2015. október 30., péntek

Disznóságok rákon innen és túl

Mindenki hallotta, hogy mostantól a feldolgozott vörös húsok evése bizonyítottan rákkeltő. Pont.

Akkor most eljött a vega kánaán?

Először is minden szó fontos a hírben. A vörös húsokról van szó, tehát a marháról, juhról, kecskéről és disznóról (stb. én pl. a szarvashúst is igencsak kedvelem). De nincs szó a fehér húsokról, mint a szárnyasok vagy a hal. A feldolgozás pedig azt jelenti, hogy tartósítják. Legyen az felfüstölés, sózás, pácolás, akármi. Igen a szalámi, a felvágott, a szalonna, a szépen elrakott sonka mind mind rákkeltő.

Mi is az a rák?

A rák egy gyűjtőfogalom, ami olyan betegségeket foglal össze, amelyben egy sejtvonal úgy dönt, hogy ő most kivonja magát a szabályozott osztódás alól és össze-vissza szaporodni fog. Ez a szervezetnek nem jó. A rák kialakulásához több mutációra van szükség és az immunrendszerünket is ki kell kerülje a rákos sejt. A fejlett világban a külső halálokok (éhezés, szülés, fertőző betegségek, férgek, stb.) jelentős részét kizártuk, s így lényegében vagy a rák visz el, vagy a szívünk mondja fel a szolgálatot (bocs, cukorbetegek is lehetünk). A hosszú és egyéb nyavalyáktól mentes életünk az "oka", hogy a rák a fejlett országokban (ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni, a világ nagy része nem ide tartozik) vezető halálok. A betegség kialakulásához vezető mutációt nagyon sok minden kiválthatja, s ezért egyre bővülő a rákkeltő anyagok listája.

Mit jelentettek be?

IARC (International Agency for Research on Cancer), a rákkutatás nemzetközi szervezete, egy anyagról azt mondja meg, hogy okoz-e rákot vagy sem. Négy (öt) kategóriát különböztet meg (itt olvasható a 22. oldaltól). Az 1-es kategória a bizonyítottan rákkeltő anyagok listája. Emberben bizonyított, hogy rákkeltő vagy emberben valószínű és állatkísérletekben bizonyított. A 2A Valószínűleg rákkeltő és a 2B Lehet, hogy rákkeltő között kevés a különbség. A rákkeltésre van némi evidencia, de még nem merik kimondani, hogy az. A 3-as csoport a nem tudjuk mi van kategória, sem mellette sem ellene nincs elég adat. A 4-es csoport a valószínűleg nem rákkeltő anyagok nem túl bő listája (kaprolaktám van benne egyedül).
Érdemes egy pillantást vetni a listára. Az 1-es kategóriába olyan ismert rákkeltő dolgok vannak, mint a gamma sugárzás, és olyan rizikófaktorok, mint a szobafestőnek lenni. De ott van a napsugárzás (solar radiation) is az 1-es kategóriában (ezek a vámpírok tudnak valamit az egészséges életről, vagy élőhalálról az esetükben...). Attól még, hogy a listán van valami nem biztos, hogy el tudod kerülni, vagy, hogy el akarod kerülni. A napsütésmentes élet például mindenféle egyéb betegséghez vezet.
A klasszifikációja nem szól semmit arról, hogy mennyire veszélyes egy anyag. Ez úgy tudnám szemléltetni, hogy a tárgyakat beosztanánk a következő kategóriákba: (1) Halált okozó tárgyak. (2A) Valószínűleg halált okozni képes tárgyak. (2B) Lehetségesen halált okozni képes tárgyak, (3) Halált valószínűleg okozni nem képes tárgyak, illetve (4) Halált okozni nem képes tárgyak. Az 1-es kategóriába a géppuskát, az kiélezett kardot, az atombombát és társaikat raknánk, de ide kerülne a tűz vagy a tengervíz is (bele lehet fulladni), de a személyautók is. A hidrogén bombát emberre még nem dobták le, de kísérletek alapján kimondhatjuk, hogy alkalmaz emberi élet kioltására, így berakhatjuk az 1-es csoportba. A 2-es kategóriába kerülne a cserép petúnia vagy a műhold, mert bár lehet, hogy nem okozott soha emberhalált, de el tudjuk képzelni, hogy tesz ilyet (remélem mindenkinek megvan a Galaxisi útikalauz stopposoknak és a Miért éppen Alaszka utalás). Biztosan van egy jó adag élőlény (vagy hipotetikus tárgy), ami például a 3-asba kerülne, mert ember velük még nem találkozott közvetlenül, de hát ki tudja? És miről mondhatjuk, hogy nem lehet vele megölni egy embert? Legyünk őszinték nem sok dologról! De attól, hogy egy kategóriába kerül a kispárna, az üvegablak és a plüss mackó a AK47-ttel a hidrogén bombával és egy M1 Abrams tankkal attól még érezzük, hogy nem ugyan az a veszélyforrás a kettő.
S pontosan így kell tekinteni erre a kategorizálásra is!
Tehát a feldolgozott vörös húsok okozhatnak rákot. A vörös húsok pedig lehet, hogy okoznak rákot. De senki nem állítja, hogy ugyan olyan kockázatos az evésük, mintha valaki dohányozna vagy alkoholt fogyasztana!

Akkor most rákos leszek?

Nem tudom. Senki nem tudja. A tanulmányok azt mutatják, hogy a sok feldolgozott vörös húst evőknél 17%-nal nagyobb a bélrák esélye, mint a kevés húst fogyasztók között. Ennek az adatnak is persze csak úgy van értelme, ha hozzátesszük, hogy 1000 emberből átlagosan 61-nek lesz ilyen rákja (Angliában). A kevés vörös húst evőknél ez a szám 56, a sok vörös húst evőknél ez a szám 66. Ezek szignifikáns, de kicsi változások. Ahhoz képest, hogy a tüdőrák mögött 89%-ban a dohányzás áll, a bélrákoknak csak 21% mögött sejlik fel a túlzott feldolgozott vöröshús evés. De a bélráknak eleve kisebb a valószínűsége, mint a tüdőráknak. A tüdőrák jelenleg az összes rák 19%-at adja, míg a bélrák a 6%-át. (jó cikk erről itt)
Ezek statisztikák, az emberi elme nehezen birkózik meg velük (szerintem ennek evolúciós oka van, egyszer erről is írok majd), s nagyon keveset mondanak az egyes emberről. De végül mi azt szeretnénk tudni, hogy velünk mi lesz!

Akkor most mit is (t)együnk?

Mindenben az arany középút a fontos. Aki eddig is szerette a vörös húsokat az ez után se mondjon le róla. A napi rendszeres 70 grammnál több bevitel növeli a rák kockázatát. Biztos, hogy eszünk ennyi disznót és marhát? És amúgy a húsról van szó, nem a szalonnáról (a koleszterin más kérdés). A kutatások a hús (vér) lebomlásakor keletkező és/vagy a tartósítás miatt oda kerüli nitrogénvegyületeket okolják a rákkeltő hatással. A friss húsok 2A kategóriája ugye még nem bizonyítottan problémás.
És ha választani kell a napi betevő kolbász és a két doboz cigi között, akkor a kolbászt válasszuk!

Akkor most miért van pánik?

Két dolog miatt:
(1) A tudósok - sajnos - nehezen, sőt ebben az esetben kimondottan rosszul kommunikálják eredményeiket. A tudományos tények és azok értelmezése két dolog. Ha csak a tényeket közöljük, de az értelmezést ráhagyjuk a médiára, abból bizony baj lehet. A média szempontjából ugye a "két sonka helyett eggyel egyed a szendvicsedet és jót teszel az egészségednek" kevésbé jó szalagcím, mint a "a húsfogyasztás rákot okoz".
Nagyon jó cikk (angolul) a témában itt.
(2) Sajnálatos módon van egy ilyen mizéria a biztonságos dolgok körül. Ezzel akkor szembesültem, amikor az első gyermek születése körül felmerült (hipotetikusan mindig felmerül) a császármetszés. Hallottuk, hogy egyre nő a számuk, s megkérdeztük, hogy miért. A válasz lehangolóan egyszerű: császármetszésért még nem pereltek orvost. Ha sima szülésnél komplikáció van, akkor ugye beavatkozás hiányában lehetne perelni. Nagyon nagy nyomás van úgy az orvosokon, a gyógyszerészeken, s általában mindenkin, hogy ha valami baj van, akkor ő ne legyen felelős. Persze legyen felelős, de kérdés, hogy meddig. Felelős-e a mikrohullámú sütők gyára, ha a hülye amerikai belerakja a macskák a mikróba és az megdöglik? Nem írta oda, hogy nem lehet benne macskát melengetni (most már írja, nyugi). Felelős-e a meki, ha leforrázod a szádat a forró kávéjukkal? Nem jeges kávét kértél. És nyugi rá van írva, hogy forró. És ezért van a kismillió mellékhatás felsorolva a gyógyszereken, ami halálra rémíti az embereket, hogy ne mondhasd, hogy nem szóltak. S ezért veszélyes minden, mert, akkor nem mondhatod, hogy ők nem szóltak.
Ésszel kell élni!
A kipárnázott játszótéren sem lehet fejest ugrani a mászókáról. És amúgy felnőttünk a vas játékok és a kibetonozott placcok között is (de jó, hogy a gyerekeink kevesebb beton között játszanak). Tudnunk kell, hogy autózni is veszélyes, mégis beleülünk. Sőt elárulom, hogy a legrákkeltőbb anyag, ami érthető okokból nincs a listán, az oxigén. Oxigén nélkül garantáltan rákmentes lesz a hátralevő, nem túl hosszú életünk.
A veszélyektől való rettegés amúgy szintén rákot okozhat, szóval csak módjával!
A disznósajt töpörtővel két szalonna között némi sült vérrel megbolondítva ne legyen a szokásos reggeli, de ne is adjuk fel a jó magyar ételeinket!

Egészségünkre!

2015. október 16., péntek

Travian Kingdoms

A Travian Kingdoms egy böngészőben játszható stratégiai online játék. Valamiért kedvelem annak ellenére, hogy tudom, hogy nem a stratégiáról szól, hanem sokkal inkább a kitartásról és a nem alvásról. De nem erről szeretnék írni, hanem a legújabb verziójáról, ami a Kingdoms nevet kapta (s nem egyszerűen a 5.0-át).
Minden nagyobb verzióval valami új jött be a játékba. Most is így van. Az újdonság pedig a királyságok rendszere. Alapvetően szerették volna a játékot jobban elérhetővé tenni, s valamivel rávenni a népet, hogy ne azonnal gyilkoljanak le mindenkit a környéken. Ez részben sikerült. Az a része viszont nem, hogy a nagyok a nagyokat támadják. Továbbra is a kicsik támadása éri csak meg. Sajnos ezzel nem tudtak mit kezdeni.

Királyságok

A játékban királyt vagy kormányzót játszhatsz. Később is van lehetőséged változtatni, az elején dönteni kell. Egy klánban legfeljebb 3 király lehet. A király a területén levőktől hűbért szed. lényegében van egy +20% nyersanyagbónusz. Ezt a bónuszt szedheti be hűbérként a király. És el is lehet lopni. A termelője viszont nem tud vele mit kezdeni.
Az adó változtatható. A király dönthet úgy, hogy 25% adót szed, de akkor az alattvalók termelése a szokásos 90%-ra csökken. Dönthet úgy is, hogy csökkenti 15%-ra az adót, ekkor viszont mindenkinek 110%-ra nő a termelése. Ez ugye megéri, mert a királyságban összesen több nyersi lesz.
A királyok így a közelükben levők farmolása nélkül is kapnak tőlük nyersit, tehát nem kell mindenkit legyilkolni. Később a bejövő hűbér igen jó nyersanyagforrás is. Hiszen még 15%-al nézve is minden 6-7 teljesen kiépített falu termelése egy újabb falu termelését adja a királynak. Egy királynak a végére 100-150 falu lehet a birtokain. Mindenki számolja ki mennyi bónusz nyersanyag ez számára.
A hűbér viszont csak fa/agyag/vas búza nem. Búzát csak a kincsek után kap a király. Minden kincs, ami a kincstárában van +1 búza/óra termelést jelent egészen a maximális 4000 búza/óráig.
Kincsek. A játék a kincsekről szól. Ezek termelik a győzelmi pontokat. A kincseket egymástól és a rablóktól lehet elszedni. A rablóktól csak a kormányzók szedhetnek kincset, egymástól bárki (hős kell hozzá). A kincs mindig a királyhoz vagy a herceghez kerül (hercegekről később). A király a kincseket a kincstárban tartja. Ez a kincstár épület, amiben régen az ereklyék voltak. Minden szintjével egyre több kincs fér bele, ami egyre több győzelmi pontot is termel. A kincstár ezen felül befolyást terjeszt ki a környékre. Minél több kincs van benne, annál nagyobb területre. Ezzel nő a királyság területe és a benne levő kormányzók.
A kormányzó megválaszthatja, hogy melyik klánba lép be. De falva abban a királyságban lesz és oda fizet hűbért amelyik rá kiterjeszti a hatalmát. Ez lehet nyugodtan az ellenség is.
A királyokra így az a feladat hárul, hogy növeljék uradalmuk méretét és őrizzék a kincseiket. Nem minden falvukban lehet aktív kincstár, csak minden másodikban (egész pontosan a falvak fele +1). A királyok falvai így bizonyos távolságra lesznek egymástól. Aki ezt nem kedveli ne legyen király. Bizonyos kincsszám elérését követően ki lehet hercegeket nevezni. A hercegeknek egy kincses falvuk van. Egy aktív kincstáruk. A kincsek adnak nekik is búza bónuszt, s körülöttük is lesz egy befolyási övezet, ami a királyság méretét növeli. A hercegek nem szednek hűbért, ők csak a királyság területét növelik és vigyáznak egy adag kincsre.
A kincsre vigyázni kell. Azt el lehet lopni. Egy támadással max a harmadát. De mivel a kincsektől függ a győzelmi pontok száma, így a kincsek fontos célpont. Az ellenségnek ne legyen, nálunk meg minél több. Ezzel szerették volna rávenni a nagy játékosokat, hogy egymással foglalkozzanak. Nem jött be. Kincset el lehet hozni az apró királyoktól, sőt amíg nincsenek beváltva a kormányzóktól is. Az aprók támadása még mindig jobban megéri, mint egymást ütni, ahol védelmen fennakadhat a régóta dédelgetett sereg.
Mindenesetre a királyságok érdekes új dinamikát visznek a játékba. Az elején a terület optimális növelése, majd egy minél ütősebb és több kinccsel rendelkező klán összehozása a cél.
Királynak lenni felelősség. Ha törölsz vagy beszürkülsz a királyság bukik, s vele együtt klánod győzelmi pontot termelő képessége. Egy törölt, inaktívvá váló király pótlása nehéz. Kevesen építik úgy a falvaikat, hogy az jó legyen királyságnak, ha egyszer ők maguk kormányzót játszanak. Akkor legyél király, ha végig tudod játszani az 5-6 hónapos szervert!

Csoda és győzelem

A győzelem nem egyszerűen a csoda felhúzásából áll. A csoda csak egy része a győzelemnek. Minden klán a klánnál levő kincsek után győzelmi pontot kap minden nap. Minél több dugig tele levő kincstár van annál többet. Ehhez a győzelmi ponthoz ad bónuszt a csoda. A legmagasabb szintű csoda duplázza a pontokat (+100%). Az ezt követő +50%-ot ad, aztán +33%, +25%, +20%, +10%, +5% (?). Ha egy klánban több csoda van, akkor bónuszaik összeadódnak. Tehát ha a második és harmadik csoda egy klánban van, akkor +83%-ot kapnak. Ez eléggé taktikai kérdéssé teszi a befejezést, mert nem elég megépíteni a 100-as szinten, de fontos, hogy az ellen mely helyezéseket éri el. Mondjuk a leggyengébb ellenséges klán legyen a 3. helyen és ne a rivális. A másodikon meg persze a saját második csoda.
Mivel minden csoda számít, így nem érdemes csak 1-1 csodát építeni.
A csodák helye adott. Egy jó nagy hegy jelöli őket. A környékükön sok búzás helyek nincsenek.  A natar faluban nem a csodaépítő népének megfelelő fal van, hanem natar fal (max szinten +41%-ot ad). Így már kevésbé kérdés, hogy mely néppel érdemes építeni. A falat nem befolyásolja.
Nincsenek tervek. A foglalást követően azonnal lehet húzni a csodát is. Azért a raktárak kiépítését is valamikor meg kell tenni. A csoda nem lett olcsóbb.

Rablók

A rablók azért vannak, hogy ne unatkozzunk. Naponta, később ritkábban jelennek meg rejtekhelyeik. Ezekbe nem túl sok katona van, általában kevés veszteséggel legyőzhetőek. A katonák száma a saját katonák számával nő. Szóval egyre nagyobb támadó sereg kell a legyőzéséhez. A rejtekhelyek kincseket és nyersanyagot rejtenek. A kincseket be lehet váltani - eladni a királynak - ekkor nyersanyagot és búzát kapunk érte. A kapott búza mennyisége függ a királyság kincseitől. A játék vége felé komoly búzaforrás a kincsek eladása!
A rejtekhelyeket csak mi látjuk. Egyszerre legfeljebb kettőt. Ha nem győzzük le őket, akkor bizony minket támadnak meg. Ezek elég komolytalan támadások, de ha nincs védelem a faluban, akkor bizony visznek nyersit.
A rablóknak néha tanyáik is megjelennek, ezeket mindeni látja és bárki támadhatja. Kevesebb védőjük van és kevesebb kincset rejtenek, s nagyobb a tülekedés ezekért a nyeriskért. Általában 2-3 naponta jönnek. A figyelmesek megcsíphetnek párat, ami jól jön a nyersiéhes játékosoknak.
A rablórejtekhelyek gyilkolászása - ami csak a kormányzók és hercegek számára elérhető, a királyoknak ilyen nem jelenik meg - nagyon jó tapasztalati pont forrás a hősnek. Ez a kormányzók egyik nagy előnye.

Oázisok

Az oázisok kérdése mindig kényes volt, s sok klánon belüli vita forrása lehetett, hogy ki melyik oázist csatolhatja. Ezen próbáltak enyhíteni ebben a verzióban. Egy oázist ugyanis többen is csatolhatnak. Persze nem mind azonos bónusszal. A legnagyobb befolyással (falu mérete és távolsága számít itt) rendelkező falu kapja a teljes bónuszt (+25% v. +50%), majd minden következő kevesebbet 5% v. 10%-al. Így a korlátozott számú oázis nagyon sok játékost ki tud szolgálni. Egy játékos egy oázist csak egy falvához csatolhat, tehát nem lehet monopolizálni az oázisokat. Minden kipucolt és megfelelő távon belül levő oázis csatolható a faluhoz, ha van megfelelő szintű követség. Azaz már nem a hősök háza szinttől függ az oázis csatolás, hanem a követség szinttől. Hősök háza nincs. A követség első (1) szintjén már csatolható egy oázis, a második 10-dik szinten, míg a 3-dik 20-dik szinten.
Az oázisok, amennyiben azok a királyság területén vannak, katonák dolgozhatnak. +25%-os bónusznál 250 katona dolgozhat, akik óránként 250 nyersanyag egységet állítanak elő (dupla oázisban kétszer annyit). Kisebb bónusznál kevesebb katona dolgozhat a "bányákban", de még így is megéri. A játék elején a dupla (+25% búza és +25% valami más) oázisok lényegében ingyen eltartják az ott levő katonákat, akik még nyersit is termelnek. Érdemes kihasználni valami olcsó védővel (phalanxok megint előnyben).

Városok

Lehetőség van falvainkat várossá fejleszteni. Ez egy faluhelyet foglal el, tehát kp. kell hozzá. A város lehetővé teszi, hogy minden mezőt 12-esre építsünk ki. Valamint ad +200 kp-t/nap. A városokban lehet vizesárkot építeni, ami nem rombolható le és szintenként 1% bónuszt ad a védelemhez. Lassan építkező népeknek nagy előny. Kevés faluval is viszonylag magas termelést érhet el. Ráadásul így kevesebb helyen kiépítve a katonaság épületeit jól lehet katonát gyártani. Mivel a város 2 faluhelyet foglal el, így foglaláskor is 2 szabad hely kell hozzá és kétszer annyi szenátor/törzsi/főnök. Sereges falvak védelmére kiváló (és a 12-es búzamezőkkel ugye búzából is több van).
Egyetlen hátulütője, hogy 500 népességet is kapunk vele. Ez a népesség helyezést szépen növeli, de 500-al kevesebb búza termelődik a faluban.

Épületek

  • Minden épület építési költsége nagyon megdrágult. Az első szinté nagyjából annyi, mint a 4-es verzióban, de magasabb szinteken egyre drágább.
  • A raktáraknak nincs búzaköltsége. Tehát a raktárkapacitás növeléséhez nem kell sem plusszos búza, sőt még búza sem. Nagy mínuszoknál ez jól jön.
  • Akkor is lehet építeni, ha a falu a népessége miatt mínuszban van. Tehát nem lehet búzahalálba lőni egy falut. Mindig lehet építeni amíg elég nyersi van a raktár/magtárban.
  • A nyersanyagmezők ára nem változott. Egyedül a búzamezők lettek drágábbak fa/agyag/vas mennyiségben, de nincs búzaköltségük. Tehát mínuszos faluban könnyebbség építeni a búzamezőket.
  • A 10. szint feletti nyersitermelők kevesebbet termelnek, mint korábban.
  • Nincs hősök háza. A hős bármelyik faluba áthelyezhető. Támogatásba kell küldeni s bejelölni, hogy az új állomáshelye az új falu legyen.
  • Az oázisok csatolásához a követség szintjét kell emelni.

Sereg változtatások

  • A katonák gyártási költsége 30%-al csökkent a korábbi verziókhoz képest. Minden egység egységesen 0 búzát igényel gyártani. Egyrészt a katona gyártás beindítása nem tudja a búzát így elhasználni, másrészt éhenhalásnál ténylegesen nyersit váltunk át búzává, s nem a befektetett búzát nyerjük vissza. Csodánál ez számíthat.
  • Nagy kaszárnya és istálló városban építhető. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fővárost (főfalut) városnak megtéve abban is lehet nagy kaszárnya és nagy istálló. Korábban főfaluban ilyen épület nem volt építhető.
  • A rablások és támadások mellett van lehetőség ostromra. Ez egy lassú, de hatékony támadási lehetőség. A seregnek legalább 1000 egységet kell tartalmaznia és legalább 1 faltörőnek kell lennie a sereggel, hogy az ostromolhasson. Az ostrom menetideje a célpontig megduplázódik (vissza normál sebességgel jönnek), de támadó erejéhez +33% bónusz adódik. Rövidebb távon belül nagyon hatékony! Rablókat gyilkolni is megéri így, hogy kevesebb támadó kopjon.
  • Minden királyság és klántag esetében látjuk, ha megtámadják. Ha a rablók, akkor zöld kard villog a falvukon, ha más, akkor piros. Egyelőre sajnos ha magamat támadom, akkor is piros kard van, ez zavaró. Viszont az jó, hogy egy ellenséges támadásnál nem kell találgatni, hogy kit támadhatnak még. Látszik. A pontos csapódás is. Az nem, hogy ki támad. Védelmet így könnyebb szervezni.
  • A védőpontok ezentúl azt illetik aki véd és nem azt akinél védenek. Ha az én védőim hullanak én kapok pontot. Tehát végre nem a csodafalvasok lesznek a top védők, hanem azok, akik ténylegesen a védőket szolgáltatják a csodához és az egyéb bevédésekhez. Ez szerintem az egyik legfontosabb újítás.

Titkos társaságok

Bárki alapíthat titkos társaságot. Ide bárkit meghívhat. Beállíthatjuk, hogy mit osztunk meg a társaságon belül. Ez lehet a támadás/védés jelentések, a magtárak állása, a seregünk mérete. A magtár és a bent levő sereg látása védéseknél nagyon jó. Persze megbízható emberek kellenek bele, mert egyben az összes katonádat is lehet látni, hogy pontosan mely falvadban mi van. Szóval óvatosan.
Az olyan statisztikák, hogy ki mennyi nyersit adott a másiknak, vagy mennyi katonája hullott védelemben, vagy mennyi ellent gyilkolt le csak hab a tortán.

Kisebb változások

Van rengeteg kisebb változás. A felhasználói felület letisztultabb lett, s sok eddig csak PLUSZ számlával elérhető összefoglaló táblázat most már mindenkinek elérhető alapból. Például tudod, hogy mikor ürül ki vagy telik meg a magtárad, vagy, hogy mely falvadban mennyi katonád van, mit gyártasz ott, mennyi építkezés megy. Apropó építkezés. Mindenki kapott egy bónusz építkezés helyet, ami a befejezett építkezés után azonnal elkezdődik. Ez is eddig fizetős szolgáltatás volt. Aranyért újabb ilyen "főépítészi" helyek nyithatóak meg, s így újabb és újabb épületeket rakhatunk várólistára (főépítészi várólistán akkor is lehet valami, ha nincs meg hozzá a nyersi, akkor később kezdődik el).
A játék kommunikációs lehetőségei nagyban javultak.  Eddig nagyon körülményes volt a többekkel való kommunikáció egyszerre. Most klán, titkos társaság vagy királyság szintű chatszobákat nyitni egyszerű. A chat szobák visszakereshetőek, az üzenetek nem törlődnek olyan gyorsan (vagy egyáltalán nem? jelentések idővel törlődnek).
A térkép nagyon jól használható. Eleve több látszik belőle, mint a 7x7 így gyorsabban látszik, hogy kik vannak az ember körül. Az inaktívok beszürkülnek a térképen is. Nem kell külső alkalmazásokat böngészni értük. A mezők felett elvíve a kurzort megmondja milyen mező az, a búzások keresése is könnyebb. Sőt a falvakat és a területeket, sőt a klánokat is kedvünkre színezhetjük. Kis zászlócskákat tehetünk például a farmokra, vagy befesthetjük a búzások helyeit, hogy településnél gyorsan tudjuk hova akarunk menni. A klánok befestésével látható, hogy mely királyság/klán merre helyezkedik el, kikkel érintkezik. Szóval le a kalappal, ez jó lett.

Vélemény

Szebb és  jobban használható játék lett a Travian. De továbbra is nagyon időtrabló, éjjel fentlevős és bizony hiába lett 1 év helyett csak 5-6 hónap, azt is nehéz a gép előtt tölteni folyamatosan.
A győzelmi pontokkal lett némi új taktikázás a játékban. Az olcsóbb egységek és a drágább épületek miatt talán kicsivel több egység van a játékban, igaz a rövidebb játékidő miatt a csodaütők is szerényebbek lesznek (inkább csak kevesebb kata lesz bennük). Ez nem gond.
Sajnos még mindig nem tudtak semmit csinálni azzal, hogy ne legyenek az újoncok azonnal legyilkolva. Ha korán egy erős királyhoz kerülsz talán megvédenek, de később csatlakozva tudnod kell játszani.
És persze egyre több a gall. Minden szinten a legjobb nép. Az elején védve vannak, s a phalanx még mindig a legjobb védő egység. No meg a villám farmolni.
Azért én maradok a rómainál. Nagyon szép lett a 20-dik szintű fal (az épületek képe változik a szintjükkel).
1 szerver. Aztán vissza a kevésbé időigényes játékokhoz.

2015. október 2., péntek

Az elefántcsonttoronyból írjuk

Az elefántcsonttorony az a világtól elzárt hely ahova vissza szeretnénk vonulni, hogy az élet igaz és nagy kérdéseivel foglalkozhassunk. Ez az a nem létező ideális hely, ahol a tudományt a megismerés öröméért végezhetnénk. S bár a világ nem így működik, s állandó harcot folytatunk a pénzosztó hivatalokkal, hogy tudományunkat végezhessünk, amikor a megszerzett ismereteink a külvilággal való megosztásáról van szó, akkor szeretünk elbújni az elefánttornyunk illúziófalai mögé.
Miért kéne elmesélni kutatásaink eredményeit a "népnek", amikor elmondtuk már a tudományos közösségnek, megírtuk a cikket (bárki elolvashatja), sőt jelentést is írtunk belőle az OTKA, MTA, EU, stb. felé?
Mert az embereket érdekli a világ működése. És ahol van igény ott lesz aki a tudásszomjat enyhíteni fogja. A kérdése ezek után, hogy ki az és milyen érdekből teszi. Az emberek szeretnék tudni, hogy mi egészséges és mi nem, szeretnék tudni, hogy fel fog-e melegedni a világ vagy éppen megfagyunk-e, vagy, hogy beoltsák-e a gyereküket vagy sem. Egyet kell eszünkbe vésni, válasz biztosan lesz. Nem biztos, hogy a válasznak bármi köze is lesz a tényekhez. A tudományos közösségben teljes a konszenzus, hogy van klímaváltozás és annak súlyos következményei lesznek. A tudományos közösségben teljes az egyetértés, hogy érdemes beoltani a gyerekeket (és adjunk hálát minden Istennek, hogy Magyarország az egyik legjobb oltási programmal rendelkezik Európában és a világon!). S mégis vannak hangok, amelyek ez ellen szólnak. Ha mi kutatók (tudósok) nem emeljük fel a hangunkat, s nem mondjuk el, akár újra és újra, hogy a világ márpedig így működik, akkor is, ha egyesek ezt máshogy szeretnék, akkor bizony azok hangja fog érvényesülni, akik sületlenségeket terjesztenek.
A tudomány nem bonyolult. Annak próbálják beállítani egyesek, hogy ezzel saját fontosságukat bizonyítják. De attól még nem bonyolult. Mindent el lehet mondani úgy, hogy azt más megértse. S nekünk kutatóknak meg kell tanulnunk úgy kommunikálni, hogy az érthető legyen.

(1) Írjunk a tudományos érdekességekről. Nagyon sokról ír a sajtó, de végtelenül lebutítva. Néha lehet egy kicsit részletesebben is írni. Nagyon jónak tartom például a Critical Biomass blogot, ami sokakat érdeklő biológiai kérdésekkel foglalkozik.
(2) Nézzünk rá a wikipédiára és, ha a magyar nem teszik, javítsuk. Az angol nagyon jó első információforrás. A magyar is lehetne az, de ehhez bizony bele kell raknunk a tartalmat. Vagy ha nem mi, akkor a diákjaink az irányításunkkal. Nagyon jó gyakorlás lenne ez nekik a szakdolgozat előtt. És a közösséget szolgálná.
(3) Használjuk ki a lehetőségeket, hogy megismertessük a világot az érdeklődőkkel. A kutatók éjszakája például ilyen alkalom, s nagy örülök, hogy lelkes kollégák vannak a tanszékünkön, akik ezt minden évben meg is szervezik. Idén Scheuring István kollégám telt házas előadást tartott a homoszexualitás genetikai hátteréről.
(4) Legyen magyar honlapunk is, amire akár írjunk pár szót arról, hogy mivel is foglalkozunk (nekem van).

A tudományos ismeretterjesztés nem egyirányú kommunikáció. Nem kinyilatkoztatásokat kell tennünk. Fontos lenne, hogy azok, akiknek kérdései vannak megtaláljanak minket, s ne féljenek kérdezni.

A bejegyzés apropója egy cikk (lásd alább), amely nem valamilyen tudományos újdonságról számol be, hanem azon ritka cikkek egyike, amelyek a tudósok közösségéhez szól. A kötelességünkre hívja fel a figyelmet, hogy ismertessük meg álláspontunkat a világgal. A felelősségünkről szól, hogy ha mi bezárkózunk az elefántcsonttornyunkba, attól még a világ nem áll meg csak felfedezéseink nem hasznosulnak.

Miről szeretnétek többet tudni?

Hivatkozott irodalom

Wright, A. J. 2015. Defending the Ivory Tower against the end of the world. Journal of Environmental Studies and Sciences 5(1): 66-69