2020. szeptember 23., szerda

COVID-19: Mielőtt kritizálunk egy járványintézkedést, gondolkozzunk!

Nem terjed a vírus este 11 előtt a bulihelyeken csak utána? Miért lehetett három előtt vásárolni egy boltban, de utána nem? Miért lehet maszk nélkül lenni a gyereknek a tanteremben, de nem az iskola folyosóján vagy az udvarán? Miért kell maszkban rendelni a cukrászdában, ha elvitelt kérünk, de rendelhetünk nélküle, ha ott helyben fogyasztunk?



Ugye hallottuk vagy akár mi is feltettük ezeket a kérdéseket? Az alapjuk, hogy a vírusnak nincs órája, hogy tudja, csak este 11 után fertőzhetne, vagy csak azokat, akik elvitelre kérnek egy dobostortát. Ahogy ugyanúgy elkaphattuk a fertőzést tavasszal egy élelmiszerboltban, ahogyan egy ruhaboltban, mégis az egyik engedélyezve volt, míg a másik nem. Mi ennek az értelme? Ez csak az emberek froclizása?


A járvány terjedését úgy lehet csökkenteni, hogy nem találkozunk embertársainkkal.


Két végletet definiálhatunk: mindenki pontosan úgy él, ahogy egy évvel ezelőtt (kr.e. -1 = koronavírus előtti évben) vagy mindenki bezárkózik a lakásába és onnan nem jön ki három hétig. Az utóbbi esetben a járványnak vége lenne (feltéve, ha globálisan egyszerre tennénk ezt), csak lehet, hogy éhen halnánk, megfagynánk, nem lenne víz / áram és hasonló problémák. Az első esetben pedig túl gyorsan terjedne a vírus és betegednénk meg, amely esetben a kórházak túltelítődnek és a munkahelyek leállnak a megbetegedett munkavállalók következtében.


Társadalmi szempontból egyensúly kell a "normális" mindennapi élet és a járványfékezés között


Nem kell 0-ra csökkenteni a fertőzés valószínűségét, elég, ha minden fertőző ember átlagosan kevesebb, mint 1 másik embernek adja át a fertőzést. Tehát nem azt kell kitalálni, hogy hogyan ne találkozzunk egyáltalán, hanem, hogy kevesebb emberrel találkozzunk. Azaz lehetne azt mondani, hogy minden szórakozóhely zárjon be amíg nincs vége a járványnak, de ez ezen vállalkozások csődjét jelentené. Így a döntéshozók lehetővé teszik, hogy működjenek, de csak korlátozott időben, ami egyben azt is jelenti, hogy kevesebben és kevesebb időt fognak tölteni ezen helyeken. Ez társadalmi szinten csökkenti, de nem szünteti meg, a fertőzésveszélyt. Egyéni szinten, aki délután 5 és este 9 között bulizik, az pont annyira van kitéve a fertőzésveszélynek, mint aki éjjel 11 és hajnali három közötti teszi ugyanezt. Nemzetgazdasági szinten is jobb, ha több vállalkozás működik és pörög (na jó cammog) a gazdaság. Persze lehetne olyan szabályozás, hogy a bulizás nem megengedett, mert túl sok fertőződés írható a számlájára, akár 11 előtt akár utána. Ekkor viszont, mivel a bezárás a közjó érdekében történt, a cégeket a közösből kompenzálni kéne. Ezen is el lehetne gondolkodni és lehetne a közbeszéd tárgya a hőbörgés helyett.


De vegyük tovább a kifogásokat! Az iskolások a saját osztályukkal maszk nélkül vannak, a többi gyerekkel való találkozáskor viszont maszk védi őket (illetve, tőlük a többieket: az általam viselt maszk alapvetően nem engem véd, hanem mindenki mást tőlem). Mivel a maszk lényegében nullázza a fertőzés átadásának lehetőségét, így olyan, mintha az iskolások csak saját osztályukkal találkoznának. Persze nem teljesen, hiszen fertőzési láncok alakulhatnak ki testvéreken keresztül is, de ez egy lassítás. Viselhetne minden gyerek mindenütt maszkot és így még inkább elkerülhető lenne a fertőzés. Viszont jó minőségű maszkot és helyesen kell viselni, hogy ne párásodjon a szemüveg, hogy egyáltalán lássuk a lapot, amire írunk, vagy érthetően tudjunk beszélni. Mert a maszknak vannak hátrányai is, amiről ugyanúgy kell beszélni, mint az előnyeiről. Hátránya, hogy beszéd közben bizony mozog és lehet, hogy meg kell igazítani, ami viszont a kezünk szennyeződéséhez vezet. A maszk zavarja a kilátást, tipikusan lefele (meg amelyik nem, de nekem csak ez a téglalap alakú van), ami íráskor és gépeléskor zavaró. Vásárláskor nem zavar, hogy nem beszélhetek hangosan magamban, és bár a bevásárlási lista olvasása néha nehézkes, de megoldható. Ellenben annak az elsősnek, akinek most kell megtanulni írni és olvasni, engedjük meg a szabad kilátást. Társadalmi szinten kompenzálunk máshol.


Mi volt az értelme a 3 órakor való bezárásnak tavasszal? Az, hogy nem mehettünk mindenféle boltba csak azért, hogy ott időt töltsünk. Akinek a munkájából kifolyólag kellett boltba menni (mert kellett egy új számlatömb, patron a nyomtatóba, vagy egy zsák cement) az megtehette munkaidőben, aki viszont munkaidő után csak szórakozásból szeretett volna császkálni az akkor nem tehette, és így csökkent az emberek közötti találkozások száma. Természetesen így nehezebb a gyereknek új cipőt venni, de a tornaórákhoz úgyis vasalódeszka kellett és nem tornacipő.


Tavasszal csak elvitelre lehetett vásárolni a cukrászdában. A nyáron már ott helyben is lehet fogyasztani. Nekem a napi egy kapucsínómban nem is annyira a koffein hiányzik, mintsem a körítés: az, hogy csészéből ihatom meg miután lekanalaztam a jól elkészített tejhabot. Ráadásul most még a cukrászda teraszára / elé is ki lehet ülni, ahol amúgy is csekélyebb a fertőzésveszély. Miért nem kell maszkot hordanom, ha helyben fogyasztok? Mert maszkban nem tudok enni/inni. Azaz úgyis le fogom venni és vállalom a veszélyt. A rendeléskor azért nyugodtan rajtam lehet az a fránya maszk (rajtam is van), míg fogyasztáskor úgyis messzebb vagyok mindenkitől. Aki viszont úgysem ül le fogyasztani, az a maszkviseléssel lényegében kivonhatja magát a találkozásokból.


Mielőtt elkezdünk szidni egy intézkedést, gondoljuk végig, hogy hogyan csökkentheti az a járvány terjedését úgy, hogy kevéssé érintse a mindennapi életünket.


2020. szeptember 12., szombat

COVID-19: Nem kell a matematikusoknak bocsánatot kérni!

A 444.hu-n jelent meg Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő írása, amiben nehezményezi, hogy "A katasztrófajóslat-cikkek nyilatkozói sokszor matematikusok, akik kiszámolták. Már megint. Ahogy kiszámolták tavasszal is, amikor Orbán Káslerrel végrehajtatta az egyik legborzalmasabb egészségügyi intézkedést, az ágyfelszabadítást. Ezt is matematikai modellekkel indokolták, és egyébként azóta még nem kért bocsánatot sem a kormányzat, sem a kiszámolók. A 8-14 ezres lélegeztetőgép-igényt is kiszámolták, pedig sehol a világon nem volt szükség ennyire (lakosságarányosan számolva, természetesen)."


Nem a matematikusok hibája, hogy nem halt meg pár tízezer magyar!


Mert ez a felháborodás nagyjából ezt jelenti. Így a matematikusoktól (járványtani modellekkel foglalkozóktól) elvárt bocsánatkérést meg pláne nem értem. Az írás, aminek további tartalmával amúgy egyet tudok érteni, egy szenzációhajhász csapást tesz a tudomány művelői felé, ami úgy tűnik egyre több körben elfogadott. Ez azért szomorú, mert ha aláássuk a tudósok tekintélyét, megkérdőjelezzük szaktudásukat, akkor miért várjuk el tőlük, hogy amúgy pedig megoldásokat találjanak a problémáinkra?


Nem a modellekkel van a gond, hanem egyesek nem értik az eredményüket


A matematikai modellek egy folyamatot írnak le, bizonyos feltételek mellett. A járványtani modellekkel a járvány elején az mutatták meg, hogy ha nem vezetnek be semmilyen intézkedést, akkor az akkor ismert halálozási ráta mellett nagyon sok honfitársunk idejekorán elhuny. Ezt egyetlen ország sem próbálta ki, sehol nem lett szabadjára engedve a járvány, hogy megnézzük mennyire illeszkednek a modellek. Mert már sokkal kevesebb halálnál és túlcsorduló kórházaknál az országok megváltoztatták az előfeltételeket, amelyeken a modellek alapultak. Amennyiben az emberek távolságot tartanak (akár maguktól, akár mert erre kényszeríti őket az állam), úgy változnak a járvány terjedési paraméterei, és így a lefutása is.


Pontosan az történt, amit a járványtani matematika jósolt!


A járványgörbék elemzése pontosan megmondta, hogy amennyiben drasztikusan csökkentjük a kapcsolatokat, úgy a járvány lecseng (sőt, gyorsan lecseng), ha lazítunk, akkor meg megint terjedni kezd. Tavasszal az ország lezárt, a járvány nagyon alacsony szintre visszaszorult. A nyáron visszatértünk a "normális élethez", a kapcsolatok száma jelentősen nőtt és augusztus végére itt is volt a második hullám kezdete.


Az exponenciális növekedés miatt a változások gyorsak


Mivel mind a felfutás az elején, mind a lecsengés a végén exponenciális, így az egy gyors folyamat. A járvány hirtelen el tud tűnni, gyorsabban, mint azt egy lineáris extrapolációból (amire az agyunk rááll) gondolnánk, de egy következő hullám is gyorsabban kap erőre. Ezért állnak tanácstalanul sokan a mellett, hogy hogy tűnhetett el a járvány tavasszal, és csodálkoznak, hogy milyen gyorsan visszajött most. A matematikai modellek, pontosan ezt jósolták. Működnek!