármit is az időjárásról, az tudja, hogy a vegetációnak (a növényeknek) fontos szerepe van a lokális klíma kialakításában. Más az időjárás egy erdőben (és fölötte), mint egy kukoricaföldön.
De szépen ismételjük:
Az ember nem képes megváltoztatni a környezetet
Mi olyan parányiak vagyunk, hogy szinte semmit nem tudunk tenni Földünkkel.
 |
| Brazil őserdő tarvágása |
A szél néha kidönt fákat, esetleg az UFO-k szépen úttól-útig rajzolnak egy nagy négyszöget a Brazil őserdőbe, de természetesen, mi emberek ilyet nem tudunk.
Magyarország vízrajza is pontosan úgy néz ki, mint 100 évvel ezelőtt:
Igaz lehet, hogy a napfolt tevékenység vagy mi egyenesítette ki azokat a fránya folyókat és csapolta le a mocsarakat. Az a 127 km2 területű tó a Tiszán is biztosan azért van, mert a sok sulyom miatt nem tud elfolyni a víz a környékről. A Kiskörei Vízerőműnek semmi köze a dologhoz.
A környezethez mi hozzá se nyúltunk. Néha kisebb üregeket vájunk bele, de az üregi nyulak is tesznek ilyet, s biztosan ők a felelősek ezért is:
S az ökológus mellett most kitör belőlem az evolúcióbiológus is. Vegyünk egy mély lélegzetet! Akárhol is vagyunk, lehet ez a szippantás akármilyen kellemetlen is, egy biztos: oxigén van benne (különben nem tudnánk olvasni). Miért is van oxigén a légkörben? A fotoszintézis miatt. Jelenleg 21% a légkörnek oxigén. Az élet keletkezésekor szinte semennyi oxigén nem volt a légkörben (egyes 1-2%-ot azért megengednek). Aztán a cianobaktériumok "felfedezték" a fotoszintézist, amivel vizet bontanak, a hidrogénnel a szén-dioxidot redukálják, míg az oxigént kibocsátják. Évmilliókba telt, míg megváltoztatták a Földet olyanná, amilyen ma: oxigéndús légkörűvé. De kétségtelen, hogy élőlények képesek voltak nemhogy a klímát megváltoztatni, de a légkör összetételét!
Az élőlények állandóan változtatják a környezetet. Többjük direkt teszi, hogy a környezet olyan legyen, ami nekik megfelelő. Erről szól az egész niche konstrukció elmélet. Röviden ez az, hogy az élőlények nem egyszerűen csak elszenvedői a környezetnek, amihez alkalmazkodniuk kell, hanem aktív alakítói is. Gondoljunk egy hódgátra. A hód megváltoztatja a környezetet.
A termeszvárak is teljesen más mikroklímával rendelkeznek, mint a környezet, amiben a termeszvár áll. A termeszvár a helyi környezet megváltoztatása olyanná, hogy az jó legyen az adott fajnak.
Az ember jár élen a környezet megváltoztatásában. Lásd mezőgazdaság és a városok. Belegondoltunk, hogy egy a szavannához alkalmazkodott, csupasz jószág mit keres olyan éghajlaton, ahol fagyhat? Nem is húzza sokáig kint a hidegben. Szépen felvesszük más állatok bundáját (ha már nekünk nincs) és bebújunk a tűzzel melegített barlangunkba/házunkba. Abba a mikrokörnyezetbe, ami a számunkra elviselhető 18-25 °C fokot nyújtja.
A világ minden táján megtalálható fajról beszélünk, amiből 7 milliárdnál több járkál a Földön.
Éves szinten 30 billió tonna szén-dioxidot eregetünk a levegőbe a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével1. Szerencsére a növények ennek egy részét megkötik. Ha nem tennék, akkor ugye a szén-dioxid egyre csak dúsulna, s ott tartanánk, mint a Vénusz, amelynek légköre 98% CO2, s az üvegházhatás következtében a felszíni hőmérséklet a nem túl kellemes 462 °C. A ma felhasznált olaj és földgáz valaha él élőlényekből származik. Nem bomlottak el, nem lett belőlük szén-dioxid, hanem a föld mélyébe kerültek. Ezt az évmilliók alatt lerakódott szenet eresztjük most a környezetbe. Ez és a mindenféle egyéb gáz, amelyek - például freon - sohasem keletkeztek maguktól nagy mennyiségben a Földön, hatásáról vitatkozunk. S ez az, aminek az időjárásra gyakorolt hatását vitatják.
Tehetik, mert ugye a levegőről beszélünk, ami színtelen és szagtalan, a klíma meg egy olyan dolog, amit 3 napra előre pontosan jelezni is nehézkes. És azt az előrejelzést is nagyon sok paraméteres matematikai egyenletek megoldásával érik el. Nem egy egyszerű dolog. Ráadásul nem lehet vele kísérletezni. Nincs még 10 Földünk, hogy azokon ezt-azt megváltoztatva megnézzük mi történik. Ez az egy Földünk van, ez nem kísérlet, ez a bőrünkre megy.
S ismételjük:
A környezethez mi hozzá se nyúltunk. Néha kisebb üregeket vájunk bele, de az üregi nyulak is tesznek ilyet, s biztosan ők a felelősek ezért is:
 |
| Külszíni fejtés. A kép alján azok házak, csak a méretek becslése miatt írom. |
De szépen ismételjük:
Az ember nem képes megváltoztatni a környezetet
S az ökológus mellett most kitör belőlem az evolúcióbiológus is. Vegyünk egy mély lélegzetet! Akárhol is vagyunk, lehet ez a szippantás akármilyen kellemetlen is, egy biztos: oxigén van benne (különben nem tudnánk olvasni). Miért is van oxigén a légkörben? A fotoszintézis miatt. Jelenleg 21% a légkörnek oxigén. Az élet keletkezésekor szinte semennyi oxigén nem volt a légkörben (egyes 1-2%-ot azért megengednek). Aztán a cianobaktériumok "felfedezték" a fotoszintézist, amivel vizet bontanak, a hidrogénnel a szén-dioxidot redukálják, míg az oxigént kibocsátják. Évmilliókba telt, míg megváltoztatták a Földet olyanná, amilyen ma: oxigéndús légkörűvé. De kétségtelen, hogy élőlények képesek voltak nemhogy a klímát megváltoztatni, de a légkör összetételét!
Az élőlények állandóan változtatják a környezetet. Többjük direkt teszi, hogy a környezet olyan legyen, ami nekik megfelelő. Erről szól az egész niche konstrukció elmélet. Röviden ez az, hogy az élőlények nem egyszerűen csak elszenvedői a környezetnek, amihez alkalmazkodniuk kell, hanem aktív alakítói is. Gondoljunk egy hódgátra. A hód megváltoztatja a környezetet.
A termeszvárak is teljesen más mikroklímával rendelkeznek, mint a környezet, amiben a termeszvár áll. A termeszvár a helyi környezet megváltoztatása olyanná, hogy az jó legyen az adott fajnak.
Az ember jár élen a környezet megváltoztatásában. Lásd mezőgazdaság és a városok. Belegondoltunk, hogy egy a szavannához alkalmazkodott, csupasz jószág mit keres olyan éghajlaton, ahol fagyhat? Nem is húzza sokáig kint a hidegben. Szépen felvesszük más állatok bundáját (ha már nekünk nincs) és bebújunk a tűzzel melegített barlangunkba/házunkba. Abba a mikrokörnyezetbe, ami a számunkra elviselhető 18-25 °C fokot nyújtja.
A világ minden táján megtalálható fajról beszélünk, amiből 7 milliárdnál több járkál a Földön.
De szépen ismételjük:
Az ember nem (de más élőlény igen) képes megváltoztatni a környezetet
Éves szinten 30 billió tonna szén-dioxidot eregetünk a levegőbe a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével1. Szerencsére a növények ennek egy részét megkötik. Ha nem tennék, akkor ugye a szén-dioxid egyre csak dúsulna, s ott tartanánk, mint a Vénusz, amelynek légköre 98% CO2, s az üvegházhatás következtében a felszíni hőmérséklet a nem túl kellemes 462 °C. A ma felhasznált olaj és földgáz valaha él élőlényekből származik. Nem bomlottak el, nem lett belőlük szén-dioxid, hanem a föld mélyébe kerültek. Ezt az évmilliók alatt lerakódott szenet eresztjük most a környezetbe. Ez és a mindenféle egyéb gáz, amelyek - például freon - sohasem keletkeztek maguktól nagy mennyiségben a Földön, hatásáról vitatkozunk. S ez az, aminek az időjárásra gyakorolt hatását vitatják.
Tehetik, mert ugye a levegőről beszélünk, ami színtelen és szagtalan, a klíma meg egy olyan dolog, amit 3 napra előre pontosan jelezni is nehézkes. És azt az előrejelzést is nagyon sok paraméteres matematikai egyenletek megoldásával érik el. Nem egy egyszerű dolog. Ráadásul nem lehet vele kísérletezni. Nincs még 10 Földünk, hogy azokon ezt-azt megváltoztatva megnézzük mi történik. Ez az egy Földünk van, ez nem kísérlet, ez a bőrünkre megy.
S ismételjük:
Az ember nem képes megváltoztatni a környezetet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése