2020. december 14., hétfő

Dr. vagy dr.

Megjelent egy hír, hogy valaki kikelt az ellen, hogy JillBiden a következő first lady neve előtt feltünteti a Dr. előtagot, mert, hogy ő nem orvos.

Öööööö. Egy normális világban a kérdés az lenne, hogy az, aki orvos (vagy jogász) annak miért van a neve előtt a dr., nem pedig a fordítottja, hogy egy tudományos fokozattal rendelkező személy kirakhatja-e a neve elé a Dr. előtagot. Az illető felháborodásában a PhD értékét is lebecsmérelte (neki nincs, sőt a cikkben büszke rá, hogy egy alapfokú diplomával tanított), ami már nem követeli meg a latin vagy görög nyelv ismeretét. Ha az illető egy kicsit is képzett lett volna latinban (vagy képes lenne a wikipédia nevű varázslat alkalmazására), akkor tudná, hogy a doktor „a latin docere-ből ered, aminek jelentése „tanítani””.

Bár Jill Bidenre nem a magyar törvények vonatkoznak, de ebből itthon is bőven van konfúzió, pláne, hogy a Dr. előtagot meglátva mindenki megkérdezi, hogy milyen orvos vagyok (aki meg nem néz ki belőlem egy orvosit, hogy ugye jogász vagyok). Viszont a magyar törvény (2011. évi CCIV. törvény anemzeti felsőoktatásról) nagyon világosan fogalmaz. Sajnos a címek alkalmazása ezt nem követi.

51. § (7) Az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos, a jogász és az államtudományi szakon oklevelet szerzett személyek a doktori cím használatára jogosultak. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. pharm., dr. vet., dr. jur., dr. rer. pol.

53. § (7) A PhD-fokozattal rendelkező személyek nevük mellett feltüntethetik a „PhD” vagy a „Dr.” rövidítést, a DLA-fokozattal rendelkezők pedig a „DLA” vagy a „Dr.” rövidítést.

Ez egyben megadja a nevek helyesírását is. Akik PhD-val vagy DLA-val rendelkeznek, azok neve előtt nagybetűvel írandó a Dr. Az én teljes nevem helyesen Dr. Kun Ádám.

Sajnos ezt az egyetemi vagy kutatóintézeti adminisztráció sem mindig ismeri és rengeteg helyen szerepel helytelenül kis dr.-vel a nevünk.

2020. november 28., szombat

Mi a gond a maszkviseléssel?

 A járványkezelésnek nincs ikonikusabb és a közéletben többet vitatott eleme, mint a maszkviselés. Bár a tudományos konszenzus egyértelmű a mögött áll, hogy a maszkviselés jelentősen csökkenti a vírus átadásáénak lehetőségét és valamelyest az elkapástól is véd, a maszkviselésről fel-fellángol a vita.

 

A kultúránktól idegen az arc eltakarása

 

Érdekes módon az életünket sokkal jobban befolyásoló lezárások, gazdasági korlátozások kevesebb zúgolódással járnak, mint egy darab rongy viselése az arcunk előtt. Azaz nem lehet alapvetően a kényelmetlenségre fogni az egész vitát. Sőt megkockáztatom, hogy ha most valami oknál fogva a kesztyű vagy a szemüveg viselése lenne a járvány megállításának módja, akkor divattrendek lennének és boldog-boldogtalan a legújabb kesztyűjében vagy szemüvegében szelfizne, a divattanácsadók pedig napi szinten gyártanák a videókat és a blogbejegyzéseket arról, hogy hogyan is lehet ezeket stílusosan hordani, és milyen színt, anyagot és formát ajánlanak.


A kesztyűvel, a szemüveggel és sok más ruhadarabbal ellentétben a maszk nem része az európai öltözködésnek. Legfeljebb farsang környékén viselünk maszkot, de valahogy mégsem sikerült egy elnyújtott farsangi hangulatot  teremteni, de még busójelmezesek sem járják tudtommal az utcákat (elég régen nem voltam pár száz méternél messzebb), hogy a maszkviselés fontosságára hívják fel a figyelmet.

A maszk lehet valaki vagy valami más megszemélyesítésének a módja vagy a személyazonosság elleplezésének eszköze. A farsangon kívül alapvetően a betörők, nindzsák és banditák jutnak eszünkbe  a maszkokról.



Ez a társítás az egyik oka, amiért ódzkodunk az egésztől. Nekem is állandóan azon kattog az agyam, miközben maszkban állok egy üzletben, hogy nehogy azt gondolják rólam, hogy rabolni jövök. Ez a kulturális reflex. Tavasszal megtettem, hogy a benzinkúton jól belebámultam a kamerába maszk nélkül, hogy mutassam jó szándékomat, és még az üvegajtó előtt is teljes arcomat villantottam a bentieknek, mielőtt felvettem a maszkot: nem akarok semmi rosszat, ez most a járvány miatt van.


Meg lehet szokni, de ez mégsem olyan, mint amikor már nem kapunk nejlon szatyrot a boltban. Az is kényelmetlen, tudjuk, hogy jó ügyért tesszük, de a ruhaszatyor magunknál hordásának nincs kulturális stigmája. 2019-ben (Koronavírus előtt, kr.e. -1) bármikor végiggrasszálhattam a városon egy konferencián (olyanok is voltak, de furcsa) szerzett anyagszatyorral, de maszkban lehet, hogy megállított volna a rendőr. Ahogy mondtam, ez alapvetően nem a kényelmetlenségről szól.


Az arc mutatása a bizalom jele, még járvány idején is


Tovább súlyosbítja ellenérzésünket, hogy bár próbáljuk sulykolni, hogy a maszk alapvetően a többi embert védi, mégis legbelül védőfelszerelésként tekintünk rá. Ami egyben azt az üzenetet is hordozza, hogy "védenem kell magam tőled". Ahol a hatósági ellenőrzés réme nem fenyeget, ott szinte illendő felajánlani a másiknak, hogy nyugodtan vegye le a maszkot, esetleg eleve illetlenség azt fent tartani. Nem küldhetjük folyamatosan azt az üzenetet embertársaink felé, hogy "félek tőled".


Emberiség: Nem félek tőled. 2020: Akkor a többségnél bátrabban halsz meg

Ehhez társul az, hogy fertőző betegségben szenvedni az egy titkolandó, szégyenteljes dolog. Hiszen, ha az arcodba mondom, hogy fertőző beteg vagyok, akkor egyben azt is bevallom, hogy éppen kiteszlek egy fertőzés lehetőségének és az egészségedre/életedre török. De ilyet természetesen nem tennénk, és természetesen nem vagyunk fertőző betegek. No nem azért mert éppen PCR tesztről jövünk és a negatív eredmény biztatóan ott lapul a zsebünkben, hanem mert mi azon felül állunk. A fertőző betegségek a gondolatvilágunkban a koszossággal kapcsolatosak (egy részükre ez igaz is), amit lehet, hogy egy kisgyereknek elnézünk (óvodai mindenféle fertőzés), de felnőttként már tudunk kezet mosni (tényleg?).


A saját önképünkkel nehezen összeegyeztethető, hogy magunkra potenciális fertőzőként tekintsünk. Pedig a maszkviselésnek ez a jelentősége. Nem tudhatjuk, hogy fertőzőek vagyunk-e. A fertőzőképesség a tünetek előtt megjelenhet, sőt tünetmentesen is átvészelhetjük a fertőzést, ami alatt viszont fertőzhetünk.

 

A maszkviselés politikai, törzsi hovatartozást is jelezhet


A politikai pártosodás, oldalválasztás a modern világ törzsiesedése. A tényleges, rokonsági alapon épülő törzseket és klánokat felváltotta a választott törzsekhez való tartozás. Bár a nemzethez tartozásnak össze kéne tartania az országokat, politikai ideológiák mentén borzalmasan megosztottak vagyunk, és a diskurzus nem is arról szól, hogy merre tartson az ország, hanem, hogy kivel vagy ki nélkül tegye (tényleg mikor beszélgettünk más politikai beállítottságúakkal arról, hogy mit kéne tenni és nem arról, hogy kit szeretünk vagy sem?).


A maszkviselés vagy annak hiánya sajnos hordoz ilyen párt/ideológiai hovatartozást is. Innentől pedig nem az a kérdés, hogy tudományosan vagy népegészségügyileg van-e értelme valaminek, hanem, hogy erősíti-e az összetartozást vagy sem. Minden politikai oldalnak keményen ki kéne állnia a maszkviselés mellett, hogy ez ne lehessen a megosztottság jelképe. Nem állítom, hogy ma ez Magyarországon annyira jellemző lenne, mint mondjuk az USA-ban, de sajnos itthon sem látom magukat felelős vezetőnek tartóktól, hogy egyértelműen állást foglalnának és jó példával járnának elől ebben a témában.


A szájzár, a szólásszabadságtól való megfosztás szimbóluma


Bár a maszk alapvetően csak torzítja a hangot, így a beszédet nem lehetetleníti el, de mégis elterjedt az a nézet, hogy ezzel is azt akarják, hogy ne szóljunk. A szólás lehetősége, hogy hallathatjuk a hangunkat mélyen gyökeredzik a lelkületünkben. A demokráciának csúfolt jelenlegi berendezkedés (nem csak az itthoni, hanem a tágabb értelemben vett képviseleti demokrácia) pont azt veszi el az emberektől, hogy elmondhassák a véleményüket. Az emberek véleménye nem egyszerűen pár X 4-5 évente, hanem gondolatok a közvetlen környezet fejlődésétől (vagy hanyatlásától) kezdve a járványkezelésig. Ezzel nem azt mondom, hogy az emberek ezekhez értenek, hanem hogy igény van a megbeszélésre, ami lényegesen több, mint egy végrehajtandó utasítás.



Megkockáztatom továbbá, hogy a szájzár sokkal jobban zavar, mint a szemellenző vagy a füldugó. Bár – szerintem – a szociális média vagy akár a hatalom is jobban befolyásolja, hogy mit látunk és hallunk, mintsem, hogy mit mondhatunk, ez kevésbé zavaró. Az összeesküvés-hívők is arra szoktak hivatkozni, hogy ők látják az összefüggéseket, meghallják a nyilvánvalót, amit el akarnak titkolni tőlünk, de nem engedik őket szóhoz jutni. Ahogy mondtam, egy szemüveg vagy akár egy fülvédő használata ellen nem igazán lázadnánk.


Nem azért írok erről, hogy felmentést találjak azok viselkedésekre, akik nem tartják be a szabályos maszkviselés előírásait, hanem, hogy azt is megbeszéljük miért ilyen nehéz rávenni mindenkit erre.

2020. szeptember 23., szerda

COVID-19: Mielőtt kritizálunk egy járványintézkedést, gondolkozzunk!

Nem terjed a vírus este 11 előtt a bulihelyeken csak utána? Miért lehetett három előtt vásárolni egy boltban, de utána nem? Miért lehet maszk nélkül lenni a gyereknek a tanteremben, de nem az iskola folyosóján vagy az udvarán? Miért kell maszkban rendelni a cukrászdában, ha elvitelt kérünk, de rendelhetünk nélküle, ha ott helyben fogyasztunk?



Ugye hallottuk vagy akár mi is feltettük ezeket a kérdéseket? Az alapjuk, hogy a vírusnak nincs órája, hogy tudja, csak este 11 után fertőzhetne, vagy csak azokat, akik elvitelre kérnek egy dobostortát. Ahogy ugyanúgy elkaphattuk a fertőzést tavasszal egy élelmiszerboltban, ahogyan egy ruhaboltban, mégis az egyik engedélyezve volt, míg a másik nem. Mi ennek az értelme? Ez csak az emberek froclizása?


A járvány terjedését úgy lehet csökkenteni, hogy nem találkozunk embertársainkkal.


Két végletet definiálhatunk: mindenki pontosan úgy él, ahogy egy évvel ezelőtt (kr.e. -1 = koronavírus előtti évben) vagy mindenki bezárkózik a lakásába és onnan nem jön ki három hétig. Az utóbbi esetben a járványnak vége lenne (feltéve, ha globálisan egyszerre tennénk ezt), csak lehet, hogy éhen halnánk, megfagynánk, nem lenne víz / áram és hasonló problémák. Az első esetben pedig túl gyorsan terjedne a vírus és betegednénk meg, amely esetben a kórházak túltelítődnek és a munkahelyek leállnak a megbetegedett munkavállalók következtében.


Társadalmi szempontból egyensúly kell a "normális" mindennapi élet és a járványfékezés között


Nem kell 0-ra csökkenteni a fertőzés valószínűségét, elég, ha minden fertőző ember átlagosan kevesebb, mint 1 másik embernek adja át a fertőzést. Tehát nem azt kell kitalálni, hogy hogyan ne találkozzunk egyáltalán, hanem, hogy kevesebb emberrel találkozzunk. Azaz lehetne azt mondani, hogy minden szórakozóhely zárjon be amíg nincs vége a járványnak, de ez ezen vállalkozások csődjét jelentené. Így a döntéshozók lehetővé teszik, hogy működjenek, de csak korlátozott időben, ami egyben azt is jelenti, hogy kevesebben és kevesebb időt fognak tölteni ezen helyeken. Ez társadalmi szinten csökkenti, de nem szünteti meg, a fertőzésveszélyt. Egyéni szinten, aki délután 5 és este 9 között bulizik, az pont annyira van kitéve a fertőzésveszélynek, mint aki éjjel 11 és hajnali három közötti teszi ugyanezt. Nemzetgazdasági szinten is jobb, ha több vállalkozás működik és pörög (na jó cammog) a gazdaság. Persze lehetne olyan szabályozás, hogy a bulizás nem megengedett, mert túl sok fertőződés írható a számlájára, akár 11 előtt akár utána. Ekkor viszont, mivel a bezárás a közjó érdekében történt, a cégeket a közösből kompenzálni kéne. Ezen is el lehetne gondolkodni és lehetne a közbeszéd tárgya a hőbörgés helyett.


De vegyük tovább a kifogásokat! Az iskolások a saját osztályukkal maszk nélkül vannak, a többi gyerekkel való találkozáskor viszont maszk védi őket (illetve, tőlük a többieket: az általam viselt maszk alapvetően nem engem véd, hanem mindenki mást tőlem). Mivel a maszk lényegében nullázza a fertőzés átadásának lehetőségét, így olyan, mintha az iskolások csak saját osztályukkal találkoznának. Persze nem teljesen, hiszen fertőzési láncok alakulhatnak ki testvéreken keresztül is, de ez egy lassítás. Viselhetne minden gyerek mindenütt maszkot és így még inkább elkerülhető lenne a fertőzés. Viszont jó minőségű maszkot és helyesen kell viselni, hogy ne párásodjon a szemüveg, hogy egyáltalán lássuk a lapot, amire írunk, vagy érthetően tudjunk beszélni. Mert a maszknak vannak hátrányai is, amiről ugyanúgy kell beszélni, mint az előnyeiről. Hátránya, hogy beszéd közben bizony mozog és lehet, hogy meg kell igazítani, ami viszont a kezünk szennyeződéséhez vezet. A maszk zavarja a kilátást, tipikusan lefele (meg amelyik nem, de nekem csak ez a téglalap alakú van), ami íráskor és gépeléskor zavaró. Vásárláskor nem zavar, hogy nem beszélhetek hangosan magamban, és bár a bevásárlási lista olvasása néha nehézkes, de megoldható. Ellenben annak az elsősnek, akinek most kell megtanulni írni és olvasni, engedjük meg a szabad kilátást. Társadalmi szinten kompenzálunk máshol.


Mi volt az értelme a 3 órakor való bezárásnak tavasszal? Az, hogy nem mehettünk mindenféle boltba csak azért, hogy ott időt töltsünk. Akinek a munkájából kifolyólag kellett boltba menni (mert kellett egy új számlatömb, patron a nyomtatóba, vagy egy zsák cement) az megtehette munkaidőben, aki viszont munkaidő után csak szórakozásból szeretett volna császkálni az akkor nem tehette, és így csökkent az emberek közötti találkozások száma. Természetesen így nehezebb a gyereknek új cipőt venni, de a tornaórákhoz úgyis vasalódeszka kellett és nem tornacipő.


Tavasszal csak elvitelre lehetett vásárolni a cukrászdában. A nyáron már ott helyben is lehet fogyasztani. Nekem a napi egy kapucsínómban nem is annyira a koffein hiányzik, mintsem a körítés: az, hogy csészéből ihatom meg miután lekanalaztam a jól elkészített tejhabot. Ráadásul most még a cukrászda teraszára / elé is ki lehet ülni, ahol amúgy is csekélyebb a fertőzésveszély. Miért nem kell maszkot hordanom, ha helyben fogyasztok? Mert maszkban nem tudok enni/inni. Azaz úgyis le fogom venni és vállalom a veszélyt. A rendeléskor azért nyugodtan rajtam lehet az a fránya maszk (rajtam is van), míg fogyasztáskor úgyis messzebb vagyok mindenkitől. Aki viszont úgysem ül le fogyasztani, az a maszkviseléssel lényegében kivonhatja magát a találkozásokból.


Mielőtt elkezdünk szidni egy intézkedést, gondoljuk végig, hogy hogyan csökkentheti az a járvány terjedését úgy, hogy kevéssé érintse a mindennapi életünket.


2020. szeptember 12., szombat

COVID-19: Nem kell a matematikusoknak bocsánatot kérni!

A 444.hu-n jelent meg Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő írása, amiben nehezményezi, hogy "A katasztrófajóslat-cikkek nyilatkozói sokszor matematikusok, akik kiszámolták. Már megint. Ahogy kiszámolták tavasszal is, amikor Orbán Káslerrel végrehajtatta az egyik legborzalmasabb egészségügyi intézkedést, az ágyfelszabadítást. Ezt is matematikai modellekkel indokolták, és egyébként azóta még nem kért bocsánatot sem a kormányzat, sem a kiszámolók. A 8-14 ezres lélegeztetőgép-igényt is kiszámolták, pedig sehol a világon nem volt szükség ennyire (lakosságarányosan számolva, természetesen)."


Nem a matematikusok hibája, hogy nem halt meg pár tízezer magyar!


Mert ez a felháborodás nagyjából ezt jelenti. Így a matematikusoktól (járványtani modellekkel foglalkozóktól) elvárt bocsánatkérést meg pláne nem értem. Az írás, aminek további tartalmával amúgy egyet tudok érteni, egy szenzációhajhász csapást tesz a tudomány művelői felé, ami úgy tűnik egyre több körben elfogadott. Ez azért szomorú, mert ha aláássuk a tudósok tekintélyét, megkérdőjelezzük szaktudásukat, akkor miért várjuk el tőlük, hogy amúgy pedig megoldásokat találjanak a problémáinkra?


Nem a modellekkel van a gond, hanem egyesek nem értik az eredményüket


A matematikai modellek egy folyamatot írnak le, bizonyos feltételek mellett. A járványtani modellekkel a járvány elején az mutatták meg, hogy ha nem vezetnek be semmilyen intézkedést, akkor az akkor ismert halálozási ráta mellett nagyon sok honfitársunk idejekorán elhuny. Ezt egyetlen ország sem próbálta ki, sehol nem lett szabadjára engedve a járvány, hogy megnézzük mennyire illeszkednek a modellek. Mert már sokkal kevesebb halálnál és túlcsorduló kórházaknál az országok megváltoztatták az előfeltételeket, amelyeken a modellek alapultak. Amennyiben az emberek távolságot tartanak (akár maguktól, akár mert erre kényszeríti őket az állam), úgy változnak a járvány terjedési paraméterei, és így a lefutása is.


Pontosan az történt, amit a járványtani matematika jósolt!


A járványgörbék elemzése pontosan megmondta, hogy amennyiben drasztikusan csökkentjük a kapcsolatokat, úgy a járvány lecseng (sőt, gyorsan lecseng), ha lazítunk, akkor meg megint terjedni kezd. Tavasszal az ország lezárt, a járvány nagyon alacsony szintre visszaszorult. A nyáron visszatértünk a "normális élethez", a kapcsolatok száma jelentősen nőtt és augusztus végére itt is volt a második hullám kezdete.


Az exponenciális növekedés miatt a változások gyorsak


Mivel mind a felfutás az elején, mind a lecsengés a végén exponenciális, így az egy gyors folyamat. A járvány hirtelen el tud tűnni, gyorsabban, mint azt egy lineáris extrapolációból (amire az agyunk rááll) gondolnánk, de egy következő hullám is gyorsabban kap erőre. Ezért állnak tanácstalanul sokan a mellett, hogy hogy tűnhetett el a járvány tavasszal, és csodálkoznak, hogy milyen gyorsan visszajött most. A matematikai modellek, pontosan ezt jósolták. Működnek!

2020. augusztus 5., szerda

Inganatómia: A gallér

Az ing a klasszikus öltözet egyik alapja. A legtöbbünknek (és ez a divatdiktátorokra is igaz) több ingünk van, mint öltönyünk/zakónk, így a mindennapi változatosságot az ing adja meg. Az ing egyik fontos jellemzője a gallér. Gallérból sokféle van és a rendszertanuk – a rendszertanok már csak ilyenek – nem mindig egyértelmű. Pár alaptípust viszont érdemes megkülönböztetni.


Klasszikus gallér

A klasszikus vagy Kent gallér a leggyakoribb, amivel a kedves olvasó találkozhatott. A gallér hegyei egymással  nem túl széles szöget zárnak be. Volt időszak, amikor ez kimondottan szűk volt, most szélesebb a trendi (és lásd a szétálló gallért lejjebb), a mindenkori klasszikus egy hegyesszög.


Hugo Jacomet francia divatíró (vagy hogyan nevezik azt, aki divatról, stílusról és öltözködésről ír). Stíluskalauzként ajánlom a blogját és vlogját is.


Ehhez a gallérhoz a hagyományos nyakkendőcsomó általában megfelelő. Erről már részletesebben írtam korábban.


Ez a gallér nekem már túlságosan szétálló, de a gallértaxonómiában lehet, hogy még belefér a klasszikusba (a spread fajtába). Szélesebb nyakkendőcsomót igényel (ez egy teljes Windsor).


A szétálló gallér

A szétálló (cutaway) gallér két csúcsa között jelentős távolság van, a gallér szárai egymással tompa szöget zárnak be, extrém estben lényegében egy vonalon vannak.

David Beckham bár valami remélem eltűnőben levő sportot űz(ött), attól még nagyon jól összerakott öltözetekben tud megjelenni. Ez egy extrém módon szétálló gallér.


Legombolt gallér

A legombolt gallért, nevéhez híven, gombok tartják a helyén (azaz az ingre rásimulva). Ez az általános definíció, de szerintem három megjelenésében igen különböző gallérfajta tartozik ide.


A legtöbben a legombolt gallér alatt egy igen lezser, puha és általában kigombolva hordott gallértípust értenek. A gallér nem magas, ezért ha veszünk hozzá nyakkendőt, az egy vékonyabb darab legyen.




Amerikában igen elterjedt a legombolt ing formálisabb formája, amit viszont pont úgy hordunk, mint a klasszikus inget. Az első cég, amely ilyen inget árult az amerikai Brooks Brothers volt, az üzleti öltözetnek ott jellemző darabja. A profilképemen egy ilyen gallérú ingben vagyok.


Anthony Fauci az amerikai koronavírus elleni védekezés vezetője. Kiegyensúlyozott, profi tájékoztatóit érdemes hallgatni ilyen járványos időkben.


Egy harmadik formája a rejtett legombolt gallér, amit én nem sorolnék ide. A rejtett legombolt gallérnál a gomb a gallér alatt van, az kívülről nem látszik. Legombolva természetesen egész nap szorosan az inghez csatolva van a gallér, nem fog felkunkorodni (az inkább a vasalás problémája és a gallérmerevítő hiányára utal).


Aki egy ilyen képről megmondja, hogy le van gombolva a gallér, az tud valamit.


Szmoking gallér

Angolul ez a "wing" azaz szárnyas gallér. Szinte csak formális öltözék részeként találkozunk vele. A fehér nyakkendős (white tie, formális viselet) eseményeken biztosan ilyen gallérú inget viselnénk. A fekete nyakkendős (black tie, semi-formal) események egyik lehetséges gallérja. Mivel fehér nyakkendős események az egyszerű földi halandó számára már nem nagyon léteznek, így ha viselünk ilyen gallért, akkor azt szmokinghoz fogjuk viselni. Mivel a férfi öltözködés legünnepélyesebb formáihoz tartozik ez a gallértípus, így sima "utcai" viseletként nem hordjuk.

A klasszikus öltözködést mi mással mutathatnám be, mint a Downton Abbey egy jelenetével: mindhárom úriember szmokingot visel a fentebb jelzett gallérral.


Ez nálunk inkább a bálszezonra alkalmas öltözet, és bizony nyáron nem egy élmény felvenni: hosszan tart és meleg. Viszont nagyon megvan a hangulata! A csokornyakkendő természetesen megkötős és nem előre megkötött.


Kontrasztos gallér

A kontrasztos gallér nem a gallér magasságában vagy a szárnyak által bezárt szögben tér el a többitől, különleges ismertetőjele az ing színétől eltérő szín. Jellemzően valamilyen színes ing gallérja és kézelője fehér.


Gordon Gekko (Michael Douglas) a Tőzsdecápák filmből a kontrasztos gallér ikonikus viselője. Mai napig van egy ilyen erőt (és gátlástalanságot) sugalló mellékzöngéje ennek a megjelenésnek.


A tőzsdecápa nézést nem tudom hozni, így marad egy ... nézés: a megfelelő szavak jöhetnek kommentben


Duplagallér

A duplagallér a legombolt gallérok egy formája, amelyen két, eltérő színű gallér van. Általában a felső ugyanolyan színű, mint az ing többi része, míg az alsó, amiből kevesebb látszik, más színű. Ez alapvetően lezser megjelenést kölcsönöz és bár nyakkendővel is hordható, szerintem jobb a nélkül.


Ez egy kontrasztos duplagallér. Kontrasztos, mert a kétféle kék egyike se egyezik az ing fehérjével, és duplagallér mert egy egy sötétkék gallér van egy fehér-kék mintás felett. A két gallért gomb tartja együtt és az inghez (így a legombolt gallérok kategóriába is beletartozik)



Gallértűs gallér

A gallértű a férfi kiegészítők egy manapság ritkán alkalmazott darabja. Eredeti célja a gallérok összetartása és a nyakkendőcsomó kiemelése. Bizonyos fajtái akármilyen, nem túl szétálló gallérral hordhatóak. Egy fajtájuk viszont "átszúrja" a gallért, és így az ing részéről speciális kialakítást igényel.


John Wick talpig fekete ruhájához egy magas, gallértűs gallért választott. Reméljük a film hatására újból divatba jön ez a gallértípus. Amúgy meg a legjobb művészfilm, amit láttam!


Feketében nincs gallértűs ingem, és igen ritkán (soha) kell hoznom a morcos orgyilkos karaktert. Viszont van egy egyszerre régies és lazább hangulata ennek gallértípusnak.


Vannak még gallértípusok? Vannak és vannak alesetei is a fentebbieknek. Például van olyan, hogy klubgallér. Ilyen látható a Birmingham bandája (Peaky Blinders) egyes szereplőin. Bevallom én nem láttam a sorozatot, de elég híres, hogy befolyásolhassa a közeljövő stílusát. Ezzel zárom is ezt az anatómiai bejegyzést :)




2020. augusztus 2., vasárnap

Evolúcióbiológia 2019/20 ősz - vélemények

Próbálok minden félév után egy ilyen értékelőt írni. Ez egyben monitorozza a tárgy fejlődését (vagy annak hiányát), illetve lehetőséget ad nekem, hogy válaszoljak a hallgatói véleményekben felmerülő problémákra. Idén ez utóbbiból is kijutott nekem.


A pozitív véleményeket nem szoktam belemásolni az ilyen blogbejegyzésbe (szerencsére van belőle), mert nem létező szerénységem nem engedi. Ezt az egyet engedjétek meg nekem: "De összességében egy számomra nem túl érdekes tárgyat tartott meg úgy hogy a félévben az ő előadására jártam legszívesebben."


Nem azért van könyv, hogy én gazdagodjak, hanem, hogy nektek legyen miből tanulni.


Kaptam egy ilyen véleményt: "A kurzushoz szükséges segédanyag a tanárúr által írt könyv (8 ezer Ft, de nála akciósan csak 6) amely szükséges a felkészüléshez. Ez pofátlanság."


(1) Szeretném leszögezni, hogy nálam a könyv nem megvehető, én a kiadó webshopjára mutató linket adok meg a kurzus e-learning felületén. A kiadó stabilan olcsón tudja adni a könyvét, mert kevesebbet vesz el terjesztési költség gyanánt.
(2) A könyv online elérhető az ELTE jóvoltából, az egyetemen belül. Tehát akinek kifizethetetlen a könyv ára, az is hozzá tud férni a tartalmához (és a könyvtárban is van belőle példány helyben olvasásra).
(3) Én egészen pontosan 0 Ft-ot kapok minden eladás után. Azért írtam a könyvet, hogy egyszerűbb legyen a felkészülés. Ezt amúgy visszaigazolják az olyan vélemények, hogy "Ritka, hogy kapunk konkrét tankönyvet a kurzus teljesítéséhez. Amellett, hogy nagyon hasznos, még izgalmas is. Lapozgatni fogom a szabadidőmben is!". Tehát nem fűződik anyagi érdekem ahhoz, hogy a könyvet megvegyétek (az azért érdekel, hogy sikeresen teljesítsétek a kurzust).


"Maga a tankönyv egy jó dolog, viszont az, hogy nem hozzáférhető, csak ha megvesszük szemétség. Bejártam az elte összes könyvtárát (sehol egy darab mindenhol összesen is csak 2 volt) és mivel vannak kapcsolataim tudtam szerezni egyet a fővárosi szabó ervinből fél évre. De ezt szaktársaim nem igazán tudják megtenni, és a szabó ervinben sem volt 100 darab (összesen 3). Így aki tanulni szeretne vagy megszerzi online (kutatások bebizonyították, hogy amit képernyőről és nem papír formában olvasunk sokkal kevésbé marad meg) szóval az átlag (kapcsolatokkal nem rendelkező) diák vagy megveszi, vagy maximum egy hónapra tudja kikölcsönözni a könyvet vagy online olvasgatja,de az ugye nem feltétlenül hatékony. Jó dolog, hogy van könyv az, hogy csak pénzért érhető el nem fair, tenkintve mennyibe kerül a tandíj. Megoldás: A könyvtárat fel kellene szerelni az olyan könyvekkel, amelyekből "nagyon ajánlott" tanulni."


Igen, egy ideális világban pontosan így működne az egyetemi könyvtár. Az ELTE anyagi helyzete nem engedi meg, hogy beszerezzen ennyi példányt. A két példány is az én "adományom" az egyetem könyvtárának.


A beugrók és a vizsgák rendszere


"Lekezelő az órákon a stílusa, írásban feltett kérdésekre viszont érthetően és normálisan válaszolt. A vizsgaszabályzatot nem tartja be, ezért nem teljesíthető normálisan a kurzus. Az elméletileg csak szóbeli vizsgát beugró címszóval egy írásbeli vizsga előzi meg, melynek 2 része van, részenként 90% a követelmény és a javításba nem szeretné ha betekintene a hallgató, idézve "higgyétek el, hogy tudunk javítani". Egyáltalán nem korrekt és a kommunikációja is azt tükrözi, hogy nem szeretné hogy az ember elmenjen vizsgázni, ennek ellenére a vizsgaidőpontot fel kell venni úgy, hogy nem is tudjuk, hogy mehetünk-e. A vizsgaidőszak ezáltal tervezhetetlen."


(1) Van a hallgatókban egy fura elképzelés, hogy mi valamiért nem szeretnénk, hogy ők levizsgázzanak. Egyrészt semmi örömet nem okoz, ha valakivel közölnöd kell, hogy nem tud eleget. Ez része a feladatunknak, de attól még rémségesen kellemetlen. Másrészt meg igen sok érdekünk fűződik ahhoz, hogy átmenjetek. Például, ha elsőre átmegy valaki, akkor csak egyszer kell kijavítani a beugróját, és egyszer kell szóbeliztetni. Kevesebb idő. Másrészt a több hallgató jobb az egyetemnek, mert több pénzt kap utána. A feladatunk viszont a tudásotok, a felkészültségetek ellenőrzése. És van egy szint, ami alatt nem engedhetünk át valakit.
(2) A vizsga menetét az első órán elmondom, beugróstól, szóbeli vizsgástól együtt. Ez az információ mindenkinek a félév kezdete óta rendelkezésre áll. A beugrókról a vizsgaszabályzat nem rendelkezik. Mivel ez a panasz a tanulmányi dékánhelyetteshez is eljutott, így a további problémák elkerülése végett kezdeményeztük, hogy a vizsgáztatást B típusú kollokviumként tüntessék fel.
(3) A vizsgaszabályzat tényleg kötelez rá, hogy a beugrókat megmutassam, ha valaki kéri. Én amúgy ezt nem tagadtam meg, csak kértem a hallgatókat, hogy tekintsenek el tőle. Aki kérte, annak leírtam, hogy mely kérdésekre volt rossz a válasza. Szeretném viszont elkerülni, hogy alkudozzunk a pontokat illetően.
(4) Amennyiben valaki úgy érzi, hogy lekezelően viselkedtem vele az előadáson, akkor kérem fogadja elnézéskérésemet. Nem volt szándékomban így viselkedni. Mivel amúgy alapvetően pozitív visszajelzések voltak az óra hangulatával és viselkedésemmel kapcsolatban, így remélem csak valami félreértésről van szó.


Mennyi előképzettség kell a tantárgyhoz?


Többen nehezményezték, hogy előképzettségük nem volt megfelelő az előadáshoz, és ezért esetleg jobb lenne magasabb évfolyamon megtartani azt. Amíg viszont nem tudom mi az az előképzettség, ami hiányzik, úgy nehéz vagy megtanítani, vagy azokat a részeket kivenni, amelyek túlságosan ilyenek.


"Nem az első félévben kellene tartani."
"Teljesen felesleges első félévben."
"Sokkal könnyebb lenne elsajátítani a kurzuson oktatott tananyagot több háttértudással. Véleményem szerint nem szerencsés az első félévben olyan hallgatóknak tanítani ezt a tárgyat, akik valószínűleg nem rendelkeznek a megfelelő előzetes képzettséggel."


Illetve a fenti megjegyzéseket szembe állítanám az alábbiakkal:
"Aki emelt érettségizett, annak nem volt újdonság, maximum 1-2 apróság."
"Földtudományi szakosként nulla előképzettségem volt mégis sikerült jól levizsgázni, csak úgy kell hozzáállni a tárgyhoz."


"Érdekes kurzus. Tobb időt szánnék rá. Az anyagot ugyanilyen ütemben jó lenne leadni, aztán 1-2 óra meg nagyon jó lenne arra, hogy beszélgetve, lazábban eszmét cserélhessünk a hallottakról tanárainkkal. Szerintem ez nagyban segítene a gondolkodásmód elsajátításában."

Én általában (a ti félévetekben nem, mert rögtön volt utána is egy gyakorlatom) ráérek előadás után, illetve valamikor kijelölhetek egy időpontot konzultációra / további beszélgetésre. Amit nem szeretnék, hogy bárki ezt kötelezőnek, vagy a jó jegyhez szükségesnek tartsa. Én örömmel és szívesen beszélgetek evolúcióbiológiáról az előadáson kívül is :)


"Főleg a könyv olvasása közben sokszor belefutottam olyan dolgokba, amit még nem tanultunk, és fogalmam se volt róla. Ilyenkor sokszor elgondolkodtam, hogy miért is nem maradt harmadévre ez a tárgy. A biokémiai, genetikával kapcsolatos részek és a laboratóriumi eljárások néha több előzetes ismeretet igényeltek volna szerintem."

Itt végre van konkrétum, hogy mi az, ami nem érthető. Igen a könyv harmadéveseknek íródott. És vannak benne technikák, amelyek ismeretét adottnak veszem, de nem a technikai részleteit, csak azt, hogy mire jó. Ez megtanulható. A PCR arra való, hogy DNS-t sokszorozzunk. Ennyi kell.


"A mutáció, a szelekció, és a fenotípusos evolúció témaköröknél éreztem úgy, hogy az emelt biosz érettségim nem elég az anyag teljes megértésére, nekem ez a három tétel volt a legnehezebb. A darwini medicina témakör volt számomra a legélvezetesebb, azzal hosszabban is szívesen foglalkoztam volna. Én egyetlen témát hiányoltam; az emberi populáció növekedésének korlátozottsága és következményei szerintem egy órát kaphatna, a könyvben meg volt említve, de én fontosnak tartanám, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon - amolyan Izmael-szerűen kifejtve."

A mutáció fejezethez tényleg nem ártana előtte a genetika, de ezért nem is szoktam olyan mélységében visszakérdezni. A szelekció és fenotípusos evolúció pedig új és csak itt fog előjönni. Nehéz, ezt nem tagadom, de remélem az előadás+a könyv és esetlegesen további kérdésekkel megérthető.
Emberről és populáció növekedésről nagy örömmel beszélnék, de erre majd ott lesz a természetvédelem, az ökológia és bizonyos specik.


"Az első pár előadáson alulmaradtunk szakszókincs-ügyileg, de ha kérdeztünk, elmagyaráztad, így lehetett rá tovább építeni."
"Sokszor voltak olyan szavak amiket nem ismertünk, és egyertelműnek lett kezelve."

Az első előadáson rögtön azzal kezdtem, hogy lesznek kifejezések amelyeket lehet, hogy nem ismertek. Mivel már csak igen homályos emlékeim vannak a frissen érettségizett létről, így nem tudom melyek ezek a szavak. Kérlek szóljatok, a következő évfolyamoknál akkor már előre tudok szólni. Egyik évben szóltak a hallgatók, hogy a gaméta kifejezést nem értik. Ivarsejt. Most már előre szólok, hogy ez mit jelent.


Vizsga


Én továbbra is próbálok szóban vizsgáztatni. Ez rémségesen időigényes, viszont egy nagyon fontos készséget fejleszt a hallgatókban: hogy merjenek és tudjanak beszélni a tudásukról. Írni is persze tudni kell, de azt a készséget az esszék fejlesztenék és nem az írásbeli vizsgák.
Meglepő módon még pozitív visszajelzést is kaptam a vizsgákkal kapcsolatban:


"A sejtbiológiától rettegtem, viszont előbb voltam evolbiosz szóbelin, ami jó élmény volt (nem csak nekem). Akár a nálad felelők, akár a többieknél, sokan jöttek el jó élménnyel, ami az első félévben fontos lehet a hallgatóknak, hogy ne kapjanak szívbajt, ha felelniük kell. Önbizalmat adott. És nem mindegy, hogy ember ül emberrel szemben, vagy egy hallgató az egyetemi tanárral szemben. Ezt úgy értem, hogy nem kaptunk lenézést. Ez nagyon fontos. Köszi."


"Erről már korábban is szerettem volna írni, igaziból azért mert nekem ez egy meglepően jó élmény volt és ez volt már elég regota(gimi) egy olyan vizsga helyzetem amikor elengedtem magamat(már amennyire egy ilyen helyzetben lehet..) és (!!!) régóta most először mertem nem egész mondatokat leirni a tetelkidolgozasnal, mert tudtam, h ha sikerül Adamhoz kerülnom, fogok mérni gondolkodni(veeegre), fog rá időt hagyni, és nem kell azon stresszelnem, hogy nem úgy mondok vissza egy mondatot szó szerint, ahogy azt ő kiejtette a száján. Nagyon hálás is vagyok ezért, mert ez új lendületet és önbizalmat adott,ugyanis a vizsgán tényleg ez történt. Nagyon jó élmény amikor a tanár úgy kezeli a diákot mint egy értő lény, emberileg egyenrangúan. Tudásban nyilván kevesebbje van a diáknak, de azért van itt, mert érdekli a téma, és szeretne tanulni, valami újat elsajatitani és azt érzem, hogy Ádám ebben tökéletesen támogatja és segíti a diákjait. Mindez a vizsgán is elojott, amiért külön hálás vagyok. Köszönöm."


"Nem mindegyik tételnél volt egyértelmű, hogy mit kellett volna elmondani szóbelin. A címszavak segítettek, de így is néhol kicsit túl tág volt. A vizsgáztató tanárnak útba kellett igazítania felelet közben, mert nem volt tiszta hogy pontosan melyik részre térjünk ki jobban és melyikre csak kevésbé. Sikerült nagyjából összerakni vizsga alatt hogy mit kértek volna, csak akkor az már beleront az előadásmódba. (De a jegyemet nem nagyon befolyásolta.)"

Ha egyed dolgokba inkább belekérdezünk, másba meg nem, az egyszerűen jelentheti azt, hogy amikor egy 3 órás előadás anyagáról kell 10-15 percben számot adni, akkor nem jut mindenre idő. Ahol problémát érzékeltem, ott az jött elő, hogy a címszavak egy részéről semmit nem tud az adott vizsgázó.


"Tetszik maga a játék. A battle royale módot kicsikét hiányolom, de nem súlyos. A PvP jól ki lett dolgozva, de a tanárok kicsit erősek, survival mode-ban szinte lehetetlen végigvinni a pályát. Egyébként nagyon jó lett, csak néha nem tudom megnyitni az inventorymat, vagy nem tudom használni a SkillPointokat, amiket szereztem a félév során, így kicsit nehezebb kimaxolni az 5-ös szintet."

Ez nem az a szak, ahol a battle royalnak értelme lenne, itt együttműködésre tanítjuk a hallgatókat. Szóval a co-op módot lehetne inkább hiányolni.


Könyv


"Itt is néha azt éreztem, h a lényeg magja elveszik a kormondatokban. És ami fontos!! Szerintem nagyon nem volt atláthatóan tagolva! A címeket jobban el kéne különíteni. A tartalomjegyzék tok jó, de magában a könyvben néha nem látszik, h melyik nagy cím, melyik alcím hova tartozik, mikor kezdődik új alcím ami már egy másik nagycim alatt van. Valamint a logikai tagolas is néha osszezavart pl a fajkepzodesnel emlékszem konkrétan ilyenre, de máshol is. Most nincs itt a tk de majd később még lehet kikeresem."
"A tördeléssel (?) volt problémám: Melyik alcím hová tartozik, mindig a tartalomjegyzékből tudtam meg. Kényelmesebb lett volna, ha pl. számozottak lennének az alcímek. Tételkidolgozásnál, tanulásnál hasznos lett volna. I.3. fejezet->
Mi öröklődik? - Evolúció négy dimenzióban
I.3.3. Viselkedési öröklődés
I.3.3.4 Békés tradíció páviánoknál
"

Sajnos az alfejezetek és al-alfejezetek megfelelő szedése nem sikerült maradéktalanul. Ez az én saram, a leadás véghajrájában erre nem figyeltem és így lettek benne hibák.


Kidolgozott jegyzet


"A tankönyv mivel mindent hosszan magyaráz, megértésre alkalmas, de tanulásra nekem nem volt az, a jegyzetem pedig pont a másik véglet volt- túl vázlatos lett. Körbekeringett néhány kidolgozott, egyenként 3-4 oldalas tétel, ami a könyv értő elolvasása után hasznosnak tűnt, ám vizsgán derült ki, hogy sok hiba van benne, ami elég kellemetlen helyzetet szült. (bár erről nyilván nem te tehetsz) A visszakérdezett tételek száma szerintem pont megfelelő volt, 12 tételt barátságosan be lehetett osztani."

Ez tényleg kellemetlen volt. Sajnos kering pár rossz kidolgozott jegyzet. Pedig pont a 2018/19/2-es (harmadéves) évfolyamnak, akik pont a megelőző félévben volt vizsgája van olyan kidolgozott tételsora, amit átnéztem (átírtam) és jónak tartok. Szóval lehet találni ilyet, és még a file nevében is ott van, hogy _KA. Azért félek egyszerűen csak feltölteni, mert ez vázlat és nem maga a tananyag. Ez arra jó, hogy ismételjétek magatokban a tételeket és nem arra, hogy tanuljátok.


Tegezés


"Nagyon sokat jelentett az első órán, hogy felajánlottad a tegeződést. “Hisz’ nemsokára úgyis kollégák leszünk” - ettől a perctől el is hittem és elképzeltem, hogy valaha tényleg az leszek."


Én, sok kollégával ellentétben, tegeződöm a hallgatókkal. Tudom ez fura, de nekem sokkal furább a boltban tegeződni az eladóval, mint a hallgatókkal. Illetve személyesen nehezemre esett az az átmenet, hogy 5 évig magázzuk az oktatókat, majd bekerülve egy tanszékre, ott mindenkivel összetegeződünk és minden más egyetemi kollégával szemben meg találgathatok, hogy akkor most tegeződünk vagy sem.

2020. augusztus 1., szombat

Középkori járványkezelés és a XXI. századi gazdaság

Moss kezet, viselj maszkot és tarts távolságot!


Ezzel tudott előjönni a XXI. századi technikai civilizáció a járványkezelésben. Voltak, akik ezt a "tudósok" szemére is vetették, hogy nem lehetne valami kevésbé középkorival előjönni? Az más kérdés, hogy a kézmosás fontosságát betegségek terjesztésében a XIX. században fedezte fel Semmelweis Ignác, sőt a kórokozók mibenlétének megismerésére még később került sor. Amit az emberek várnának, hogy legyen valami varázsfőzet vagy amulett, ami megvéd a betegségtől az viszont középkori. Legfeljebb most homeopátiának, biorezonanciának, Pi-víznek, stb. nevezzük. Az ember lényegesen kevesebbet változott, mint a technológia.




A járványkezelés igenis XXI. századi


Bár a fentebb említett három intézkedést akár több száz évvel ezelőtt is megvalósítható lett volna, de járványkezelés ilyen aspektusa nagyon is XXI. századi. Mikor lehetett a történelemben ilyen mértékben otthonról dolgozni? Mikor lehetett kapcsolatban maradni ismerősökkel (akár már kontinensen is) úgy, hogy akár láthassuk is őket? Mikor lehetett pár óra alatt kimutatni egy vírust? Mikor lehetett az amulettjeink (mobil telefon) alapján megmondani, hogy ki merre jár és kapcsolatba került-e fertőzöttel? Mikor osztott meg a tudományos közösség ennyi ismeretet ilyen gyorsan (én még emlékszem arra az időkre, amikor postán küldünk cikkeket, hogy mások olvashassák)? Mikor hozták házhoz majdnem mindenünket, amit pár kattintással megrendeltünk? Biztos lehetne hosszan sorolni azokat az apró XXI. századi fejlesztéseket, amelyek elviselhetőbbé, élhetőbbé tették a karantént.


A karanténnal kapcsolatban a diskurzus egy jelentős része a gazdasági hatása körül folyik. Azok, akikeket a lezárások gazdaságilag, oktatásukban vagy társasági életükben negatívan érintett, felteszik a kérdést, hogy fontos volt-e mindez a sokakat hátrányosan érintő intézkedés az alacsony átfertőzödöttség mellett? Végül a diskurzus arra fut ki, hogy mennyit is ér egy emberélet akár a betegség tekintetében, akár az életkörülmények jelentős változása tekintetében.


A járvány "félig" van a befolyásunk alatt, a világgazdaság teljesen


Hamis az a szembeállítás, hogy vagy a járvány vagy az emberek financiális élete és e kettő között kell választani. A szembeállítás feltételezi, hogy vagy a járványt eresztjük szabadon (értsd, nem vagy alig kezeljük) vagy az emberek éhenhalnak. Ahogy a járvány megfékezésére a járványkezelések valók, úgy az emberek éhenhalása (financiális ellehetetlenedése) ellen gazdasági intézkedéseket lehet hozni.



Mivel új vírussal van dolgunk, ráadásul a világ is összekapcsoltabb lett akár csak a 2012/13-as MERS után is, így ezen oldalról a sötétben tapogatóztunk. A felhalmozott ismeretek is csak segítenek a kezelésben, de önmagukban nem képesek megszüntetni a vírust. A vírus nincs a hatalmunkban. És mint evolúciós egység, bizony okozhat még meglepetéseket.


A gazdaság viszont nem lehet ismeretlen számunkra és tulajdonságai is csak rajtunk múlnak. A kapitalista piacgazdaság alapjait a XVIII. században fektették le, ráadásul közgazdasággal már évezredek óta foglalkozunk. Mondhatja bárki, hogy járványokkal is foglalkozunk pár ezer éve, de úgy, hogy nem sokkal több, mint 100 éve ismerjük, hogy mik okozzák ezeket, kicsit nehezebb ismeretről beszélni.


Mégis gyorsabban várjuk el a kutatóktól a vakcina előállítását, mint a döntéshozóktól egy mindenki számára élhetőbb gazdaság megteremtését.


Miért van az, hogy a gazdaságot valami felsőbb hatalomtól adottnak véljük (mindenkinek meggyőződése szerint ez valamelyik Isten vagy a "láthatatlan kéz"), amire nincs befolyásunk, míg egy vírussal kapcsolatban elvárjuk, hogy az úgy működjön, ahogy mi kívánjuk (tűnjön el nyáron vagy legyünk immunisak rá a BCG oltás következtében)? Legyünk őszinték ez a probléma a klímaváltozás kezelésével kapcsolatban is felmerül, amely esetben nem tudjuk elképzelni a világ működését a fogyasztói társadalom nélkül, de meg vagyunk győződve, hogy valami ráolvasással majd helyre rakjuk a klímát.


Nem a virológusok diktatúrája van, hanem egy sokkal régebbi diktátum, ami a gazdaságot nem egy közös erőfeszítésként, hanem valami megmásíthatatlan környezeti tényezőként állítja be. Előbb beszélgethetünk arról, hogyan változtassuk meg az embert vagy bármely fajt, kolonizáljuk a Marsot vagy akár távoli naprendszereket, mint arról, hogy a gazdaság működhetne máshogy is. A járvány elején voltak hangok, amelyek firtatták, hogy lehetne máshogy. Sajnos a járvány ideiglenes lecsengésével ezek a hangok is elhalkultak, miközben az intézkedéseket szapulók vagy a vírusban nem hívők hangja ugyanolyan vagy még hangosabb.


A járványintézkedések XXI. századiak, a XIX. századi gazdaságfelfogást kéne magunk mögött hagyni.

2020. június 26., péntek

Nem értjük a statisztikát: a feltételes valószínűség és a járványintézkedések

Az emberi agy nem kimondottan alkalmas a valószínűségszámítás és a statisztika megértésére. Ez nem kifogás, ez amolyan tapasztalat pár év statisztika oktatás után. Bár életünk szinte minden mozzanatában benne van a bizonytalanság, döntéseinket az befolyásolja, hogy mit tekintünk valószínűleg bekövetkezőnek és mit valószínűtlennek, ami lényegében azt jelenti, hogy mit gondolunk, hogy be fog következni (biztosan igen) és mi az ami nem (biztosan nem). De most nem erről szeretnék írni, pedig a járvánnyal kapcsolatban ez is megérne némi billentyűkoptatást. Most a feltételes valószínűségről lesz szó. Az olyasmi, hogy mi a valószínűsége A esemény bekövetkezésének, ha egy másik (B) esemény bekövetkezik. És általában ez a valószínűség más, mint A valószínűsége önmagában (B-től függetlenül). Tudom most vesztettem el az olvasókat.


Mi nem az átlagot látjuk a világból


Volt, hogy azon morfondíroztunk, hogy hogyan lehet Magyarországon szegénység, ha egyszer dugig vannak a plázák boltjai? Egyrészt a statisztikusok (vagy legalábbis, aki még le mer ilyet írni) azt állítják, hogy Magyarországon igen jelentős számú szegény ember van, másrészt a plázák tele vannak. Amennyiben ön most az internet előtt ülve olvassa ezt a bejegyzést, feltehetőleg nem tartozik az ország legszegényebbjei közé és azokkal ritkán találkozik. Tehát magunk körül nem a társadalom teljes vertikumát látjuk, hanem annak egy szeletét, amely szelet igen hasonló hozzánk.


Az átlagos gyerekszámról is erősen torz képe lehet az ember fiának / lányának. Az ismerőseim jelentős részének legalább 2 gyereke van, de szép számmal ismerek olyat is, akinek 3 gyermeke van. Mindeközben Magyarországon 1,3-1,5 körüli az egy nőre jutó gyerekszám. Hol a probléma? Az ismerőseim egy jelentős része azért az ismerősöm, mert a gyerekeink egy osztályba járnak. Az iskola előtt várakozó szülők körében a gyerekszám az átlagosnál magasabb. Ez nem lehet meglepő, hiszen azon feltétel mellett álldogálnak ott a gyerekükre várva, hogy van általános iskolás gyerekük. És gyerekes szülőként folyton olyan szituációkba botlunk, ahol más gyerekes szülőkkel találkozhatunk: Halász Judit koncert, gyerekfilm vetítés, játékbolt, egy családbarát nyaraló vagy augusztusban egy papírbolt, ahol beszerezhető minden a "listáról". Így a világból azt látom, hogy tele van gyerekekkel. De tudom, hogy ez azért van, mert olyan helyeket választok, ahol gyerekek vannak, hiszen a sajátomat is azért viszem oda.


Amikor a kijárási korlátozás alatt dugig volt a bolt az emberekkel, attól még az iskolák üresen kongtak


A múlt heti HVG vélemény rovatában Balavány György írja, hogy "A lakosság nem volt fegyelmezett, ugyan már; aki egyszer is elment bevásárolni, tudja." Ezzel a véleményével nincs egyedül. Ez – szerintem –, akkor lenne mérvadó, ha azt írhatta volna, hogy dugig voltak a mozik, minden nap a mekiben (és nem a mekiből, ha értjük a különbséget) evett kivéve persze a vacsorákat, mert ahhoz elrepült Párizsba, hogy a Latin negyed hangulatos kis éttermeinek egyikében vacsorázzon. De ugye a mozik be voltak zárva, az éttermek elvitelre főztek és repülni is csak módjával lehet. És mindeközben ahol emberekkel találkoztunk, ott volt belőlük elég, néha tumultus is. Azaz az állítás nem az, hogy mindenütt sok ember volt, mintha nem is lettek volna korlátozások, hanem ahol voltak emberek (mert lehetett) ott volt tumultus. Persze még csak ez sem biztosan igaz, mert a kisebb boltokban – tapasztalatom szerint, ami egy újabb feltétel, tehát nem reprezentatív – bizony tartották a kevés vásárló a vásárló térben, sorban állás az üzlet előtt, kellő távolságban intézkedéseket.


Mindannyiunknak más lehetett a március közepe és május vége közötti két és fél hónap. Volt, akinek a munkája nem változott, ugyanúgy bement dolgozni, ugyanazokkal találkozott. Az élelmiszerboltokban akár növekedett is a forgalom (főleg márciusban érzésem szerint), az éttermek egy részénél teljes leállás volt, míg másoknál jócskán megnőtt a kiszállítási idő, mert többen rendeltek, mint máskor. Én kutatóként és egyetemi oktatóként teljesen otthonról végeztem a munkámat. Az én világomban ennyi emberrel találkoztam fizikailag a közvetlen családomon kívül:


Az ELTE TTK Déli épületének aulája. Élettel teli, de másfajta élettel. A felvétel a szorgalmi időszak utolsó napján készült


Nem voltam bent csak körülbelül minden második héten megnézni, hogy egy számolás hogyan tart (jelzem még tart, már 4. hónapja csattog rajta). Az én feltételes valószínűségem, hogy másokkal 15 percet egy légtérben töltök 0% lett. Másoknak ez más volt, de mindenki vallja be, hogy vagy ő vagy családja kevesebb emberrel találkozott. Innentől pedig igenis a magyar emberek fegyelmezettségén múlott a járvány eddigi, számunkra kedvező alakulása.


Ne üljünk fel arra a vonatra, hogy nem is volt járvány és minden rossz, mert ezzel azoknak az áldozatát vetjük el, akiknek most nem volt ballagása, normális érettségije, akik most nem élőben védhették meg szakdolgozatukat, hanem online, monogramokhoz beszélve. Lenézzük a tanárok munkáját, amivel három nap alatt kitaláltak valamit, amivel az év maradéka valahogy eldöcög, a gyerekekét, akik nem találkozhattak társaikkal. Semmissé nyilvánítjuk a mentális terhet, amit a bezártság, az összezártság okozott. És ez csak az én "feltétteles valószínűségem", a világ, ahogy én éltem meg. Nekem volt munkám, minden hónap elején kaptam fizetést. Akik bezártak, vállalkozók, nekik nem volt. Nálunk fejlettebb, gazdagabb országok egészségügye omlott össze, sokszoros halálozási számokkal és ugyanolyan mély gazdasági válsággal. Ez a kimenete a járványnak fegyelmezetten betartott, elég korán meghozott intézkedések nélkül. Nekünk a betartott intézkedések mellett egy másik fertőződési és halálozási valószínűség jutott. Gratuláljunk magunknak (és tanuljunk egy kis statisztikát)!

2020. június 21., vasárnap

Nyakkendők és gallérok

A fiamnak most volt a tablófotózása. Most jött el az ideje, hogy megtanítsam nyakkendőt kötni. Önmagában a legegyszerűbb hagyományos "csomó" (four-in-a-hand) megkötése nem egy ördöngösség, mindenki gyorsan el tudja sajátítani. A kérdés viszont, hogy biztosan ez szükséges-e az adott képre? A következőkben röviden arról írok, hogy a gallérok és a nyakkendőcsomók hogyan passzolhatnak és mire kell vigyázni, hogy ne nézzen ki rosszul az összhatás.


A végeredmény a csomó tekintetében nem csak a csomótól, de a nyakkendő anyagától is függ. Az anyagukban vékonyabb nyakkendők apróbb csomót eredményeznek.


Én apámtól egyetlen csomót tanultam és akkor ezzel egészen jól el lehetett lenni. Ennek hátterében az áll, hogy a nyakkendők is szélesebbek és vastagabbak voltak, illetve a gallérok által behatárolt szög szűkebb volt. Ilyen egyszerű csomó, hagyományos gallér és vastagabb nyakkendő kombináció látható alább:


A csomó kitölti a gallérok közötti rést és a gallér magasságával nagyjából azonos méretű (egy kicsit hosszabb is, amit egyes stíluskalauzok már negatívan értékelnek). Egy kicsivel apróbb csomó lett a végeredménye egy másik nyakkendőmnek (és a színét is jobban kedvelem):


Azaz a hagyományos csomó továbbra is egy megfelelő, széles körben alkalmazott és elegáns csomó. A megfelelő nyakkendővel és gallérral. Mert ahogy vékonyodik a nyakkendő (ez az anyagára vonatkozik), úgy lesz a csomó egyre apróbb. Ezen fehér ingem gallérja nem túl magas, így még úgy ahogy elmegy a következő vörös nyakkendő (a fiam osztálya vörös nyakkendőt választott, fekete inggel, ezért lesz több ilyen példa):



Viszont a fekete ingem magasabb gallérjánál már nagyon aprónak tűnik a csomó. És így az összhatás romlik.

A gallérok tekintetében viszont mostanság elterjedtebbek a szétálló, olaszosabb fazonok. Ezek különösen jól mutatnak nyakkendő nélkül, begombolatlanul. Nyakkendővel is hordhatóak, viszont egy szélesebb csomót igényelnek, mert egy hagyományos csomó elveszik a gallérok között (ezen a képen a fiamon mutatom be a csomót):


Egy ilyen szétállóbb (ez félig szétálló a gallérrendszertanban, a teljesen szétállónál vízszintesen állnak a gallér szárnyai) gallérhoz egy szélesebb csomó dukál. Egy ilyen csomó a fél Windsor, amely szerintem a második (vagy harmadik) csomó, amit meg érdemes tanulni. A linkelt videón ráadásul egy teljesen szétálló gallér látható. Így néz ki a végeredmény:


A fél Windsor szerintem egy csodálatos csomó, de nem mindig jön össze, a fentire például nem vagyok büszke. Az alábbi egy fokkal jobb. Vegyük észre a különbségeket. A nyakkendő ugyanaz, a csomó is. Viszont fent egy 15 éves ifjún van, aki 39-es gallérú inget hord, alant +28 év, +40 kg és 43-as gallérú inget hordó apa (én). A hosszabb gallérhoz valahogy nem passzol, bár szépen kitölti azt, illetve teljes alakos képnél látható lenne, hogy az én alkatomhoz a vékony (itt az alsó háromszög szélességét értve) nyakkendők annyira nem állnak jól.


Egészen jó eredményt kaptam – szerintem – az Old Bertie (lásd a lenti videót a megkötéséhez) csomóval, ami szépen kitölti a gallérok közötti teret. Ez a csomó majdnem megegyezik a hagyományossal, egy "mozdulattal" több, így könnyű megtanulni.

Nekem valahogy még ez is apró lett. Egy anyagában vastagabb és szélesebb nyakkendővel ez egy kimondottan elegáns, kicsit aszimmetrikus csomó tud lenni.
Mivel úgy látszik a fekete ingemen ez a nyakkendő mindig túl rövid csomókat eredményezett, bevetettem az általam ismert leghosszabb csomót, a bohókás van Wijk-et:


Mára ennyit a nyakkendők világáról, amiben remélem sikerült bemutatni, hogy nem is triviális, hogy milyen csomót köt az ember. A tablón végül egy igen széles csomót kapott mindenki az osztályfőnökük férjének köszönhetően. Nagyon jó lett a végeredmény.


A képekért köszönet Zsófi lányomnak!


Nyakkendőkötésről és nyakkendőkről, akiket érdekel a téma, nézzék meg Hugo Jacomet ezen videóját. Bemutatja az Old Bertie csomót (is) és egy kicsit a mögöttes filozófiát.


* A fentiek nem szabályok, legfeljebb ajánlások és az én ízlésemet (vagy annak hiányát) tükrözik.

2020. május 5., kedd

Higgyetek a tudománynak!

Megjelent az Azonnalin egy viccnek durva, komolynak gondolt cikként meg elborzasztó írás. A szerző a mellett érvel, hogy ne higgyünk a  tudománynak, mert az is ideológiai kérdése. Azzal támasztja alá gondolatmenetét, hogy a járványintézkedéseket különböző járványtanászok és virológusok máshogyan értékelnek. Mindezt a végén azzal spékelte meg, hogy a klímavédelembe is rúgott egy nagyot. Ez utóbbin keresztül szeretném bemutatni, hogy objektív tudomány mellett is lehetnek eltérő vélemények, nem azért mert a tudomány ne lenne egzakt, hanem, mert korlátozott adatok mellett kéne megjósolni a jövőt.


A világban van bizonytalanság és nem tudunk mindent



Lehet, hogy a természettudománytól azt várják el az emberek, hogy az mindig minden körülmények között megjósolja a jövőt, mert hát mégiscsak ez az egyik varázslat, amit elvárunk tőle. Ki kell ábrándítsam a nagyérdeműt, nem így működik a világ. Sok mindennek van bizonytalansága, ami jó részt a nemtudásunkból ered. Igen nem tudunk mindent. Nem csak én, egyszeri ember, de kollektíven sem. Amikor gimnáziumban szépen kiszámoljuk, hogy mikor mekkora sebességgel megy a feladatban szereplő autó, akkor feltételezzük, hogy minden adat a rendelkezésünkre áll. Amikor az a kérdés, hogy 2050-ben mi lesz, akkor ugye belátjuk, hogy nem tudunk mindent. A legegyszerűbb mérésnek, például egy kiló liszt lemérésének, is van bizonytalansága. Ez persze nem nagy, nem fogunk 2 kilót mérni (vagy ha igen, akkor valami nagyon rossz a mérleggel) és felet sem, de grammokban biztosan lesznek eltérések. Egy ennél sokkal összetettebb rendszer, mint a klíma, sokkal több hibával terhelt. Mégis mostanság egészen jól tudják jósolni az időjárást a következő napokra.


Az, hogy a bizonytalansággal nem tudunk mentálisan mit kezdeni, az nem a tudomány hibája, hanem a mienk. Vigyünk esernyőt vagy sem? Merjek-e teregetni az erkélyen vagy inkább a szobában tegyem? Ezeket a döntéseket a rendelkezésre álló adatok alapján kell meghoznunk. A természettudomány ebben annyi, hogy, amennyiben nem esik az eső (és nincs 100% páratartalom), úgy idővel meg fog száradni a ruha. A benne levő víz elpárolog. Ez a páratartalom, a hőmérséklet, a szél és a ruha anyagától függően több kevesebb időt vehet igénybe. De ott a bizonyosság, hogy a ruhák száríthatóak. És a legfontosabb: ez független a teregető ideológiai beállítottságától, a kormány összetételétől és az aznapi kedvemtől. A döntést, hogy kint teregessek vagy bent nekem kell meghozni. Bevállalhatom, hogy eláznak a dolgok, de ha nem, akkor kint gyorsabban fognak megszárazni. Ma is igen felhős volt az ég, de végül egy csepp eső sem esett itt. Lehetett teregetni. Hétvégén viszont bent teregettem, pedig visszagondolva volt elég esőmentes időszak (bőven), amikor kint is megszáradtak volna a ruhák. Utólag meg könnyű okosnak lenni.


A természettudomány (de a társadalom- és bölcsészettudomány is) objektív, a döntéshozatal nem az


Az inkriminált írás szerzője azt állítja, hogy "ahogy nincs objektív, ideológiamentes társadalom- vagy bölcsészettudomány, nincs ilyen természettudomány se." Itt összekeveri a tudományt és a művelőit, illetve az eredményeket/tényeket és az értelmezésüket. Van egy eredmény: növekszik a Föld átlaghőmérséklete. Ez a természettudomány. Mit tudunk kezdeni ezzel? Na a klímaváltozás körüli diskurzus erről szól. Valamit kell azzal kezdeni, hogy hatalmas területek lakhatatlanok lesznek, hogy nem lesz elég élelem, hogy új betegségek jelennek meg ott, ahol eddig azok nem voltak jellemzőek. A társadalomtudomány segíthet abban, hogy különböző intézkedéseknek mi lesz a hatása. És ez alapján lehet dönteni a döntéshozóknak, hogy mi legyen. A döntésben lehet ideológia. Akár azt is mondhatja egy politikus, hogy nem hisz az egészben és nem tesz semmit. Amennyiben ilyen embereket választunk meg, akkor ez a nép (vagy egy részének) akarata.


Most jöhet a kórus, hogy ilyen-meg-olyan kutatások bizonyítják, hogy ez meg az az intézkedés nem használ, nincs értelme, stb. Először is szögezzük le, hogy dönteni a klímaváltozásról nem lehet, kőbe is véshetjük, hogy márpedig lehűlés van, attól még nem lesz. Törvénybe és rendeletbe olyasmiket lehet rakni, hogy konkrétan mit lehet és mit nem csinálni. Lehet szelektív kukákat osztani, betiltani az autókázást, a műanyag zacskókat, a húsevést vagy a repülőutakat. Ezekről vitázunk. Lehet ezeket természettudományosan kezelni? Lehet, de nehéz. Hiszen csak megfigyelésre szorítkozhatunk. Kísérletezni nehézkes. Nem mondhatjuk, hogy akkor most 5 évre megtiltjuk a húsevést A városban, de B-ben nem (kontroll kísérlet!) majd megnézzük, hogy mi az eredménye. Maradnak az olyasmik, hogy megbecsüljük a hatását egy kiló steak előállításának és összevetjük más élelmezési stratégiákkal. De ekkor tudni kell, hogy a becslésünk a maga bizonytalansága mellett, lehet, hogy csak lokálisan érvényes. Lehet, hogy 1 kg hús előállításának más a környezetre gyakorolt hatása egy intenzív mezőgazdaságot folytató országban, mint egy pásztorkodó közösségben. És így az eredmények (amelyek objektívek) általánosíthatósága nem tökéletes.


És lehet, hogy inkább az autókat kéne kitiltani a városokból, mint a műanyag zacskókat betiltani, mert az előbbinek kedvezőbb hatása lenne a környezetre (nem tudom, most tegyük fel). A döntés nem csak arról szól, hogy melyikkel mennyi széndioxidot spórolunk meg (az autókkal biztosan többet), de arról is, hogy fizikai szemétből mennyi keletkezik, vagy mikroműanyagból az óceánokban. A klímaváltozás egy igen összetett kérdés. És erre rakódik a gazdaság és a társadalomtudomány kérdése. Nem elég egy szabályozást bevezetni, be is kell tartani. A műanyag zacskók eltűnését is többféleképpen lehet elérni. Lehet tiltani. Lehet extra adót kivetni rá. Lehet pénzt kérni érte. Ezen opciók közül van ami meghagy választási lehetőséget, van, ami nem, és ugyanazon áremelkedés mellett (kötelező adó amit általánosan szednek be az üzletektől vs. én döntök, hogy megveszem-e a zacskót) is más lehet a társadalmi kimenetele a döntésnek. Most úgy tűnik, hogy a műanyag szemét visszaszorítása mellé lehet állítani az embereket. És a nyugati világban például a húsevés egy részéről való önkéntes lemondás is többeknek megoldható. Akkor erre kell menni, és nem olyan irányokba, amelyek jelenleg jelentősebb ellenállásba ütköznének (azért érdekes lesz megnézni, hogy a légi személyszállítás korlátozása mellett most mennyien állnának ki).


Tudom, hogy most körülbelül annyit mondtam, hogy sok a bizonytalanság és keveset tudunk. De ez nem jelenti, hogy minden relatív, a világ megismerhetetlen és nincs objektív igazság! A meglevő ismeretek alapján kell dönteni. A semmittevés is döntés. Az is egy út, aminek következményei lesznek. Mivel az adatok nem teljesek és van bizonytalanság, így bizony – például stressztűréstől függően – más döntés mellett tehetik le a voksukat szakértők ugyanazon objektív adatok alapján. És a döntés lehet ideológiai alapú. De dönteni nem a tudósok fognak, hanem a döntéshozók. Ezért nem is értem, hogy mit jelent az, hogy "zokszó nélkül kéne elfogadniuk a senki által meg nem választott tudósok állítólag objektív, független véleményét".


Leen Hordijk a IIASA korábbi igazgatója részt vett a CFC gázok betiltását eredményező nemzetközi tárgyalásokon mint tudományos tanácsadó. Később nekünk fiatal kutatóknak mesélt ezekről a tárgyalásokról, hogy tudjuk mi a szerepe a tudománynak egy ilyen döntéshozatalban. Nem a tudósok döntenek, és eleve elhibázott stratégia, ha azzal jön egy kutató, hogy ezt KELL csinálni. A tudomány azt tudja tenni az asztalra, hogy, ha ezt tesszük, ez lesz, ha amazt, akkor amaz. Emberek vagyunk tehát lehet, hogy egyes kimentek közelebb vannak a lelkünkhöz. De a tudomány, a platóni idea, nem azt mondja, hogy ezt és ezt kell tenni klímaügyben, hanem, hogy ha nem teszünk semmit, akkor megsülünk, ha teszünk és eleget, akkor ennek egy része elkerülhető. Minden opció mögött gazdasági kihatás, társadalmi kihatás és hasonlók állnak. És végül a döntéshozók döntenek. Nem kell elfogadni sem a véleményünket, sem azt az opciót, amit a tudományos közösség a legjobbnak tart. De megmondtuk, hogy mi lesz a következménye (mi szóltunk).


Klímaterror vagy reális veszélyekre figyelmeztetés?


A cikk ott fejeződik be, hogy ha hallgatnánk a tudósokra, akkor "a harmadik világ egésze és az első világ alsó osztálya bele fog dögleni ebbe a szakértői abszolutizmusba." Értsd, ha meghozzuk mindazt a lemondást, amitől a világ egy élhetőbb környezet lesz, az – a szerző szerint – nagyon rossz lesz egyes régióknak. Akkor én itt a saját blogom magányában brutálisan őszinte leszek a most ismert eseménytérrel kapcsolatban.


A klímaváltozás legjobban azokat a régiókat érinti, amelyeket harmadik világnak hívunk. Ha nem csinálunk semmit, akkor ezek a területek lakhatatlanok lesznek évtizedeken belül. Azaz bele fognak dögleni. Milliárdok. Ez a nem csinálunk semmit opciónak a következménye. Persze elvitatkozhatunk majd azon, hogy kinek a felelőssége, a Napé mert süt vagy mienk, mert nem tettünk semmit.


A mérleg másik oldalán a gazdasági kihatás van. Értem én, hogy ha nem frissítenénk a ruhaárunk minden két hétben a legújabb trend szerint, akkor szegény sri lankai, bangladeshi, vietnámi, stb. varrónőknek kevesebb bevétele lenne, de a serpenyő másik oldalában szeméthegyek, rengeteg eltüzelt szénhidrogén, környezetet károsító vegyszer, feltúrt élőhelyek és hasonlók állnak. És lehet azzal jönni, hogy mi a fontosabb a környezet vagy az emberélet? Amire amúgy a válasz az, hogy a környezet, hiszen a nélkül nincs emberélet, tehát a kérdés is butaság. Mert a valódi kérdés az az, hogy ha korlátozni kell az ipar termelését, akkor miből fog megélni a harmadik világ és az alsó osztály? És erre nem az ökológusok vagy a klímaszakértők fogják megadni a választ, hanem a közgazdászok és a szociológusok. Ez persze ideológiai kérdés, mert lehet, hogy a válasz egy sokkal nagyobb mértékű társadalmi szolidaritás.


Higgyünk a szakértőknek!


Ez most hangozhat úgy, mint egy politikai kortesbeszéd, amiben azt kérem, hogy nekem higgyenek és ne másnak. De ez nem rólam szól, hanem a szekértelem értékéről. És a szakértelem az nem tudósok és mindenki más. A szakértelem azt is jelenti, hogy amikor elromlik az autóm, akkor az autószerelőnek hiszek és nem ráolvasásokkal próbálom megjavítani. Egy építkezéssel kapcsolatban az építészeknek, építőmérnököknek, kőműveseknek, ácsoknak, burkolóknak, stb. hiszek. Egy orvosi diagnózisért inkább megyek orvoshoz és nem a gyakori kérdéseken teszek fel kérdést az internet bölcs tömegének. Azaz értsük meg, hogy ha a szakértelem értékét megkérdőjelezzük az ökológusok, klímaszakértők, virológusok és járványtanászok tekintetében, akkor a mi saját szakmánkkal kapcsolatos szakértelmünket is megkérdőjelezi a többi ember. Biztos ilyen világban szeretnénk élni?

2020. március 10., kedd

COVID-19: Megmerítkeztem a YouTube mélyén és tiszta maradtam

Felmerült a kérdés, hogy milyen információ az, ami leginkább hiányzik a tájékoztatásból, illetve mely kérdés merül fel és nincs még rá válasz. Ehhez én úgy döntöttem, hogy megmerítkezem a YouTube mocskában és végignézem a legnézettebb, a koronavírusról szóló videókat. Figyelmen kívül hagytam a tévék csatornáit és kisfilmjeit, maradtam a vlogoknál. Zömük nem friss, mert nagyobb nézettség eléréséhez azért kell némi idő.


A gyors verdikt, hogy megdöbbentően jó és józan információ van a legtöbb személy által látott magyar vlogokon a koronavírusról. Úgy érzem az vloggerek, akik hajlandóak voltak, sokszor a nézőik unszolására, egy videó erejéig ezzel foglalkozni, azok felkészültek.


Kezdjük a tudományosan megalapozott videókkal. Ha csak párat akarsz megnézni, ezeket nézd.


Túléljük a KORONAVÍRUST? | Dr. Gődény válaszol
Dr. Gődény, a Patikus csatornája. Gyógyszerész és testépítő. 2020. márc. 5-ei videójában elmondja, amit tudnunk kell.

Koronavírus (COVID-19) összefoglaló, mert még tutira nem unod...
A Zállatorvos most jobbára élőben és nem rajzok által beszél. A videó 2020. febr. 21-én jelent meg.


Amit tudni érdemes a koronavírusról – Prof. Dr. Duda Ernő | egyetem tv
2020. febr. 9-ei videóban egy immunológus/genetikus válaszol a fontosabb kérdésekre. Felhívja külön a figyelmet, hogy minden nap emlékezzünk vissza kivel találkoztunk. Ez segít a felderítésben, ha esetleg kiderül, hogy fertőzöttek vagyunk.


A pécsi Szentágothai János Kutató Központ kutatója, Dr. Jakab Ferenc is elmondja a szükséges információkat. Koronavírus – A PTE szakember elmondja mit tehetünk ellene (2020. febr. 27.)


Említem még Attis vlogját a Tanulom Magam-at, ahol a "Koronavírus: tények és tévhitek!" (2020. febr. 4.) című videó foglalkozik a kérdéskörrel. Felkészült, mint mindig.


A vlogok

A következőkben jöjjenek a vloggerek, akiknek nincs szakmai köze az egészhez, de véleményük az van.


Lu Zhao Luca Magyarországon született, jelenleg Franciaországban él, apja vuhani, vannak rokonai az akkor igen problémás területen. 2020. jan. 26-ei videójában összefoglalja, amit addig tudunk. A fontos rész, hogy az akkor a kínaiak elleni igen jellemző ellenségeskedés ellen szól. A betartandó elővigyázatosságokat igen jól felsorolja: kézmosás! Hangsúlyozza, hogy ne menjenek a betegek azonnal az orvoshoz, mert akkor mindenkit megfertőznek. A hölgy a baktériumot és a vírust keveri, de becsületére legyen szó, a február 2-ai videójában ezt javítja. Mindig őszinte, hogy nem szakértő, csak elolvasta a rendelkezésre álló angol, kínai és francia (!) sajtót.
Sajnos itt a végén azt mondja, hogy a Szent Istvánba menjenek közvetlenül az emberek (NE! Telefonálni kell.).


Erdélyi Mónika (Mónika Show) egy ideje már vlogol és miért is hagyná ki ez a lehetőséget? Elég elérése van, és mint médiaszemélyiség tanácsot is tudott kérni szakemberektől.
A RETTEGETT KORONAVÍRUS! HOGYAN VÉDEKEZÜNK MI? (2020. jan. 30.) videója alapvetően rendben van. Az ajánlott gyógykészítmények lehet, hogy határesetek, de nem tudom. A maszkbemutató kimondottan vicces és jól mutatja, hogy úgysem tudjuk rendesen felvenni a maszkot. Ne használjuk és ne vegyük, amíg erre az orvos vagy az NNK fel nem szólít.


ZSHOWtime A KORONAVÍRUS IGAZI VESZÉLYE - Wishről és Aliról merjek rendelni? | Különvélemény (2020. jan. 29.) Van benne talán félreértés (pl. vérrel is terjed, ami elképzelhető, de nem tipikus). A tanácsok rendben vannak. Felhívja a figyelmet a megbélyegzés tarthatatlanságára. Szájmaszk hordásra ösztönöz, ami nem annyira ajánlott egyelőre. Vigyázva fogalmaz, és hangsúlyozza, hogy nem szakértő és nem őt kell figyelni.


Li Taiwan Nevéhez híven Tajvanról tudósít Koronavírus | Taiwani helyzet című videójában (2020. jan. 28.). Inkább helyzet és hangulatjelentés. A fertőzés terjedése és a sok súlyos eset miatt van probléma Kínában, nem egyszerűen a rossz egészségügy miatt (ami vagy van vagy nem). Ez lesz az az üzenet, amit most Európában is kezdünk érteni.


Magyarósi Csaba Szabadulásom a KORONAVÍRUS POKLÁBÓL!! (2020. márc. 2.) már a címmel is szarkasztikusan rájátszik a média túlkapására. Nem ismerem a fazont, de valami nagy celeb lehet, mert több műsor kereste, hogy meséljen a pokolból, ami annyi volt, hogy két szigettel arrébb volt egy fertőzötthöz képest. A legutóbbi videója is elég jó (és szarkasztikus).


Lakatos László "Bátya" Csokollak Mit tegyünk a koronavírus ellen❗ 🤧🤓😷 Lakatos László - Bátya megmondja❗ (2020. jan. 31.) nagyon helyesen felhívja a figyelmet, hogy a puszilkodást egy időre el kell felejteni, akkor is, ha ez nagyon a kultúra része bizonyos körökben (sokkal szélesebben, mint akiknek a videó szól!). Az állandó maszk viselés nem biztos, hogy jó tanács.


Vona Gábor, aki a Jobbik vezetése helyett ugye most vlogol, erről is nyilatkozott "A koronavírus mellékhatása, amiről senki nem beszél" című videójában (2020. febr. 20.) Inkább a járvány politikai és gazdasági vetületeiről beszél, nem magáról a vírusról vagy a betegségtől. Persze ez a szakmája, és erről is kell beszélni.


Ha már gazdaság, akkor Bence Balázs gazdasági hírekkel foglalkozó csatornájának "Világválság és a koronavírus" videója (2020. jan. 26.) is marad a kaptafánál. Most már egyre inkább kell beszélni arról, hogy mi lesz a világgazdasággal.


Utolsó helyre hagytam Zsíros Deszkát, aki Japánról beszél videóiban, ahol magyarként él. Amikor Japánban megjelent a vírus, akkortól kezdett erről is beszélni és ez láthatóan nagyon bejött a nézőinek, mert igen szép nézőszámokat produkál minden videója. Amikor néztem ez volt a legnézettebb: KORONA VÍRUS ELLEN VÉDEKEZÉS Egyre durvább a helyzet. (2020. jan. 28.) Káros orvosi/járványügyi tanácsot nem hallottam tőle (de nem is néztem végig minden videóját), viszont válogatás nélkül megosztja a világsajtó híreit. Azok pedig sokszor inkább a szenzációt hajhásszák, mintsem a tényeket.


A clickbait

Vannak, akik csak kihasználják a címben a koronavírust, de arról igazából nem mondanak semmit. Veszélytelen mondjuk Tari Ádám Pro-Physique gyúrós gyerek videója mindenféle fura ételről Kínából. Ruben nevű streamelős valami (na valahol itt kezdődik a szenny, de sajnos van lejjebb) hosszú ökörködés után felhív valakit, aki nem tud kapásból válaszolni a kérdésére és az a "szakértővel beszélget" rész a "Beszélgetés egy koronavírus specialistával - Heti Fotykos #39"
(2020. febr. 6.) című videójában.


Az összeesküvés elméletek mocska

Na és most jön a mélye. Itt még mindig több tízezres nézettségről beszélünk!

Különösen érdekes az Ázsiába Szakadtam csatorna egy Thaiföldön élő orvostól (?). A tanácsok rendben vannak (2020. jan. 27.) De imád utalgatni az összeesküvéselméletekre. És egyre több videója van. A videók alatti bejegyzések alapján ez ami megfogja a nézőit és nem a helyzetjelentése Ázsiából (ami érdekes) vagy esetleg az egészségügyi meglátásai.


KORONAVÍRUS - Csak az immunrendszerünk menthet meg minket! (2020. febr. 1.) 140 ezer ember nézte meg ezt az alapvetően összeesküvéselméleteket szajkózó videót. Egy agrárossal beszélgetnek, és össze vannak keverve a koronavírusok egymással.


Koronavírus, és ami mögötte van (2020. jan. 30.) Szokásos összeesküvéselméleteket sorolja fel (igaz egyet például lelő, azt amelyikben már korábban megvolt az ellenszer, mert ugye az egy másik koronavírus ellen hatásos)


KoronaVírus, Világjárvány És Az Idők Vége (2020. jan. 25.) Ez valami nagyon fura egyvelege mindennek kezdve angol cikkek nézegetését és a pandemic szó jelentésének és Pán istenségnek a hosszas elemzését.


Koronavírus, koncentrációs táborok, kommunisták: Kína (18+) (2020. jan. 28.) Na itt is minden van, videóbevágásokkal és nagyon sok szidalmazással a kommunisták felé, némi itthoni kikacsintással. A járványról és a vírusról csak, ami kell a szólamokhoz.


Fábián-Berta Beatrix - a Koronavírus a rendszer része (Biologika Deutschland) (2020. márc. 1.) Ez amolyan ezoterikus csatorna. Nagyjából azzal kezd, hogy nem is biztos, hogy vannak vírusok, amik olyan fehérje valamik. Innentől csak lefele megy az egész. Koronavírusról csak nagyon érintőlegesen van szó. Persze, a beavatottak nem fognak megbetegedni... Na ez még veszélyes is!