A következő címkéjű bejegyzések mutatása: evolúcióbiológia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: evolúcióbiológia. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. augusztus 2., vasárnap

Evolúcióbiológia 2019/20 ősz - vélemények

Próbálok minden félév után egy ilyen értékelőt írni. Ez egyben monitorozza a tárgy fejlődését (vagy annak hiányát), illetve lehetőséget ad nekem, hogy válaszoljak a hallgatói véleményekben felmerülő problémákra. Idén ez utóbbiból is kijutott nekem.


A pozitív véleményeket nem szoktam belemásolni az ilyen blogbejegyzésbe (szerencsére van belőle), mert nem létező szerénységem nem engedi. Ezt az egyet engedjétek meg nekem: "De összességében egy számomra nem túl érdekes tárgyat tartott meg úgy hogy a félévben az ő előadására jártam legszívesebben."


Nem azért van könyv, hogy én gazdagodjak, hanem, hogy nektek legyen miből tanulni.


Kaptam egy ilyen véleményt: "A kurzushoz szükséges segédanyag a tanárúr által írt könyv (8 ezer Ft, de nála akciósan csak 6) amely szükséges a felkészüléshez. Ez pofátlanság."


(1) Szeretném leszögezni, hogy nálam a könyv nem megvehető, én a kiadó webshopjára mutató linket adok meg a kurzus e-learning felületén. A kiadó stabilan olcsón tudja adni a könyvét, mert kevesebbet vesz el terjesztési költség gyanánt.
(2) A könyv online elérhető az ELTE jóvoltából, az egyetemen belül. Tehát akinek kifizethetetlen a könyv ára, az is hozzá tud férni a tartalmához (és a könyvtárban is van belőle példány helyben olvasásra).
(3) Én egészen pontosan 0 Ft-ot kapok minden eladás után. Azért írtam a könyvet, hogy egyszerűbb legyen a felkészülés. Ezt amúgy visszaigazolják az olyan vélemények, hogy "Ritka, hogy kapunk konkrét tankönyvet a kurzus teljesítéséhez. Amellett, hogy nagyon hasznos, még izgalmas is. Lapozgatni fogom a szabadidőmben is!". Tehát nem fűződik anyagi érdekem ahhoz, hogy a könyvet megvegyétek (az azért érdekel, hogy sikeresen teljesítsétek a kurzust).


"Maga a tankönyv egy jó dolog, viszont az, hogy nem hozzáférhető, csak ha megvesszük szemétség. Bejártam az elte összes könyvtárát (sehol egy darab mindenhol összesen is csak 2 volt) és mivel vannak kapcsolataim tudtam szerezni egyet a fővárosi szabó ervinből fél évre. De ezt szaktársaim nem igazán tudják megtenni, és a szabó ervinben sem volt 100 darab (összesen 3). Így aki tanulni szeretne vagy megszerzi online (kutatások bebizonyították, hogy amit képernyőről és nem papír formában olvasunk sokkal kevésbé marad meg) szóval az átlag (kapcsolatokkal nem rendelkező) diák vagy megveszi, vagy maximum egy hónapra tudja kikölcsönözni a könyvet vagy online olvasgatja,de az ugye nem feltétlenül hatékony. Jó dolog, hogy van könyv az, hogy csak pénzért érhető el nem fair, tenkintve mennyibe kerül a tandíj. Megoldás: A könyvtárat fel kellene szerelni az olyan könyvekkel, amelyekből "nagyon ajánlott" tanulni."


Igen, egy ideális világban pontosan így működne az egyetemi könyvtár. Az ELTE anyagi helyzete nem engedi meg, hogy beszerezzen ennyi példányt. A két példány is az én "adományom" az egyetem könyvtárának.


A beugrók és a vizsgák rendszere


"Lekezelő az órákon a stílusa, írásban feltett kérdésekre viszont érthetően és normálisan válaszolt. A vizsgaszabályzatot nem tartja be, ezért nem teljesíthető normálisan a kurzus. Az elméletileg csak szóbeli vizsgát beugró címszóval egy írásbeli vizsga előzi meg, melynek 2 része van, részenként 90% a követelmény és a javításba nem szeretné ha betekintene a hallgató, idézve "higgyétek el, hogy tudunk javítani". Egyáltalán nem korrekt és a kommunikációja is azt tükrözi, hogy nem szeretné hogy az ember elmenjen vizsgázni, ennek ellenére a vizsgaidőpontot fel kell venni úgy, hogy nem is tudjuk, hogy mehetünk-e. A vizsgaidőszak ezáltal tervezhetetlen."


(1) Van a hallgatókban egy fura elképzelés, hogy mi valamiért nem szeretnénk, hogy ők levizsgázzanak. Egyrészt semmi örömet nem okoz, ha valakivel közölnöd kell, hogy nem tud eleget. Ez része a feladatunknak, de attól még rémségesen kellemetlen. Másrészt meg igen sok érdekünk fűződik ahhoz, hogy átmenjetek. Például, ha elsőre átmegy valaki, akkor csak egyszer kell kijavítani a beugróját, és egyszer kell szóbeliztetni. Kevesebb idő. Másrészt a több hallgató jobb az egyetemnek, mert több pénzt kap utána. A feladatunk viszont a tudásotok, a felkészültségetek ellenőrzése. És van egy szint, ami alatt nem engedhetünk át valakit.
(2) A vizsga menetét az első órán elmondom, beugróstól, szóbeli vizsgástól együtt. Ez az információ mindenkinek a félév kezdete óta rendelkezésre áll. A beugrókról a vizsgaszabályzat nem rendelkezik. Mivel ez a panasz a tanulmányi dékánhelyetteshez is eljutott, így a további problémák elkerülése végett kezdeményeztük, hogy a vizsgáztatást B típusú kollokviumként tüntessék fel.
(3) A vizsgaszabályzat tényleg kötelez rá, hogy a beugrókat megmutassam, ha valaki kéri. Én amúgy ezt nem tagadtam meg, csak kértem a hallgatókat, hogy tekintsenek el tőle. Aki kérte, annak leírtam, hogy mely kérdésekre volt rossz a válasza. Szeretném viszont elkerülni, hogy alkudozzunk a pontokat illetően.
(4) Amennyiben valaki úgy érzi, hogy lekezelően viselkedtem vele az előadáson, akkor kérem fogadja elnézéskérésemet. Nem volt szándékomban így viselkedni. Mivel amúgy alapvetően pozitív visszajelzések voltak az óra hangulatával és viselkedésemmel kapcsolatban, így remélem csak valami félreértésről van szó.


Mennyi előképzettség kell a tantárgyhoz?


Többen nehezményezték, hogy előképzettségük nem volt megfelelő az előadáshoz, és ezért esetleg jobb lenne magasabb évfolyamon megtartani azt. Amíg viszont nem tudom mi az az előképzettség, ami hiányzik, úgy nehéz vagy megtanítani, vagy azokat a részeket kivenni, amelyek túlságosan ilyenek.


"Nem az első félévben kellene tartani."
"Teljesen felesleges első félévben."
"Sokkal könnyebb lenne elsajátítani a kurzuson oktatott tananyagot több háttértudással. Véleményem szerint nem szerencsés az első félévben olyan hallgatóknak tanítani ezt a tárgyat, akik valószínűleg nem rendelkeznek a megfelelő előzetes képzettséggel."


Illetve a fenti megjegyzéseket szembe állítanám az alábbiakkal:
"Aki emelt érettségizett, annak nem volt újdonság, maximum 1-2 apróság."
"Földtudományi szakosként nulla előképzettségem volt mégis sikerült jól levizsgázni, csak úgy kell hozzáállni a tárgyhoz."


"Érdekes kurzus. Tobb időt szánnék rá. Az anyagot ugyanilyen ütemben jó lenne leadni, aztán 1-2 óra meg nagyon jó lenne arra, hogy beszélgetve, lazábban eszmét cserélhessünk a hallottakról tanárainkkal. Szerintem ez nagyban segítene a gondolkodásmód elsajátításában."

Én általában (a ti félévetekben nem, mert rögtön volt utána is egy gyakorlatom) ráérek előadás után, illetve valamikor kijelölhetek egy időpontot konzultációra / további beszélgetésre. Amit nem szeretnék, hogy bárki ezt kötelezőnek, vagy a jó jegyhez szükségesnek tartsa. Én örömmel és szívesen beszélgetek evolúcióbiológiáról az előadáson kívül is :)


"Főleg a könyv olvasása közben sokszor belefutottam olyan dolgokba, amit még nem tanultunk, és fogalmam se volt róla. Ilyenkor sokszor elgondolkodtam, hogy miért is nem maradt harmadévre ez a tárgy. A biokémiai, genetikával kapcsolatos részek és a laboratóriumi eljárások néha több előzetes ismeretet igényeltek volna szerintem."

Itt végre van konkrétum, hogy mi az, ami nem érthető. Igen a könyv harmadéveseknek íródott. És vannak benne technikák, amelyek ismeretét adottnak veszem, de nem a technikai részleteit, csak azt, hogy mire jó. Ez megtanulható. A PCR arra való, hogy DNS-t sokszorozzunk. Ennyi kell.


"A mutáció, a szelekció, és a fenotípusos evolúció témaköröknél éreztem úgy, hogy az emelt biosz érettségim nem elég az anyag teljes megértésére, nekem ez a három tétel volt a legnehezebb. A darwini medicina témakör volt számomra a legélvezetesebb, azzal hosszabban is szívesen foglalkoztam volna. Én egyetlen témát hiányoltam; az emberi populáció növekedésének korlátozottsága és következményei szerintem egy órát kaphatna, a könyvben meg volt említve, de én fontosnak tartanám, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon - amolyan Izmael-szerűen kifejtve."

A mutáció fejezethez tényleg nem ártana előtte a genetika, de ezért nem is szoktam olyan mélységében visszakérdezni. A szelekció és fenotípusos evolúció pedig új és csak itt fog előjönni. Nehéz, ezt nem tagadom, de remélem az előadás+a könyv és esetlegesen további kérdésekkel megérthető.
Emberről és populáció növekedésről nagy örömmel beszélnék, de erre majd ott lesz a természetvédelem, az ökológia és bizonyos specik.


"Az első pár előadáson alulmaradtunk szakszókincs-ügyileg, de ha kérdeztünk, elmagyaráztad, így lehetett rá tovább építeni."
"Sokszor voltak olyan szavak amiket nem ismertünk, és egyertelműnek lett kezelve."

Az első előadáson rögtön azzal kezdtem, hogy lesznek kifejezések amelyeket lehet, hogy nem ismertek. Mivel már csak igen homályos emlékeim vannak a frissen érettségizett létről, így nem tudom melyek ezek a szavak. Kérlek szóljatok, a következő évfolyamoknál akkor már előre tudok szólni. Egyik évben szóltak a hallgatók, hogy a gaméta kifejezést nem értik. Ivarsejt. Most már előre szólok, hogy ez mit jelent.


Vizsga


Én továbbra is próbálok szóban vizsgáztatni. Ez rémségesen időigényes, viszont egy nagyon fontos készséget fejleszt a hallgatókban: hogy merjenek és tudjanak beszélni a tudásukról. Írni is persze tudni kell, de azt a készséget az esszék fejlesztenék és nem az írásbeli vizsgák.
Meglepő módon még pozitív visszajelzést is kaptam a vizsgákkal kapcsolatban:


"A sejtbiológiától rettegtem, viszont előbb voltam evolbiosz szóbelin, ami jó élmény volt (nem csak nekem). Akár a nálad felelők, akár a többieknél, sokan jöttek el jó élménnyel, ami az első félévben fontos lehet a hallgatóknak, hogy ne kapjanak szívbajt, ha felelniük kell. Önbizalmat adott. És nem mindegy, hogy ember ül emberrel szemben, vagy egy hallgató az egyetemi tanárral szemben. Ezt úgy értem, hogy nem kaptunk lenézést. Ez nagyon fontos. Köszi."


"Erről már korábban is szerettem volna írni, igaziból azért mert nekem ez egy meglepően jó élmény volt és ez volt már elég regota(gimi) egy olyan vizsga helyzetem amikor elengedtem magamat(már amennyire egy ilyen helyzetben lehet..) és (!!!) régóta most először mertem nem egész mondatokat leirni a tetelkidolgozasnal, mert tudtam, h ha sikerül Adamhoz kerülnom, fogok mérni gondolkodni(veeegre), fog rá időt hagyni, és nem kell azon stresszelnem, hogy nem úgy mondok vissza egy mondatot szó szerint, ahogy azt ő kiejtette a száján. Nagyon hálás is vagyok ezért, mert ez új lendületet és önbizalmat adott,ugyanis a vizsgán tényleg ez történt. Nagyon jó élmény amikor a tanár úgy kezeli a diákot mint egy értő lény, emberileg egyenrangúan. Tudásban nyilván kevesebbje van a diáknak, de azért van itt, mert érdekli a téma, és szeretne tanulni, valami újat elsajatitani és azt érzem, hogy Ádám ebben tökéletesen támogatja és segíti a diákjait. Mindez a vizsgán is elojott, amiért külön hálás vagyok. Köszönöm."


"Nem mindegyik tételnél volt egyértelmű, hogy mit kellett volna elmondani szóbelin. A címszavak segítettek, de így is néhol kicsit túl tág volt. A vizsgáztató tanárnak útba kellett igazítania felelet közben, mert nem volt tiszta hogy pontosan melyik részre térjünk ki jobban és melyikre csak kevésbé. Sikerült nagyjából összerakni vizsga alatt hogy mit kértek volna, csak akkor az már beleront az előadásmódba. (De a jegyemet nem nagyon befolyásolta.)"

Ha egyed dolgokba inkább belekérdezünk, másba meg nem, az egyszerűen jelentheti azt, hogy amikor egy 3 órás előadás anyagáról kell 10-15 percben számot adni, akkor nem jut mindenre idő. Ahol problémát érzékeltem, ott az jött elő, hogy a címszavak egy részéről semmit nem tud az adott vizsgázó.


"Tetszik maga a játék. A battle royale módot kicsikét hiányolom, de nem súlyos. A PvP jól ki lett dolgozva, de a tanárok kicsit erősek, survival mode-ban szinte lehetetlen végigvinni a pályát. Egyébként nagyon jó lett, csak néha nem tudom megnyitni az inventorymat, vagy nem tudom használni a SkillPointokat, amiket szereztem a félév során, így kicsit nehezebb kimaxolni az 5-ös szintet."

Ez nem az a szak, ahol a battle royalnak értelme lenne, itt együttműködésre tanítjuk a hallgatókat. Szóval a co-op módot lehetne inkább hiányolni.


Könyv


"Itt is néha azt éreztem, h a lényeg magja elveszik a kormondatokban. És ami fontos!! Szerintem nagyon nem volt atláthatóan tagolva! A címeket jobban el kéne különíteni. A tartalomjegyzék tok jó, de magában a könyvben néha nem látszik, h melyik nagy cím, melyik alcím hova tartozik, mikor kezdődik új alcím ami már egy másik nagycim alatt van. Valamint a logikai tagolas is néha osszezavart pl a fajkepzodesnel emlékszem konkrétan ilyenre, de máshol is. Most nincs itt a tk de majd később még lehet kikeresem."
"A tördeléssel (?) volt problémám: Melyik alcím hová tartozik, mindig a tartalomjegyzékből tudtam meg. Kényelmesebb lett volna, ha pl. számozottak lennének az alcímek. Tételkidolgozásnál, tanulásnál hasznos lett volna. I.3. fejezet->
Mi öröklődik? - Evolúció négy dimenzióban
I.3.3. Viselkedési öröklődés
I.3.3.4 Békés tradíció páviánoknál
"

Sajnos az alfejezetek és al-alfejezetek megfelelő szedése nem sikerült maradéktalanul. Ez az én saram, a leadás véghajrájában erre nem figyeltem és így lettek benne hibák.


Kidolgozott jegyzet


"A tankönyv mivel mindent hosszan magyaráz, megértésre alkalmas, de tanulásra nekem nem volt az, a jegyzetem pedig pont a másik véglet volt- túl vázlatos lett. Körbekeringett néhány kidolgozott, egyenként 3-4 oldalas tétel, ami a könyv értő elolvasása után hasznosnak tűnt, ám vizsgán derült ki, hogy sok hiba van benne, ami elég kellemetlen helyzetet szült. (bár erről nyilván nem te tehetsz) A visszakérdezett tételek száma szerintem pont megfelelő volt, 12 tételt barátságosan be lehetett osztani."

Ez tényleg kellemetlen volt. Sajnos kering pár rossz kidolgozott jegyzet. Pedig pont a 2018/19/2-es (harmadéves) évfolyamnak, akik pont a megelőző félévben volt vizsgája van olyan kidolgozott tételsora, amit átnéztem (átírtam) és jónak tartok. Szóval lehet találni ilyet, és még a file nevében is ott van, hogy _KA. Azért félek egyszerűen csak feltölteni, mert ez vázlat és nem maga a tananyag. Ez arra jó, hogy ismételjétek magatokban a tételeket és nem arra, hogy tanuljátok.


Tegezés


"Nagyon sokat jelentett az első órán, hogy felajánlottad a tegeződést. “Hisz’ nemsokára úgyis kollégák leszünk” - ettől a perctől el is hittem és elképzeltem, hogy valaha tényleg az leszek."


Én, sok kollégával ellentétben, tegeződöm a hallgatókkal. Tudom ez fura, de nekem sokkal furább a boltban tegeződni az eladóval, mint a hallgatókkal. Illetve személyesen nehezemre esett az az átmenet, hogy 5 évig magázzuk az oktatókat, majd bekerülve egy tanszékre, ott mindenkivel összetegeződünk és minden más egyetemi kollégával szemben meg találgathatok, hogy akkor most tegeződünk vagy sem.

2019. szeptember 2., hétfő

Evolúcióbiológia 2018/19 tavasz - vélemények

Ez a 2018/19-es tanév tavaszi félévében tartott Evolúcióbiológia előadásra adott hallgatói vélemények kiértékelése. Ha lehet mondanom ez az én vizsgám, bár jegyet nem kapok rá. Hivatalosan ez volt az utolsó év, hogy harmadikosoknak tartom az evolúcióbiológiát (a lemaradások miatt viszont jövőre és lehet egy évvel később is még megtarthatom az előadást). Ez az az évfolyam akiknek az előadás ki lett találva és nekik íródott a tankönyvem is.


Az evolúcióbiológia témáját tekintve vagy egy biológusképzés elején vagy a végén kell elhelyezkedjen. A végén lehetőség van megerősíteni a hallgatókban, hogy a biológia a számtalan diszciplína és kutatási terület ellenére egységes szemléletben is tárgyalható. Így egyfajta integráló funkciót tölthet be. Elsősöknek pedig megmutathatjuk rögtön azt az egységes gondolati keretet, amiben a biológia tárgyalható. Mindkettő működhet, mindkettő egy kicsit más oktatási megközelítést kíván.


Mindkettő egy kicsit hálátlan feladat, ezt bevallom (és ez most nem panasz!). Elsőben még az új helyezettel is ismerkednek a hallgatók, hatodik félévben pedig mindenki a szakdolgozattal és a záróvizsgával van elfoglalva.


A kérdőívre 23 kitöltés érkezett (ami a kb. 110 az előadást felvevőhöz képest kevés, a nagyjából 30 az előadást látogatóhoz képest egészen jó), az OMHV-ket sem töltik ki jobb arányban (sőt!)

Ezek az adatok, amelyek alapján tudom értékelni, hogy mely előadások milyenek. Nem sokat változnak az évek során (ami mondjuk a populációgenetikai résznél azért probléma). Felmerül, hogy miért is kell az a fránya populációgenetika a maga matekjával és nehézségeivel együtt. Az az igazság, hogy evolúcióbiológia – fontossága ellenére – leginkább a kocsmai és baráti beszélgetések során fog előjönni. Ehhez azért adok alapanyagot. A konkrét kutatásotok keretében, ami előjöhet az pedig a populációgenetikára támaszkodik. Kezdve a H-W egyensúlytól való eltérést, a semleges allélok terjedését (az egész haplotípus elemzés ezen múlik) vagy a szelekció hatását a genomokra. A genetikai / bioinformatikai számolások egy jó része ezeken nyugszik. Lehet, hogy egy program majd elfedi előttetek a számolás részleteit (és azok bonyolultabbak is az órán vettnél), de az alapgondolat ott van. Amin gondolkozom, hogy esetleg példákat hogyan tudok hozni, vagy kis feladatokat, amivel láthatjátok, hogy ezek fontos dolgok.


A "hojság"

"Van egy szó, amit gyakran emleget és sosem értettem mi az, de a "hogyishívják" "hojsák" rövidítésére tippelek."

Nehezen látjuk magunkat kívülről, így bizonyos dolgokat, ha nem hívjátok fel rá a figyelmet észre sem veszek. Ezek közül az egyik a "hogy is hívják" kifejezés használata az izé helyett. Ezt – ahogy utána magamon megfigyeltem – akkor mondom, amikor egy szó nem jut eszembe. Később azért a rendes kifejezés is eszembe szokott jutni. Most, hogy tudom, fel tudom hívni a kedves hallgatók figyelmét, hogy mit is takar az a fura hangcsoport. Persze az lenne a legjobb, ha minden szó az eszembe jutna és nem kéne töltelékeket alkalmazni. Ahhoz viszont túl gyorsan beszélek (és úgy látszik lassan gondolkodom). Az ilyen megjegyzések/vélemények azok, amelyek folyományaképpen tudok/próbálok (a Yoda idézetet most mindenki kedvére ismételheti itt) változtatni az előadásmódon.

"Nagyon halkan beszélsz, sokszor elől ültem és nem hallottam, amit mondasz, és hajlamos vagy leharapni a szavak végét."

Vannak problémák, amelyeket ismerek, de nagyon változtatni nem tudok rajtuk. A halkságra ott van a mikrofon, ha jól működik. Az ELTE-n általában nem. Recseg, ropog, akármi. Pedig nem lehetetlen dolog ez. Beszéltem hangmérnök ismerősökkel és egy ilyen kihangosításnak jól kéne működnie. A hadarás / szavak végének leharapása beszédtechnikai probléma, és bizony nehéz rávenni magamat, hogy elmenjek beszédtechnikai tréningre (miközben sok más kurzus/tréning/stb is jó lenne, de ugye az a fránya nap csak 24 órából áll).


Elkalandozás

Azt hiszem ez lassan a védjegyemmé válik. Igen, van, hogy elkalandozom. Tudom, hogy ez jegyzetelés szempontjából borzalmas. De ugye ott a könyv, amiben minden benne van a megfelelő sorrendben (bár van olyan vélemény, hogy abban is elkalandozok néha). Az elkalandozás, azaz az előadás menetének megszakítása és valami teljesen más beillesztése viszont egyben egy előadási technika is. Néha ki kell zökkenteni a hallgatóságot az előadás folyamatából. Az újdonság, elterelődés következtében megint kénytelenek figyelni. Ez a figyelem fenntartásának egy technikája (akármilyen bosszantó is).


Az interaktivitás még mindig bejön a hallgatóságnak

Nem tudom én se elégszer hangsúlyozni, hogy be kell vonni titeket az órába. E nélkül csak átmegy rajtatok az egész, de nem ragad meg.

 "Egyetlen egy másik tárgy volt, a biokémia Pál Gábor tanár úrral, ahol úgy éreztem, mint itt, hogy gondolkodásra vagyunk sarkallva."

Pedig szinte mindegyiket lehetne így. Valahol rajtatok is áll. Nagyon nehéz mobilizálni titeket. Másrészt, amikor lehet véleményt nyilvánítani, akkor is kevesen emelik fel a hangjukat. Pedig a világ arra felé halad (itthon lassan), hogy a hallgatói elégedettség fontos. Szolgáltatást vesztek, megérdemlitek, hogy jót kapjatok!


Gyors vagy lassú az előadás


"kicsit gyors a tempó."
"Mindemellett azonban kissé lassúnak találtam az előadások menetét."

A vélemények között mindig van olyan, ami egyeseknek így jön be, másoknak pedig pont az ellenkezőképpen. Ezek azok, amelyekkel nem nagyon lehet mit kezdeni, illetve a saját preferenciám szerint választhatok, melyiket alkalmazom. Ismerve, hogy mennyire megy át általában a tananyag (akinek nem inge...), maradok a lassabbnál.

Facebook használat


Viszonylag későn csatlakoztam az fb-hez, akkor is azért, mert a lányom ötödikes osztályfőnöke így akarta velünk tartani a kapcsolatot (pedig évek óta tökéletesen működött a levelezési lista az információcserére). Ismerősöknek is mindig mondtam, hogy én ezt annyira azért nem akarom. Az egyik ilyen kirohanásomkor valaki azt mondta, hogy ez is csak egy kommunikációs csatorna, amin tartod a kapcsolatot velünk. Igaza volt. Lehet mindenkinek saját véleménye az fb-ről, mint jelenségről, az ebéd posztolásáról, a like vadászatról, akármiről. De ez attól még egy kommunikációs csatorna. Van persze Neptun meet street, meg Moodle fórum, olyan felületek, amelyek pont azért lennének, hogy a kurzusokkal kapcsolatban kommunikáljunk, de nehézkesek olyan tekintetben, hogy másért nem nézünk rájuk (és belogolni is egy külön kínszenvedés). Tapasztalatom szerint pont elég gát van az oktató-hallgató kommunikáció útjában ("ciki kérdezni", "biztos nem ér rá", "majd holnap", "XY tudja a választ, majd tőle megkérdezem"), ha lehet olyan felületen, amit amúgy is gyakran látogatnak, akkor legyen az.


Nem találtam fel ezzel a spanyol viaszt. Nekünk is tartanak néha oktatástechnikai tréningeket (nem kötelező és elég kevesen szoktunk menni rá), ahol egy ideje már jelzik, hogy a technikai lehetőségek hogyan gazdagíthatják az oktatást.


"A hallgatótársaimmal többször is arra konklúzióra jutottunk, hogy a tanár úr nagyon fair (Az eddigi x évünk alatt soha nem kérdezték meg proaktívan, hogy milyen vizsgaidőpontok lennének-e megfelelőek számunkra és, hogy lesz-e elég hely mindenkinek. Kicsit nevetséges, de így a végzés előtt az iszonyat stressz közepette én konkrétan elsírtam magam, amikor ezt olvastam a Facebook csoportban. Tényleg nagyon hálásak vagyunk érte. Ugyanez vonatkozik a megosztott vizsgatapasztalatokra és a kidolgozott tételekre.)."


(1) A vizsgaidőszakotok beosztását ti tudjátok a legjobban. Az olyan részletekig, hogy XY előadásból 42-én van a vizsga és csak akkor (a számítógépes vizsgák beosztása amúgy leginkább a Lovarda beosztásától függ és nem az oktató kénye-kedvétől). Meg, hogy hány hallgatónak kell az első 3 héten jegy és ki szeretne inkább később vizsgázni. Mivel szóbeli és így viszonylag több alkalom van, inkább legyen olyankor, amikor nektek is jó. Végül le kell vizsgáztatni mindenkit és elég időpontot kell megadnom, hogy mindenkinek lehetősége legyen vizsgázni.
(2) Közhely, hogy a tanárnak a legnagyobb öröm, ha a diák tud. Amikor ezt először a biosztanárom általánosban mondta nekünk, akkor nem hittem neki. Gondolva azért egy doboz csoki mégiscsak jobb neki pedagógusnapra (a gyermeki értékrend). Most már belátom, hogy igaza van. A diákok tudása jelzi vissza, hogy sikerült az oktatás. A vizsgán én is vizsgázom (még ha rám nincs is olyan kihatással). Egyértelmű, hogy ha valamit 1-2 hallgató nem tud, az az ő hibája, de ha sokan nem tudják, akkor én rontottam valamit. Például nem hívtam fel elégszer a figyelmet arra, hogy ezt tudni kell. Amint ezt megteszem, kidolgozott vázlatokkal támogatom (amikért köszönet Bódizs Szabolcsnak!), nehezebb arra hivatkoznotok, hogy ez nem volt, nem gondoltátok, hogy fontos, stb. Próbálom nagyon pontosan megadni, hogy mi a fontos és mit kérek vissza.


Vizsga

A vizsgáról szeretnék majd egyszer külön írni. Itt most inkább azokra a problémákra reflektálok, amelyek felmerültek. Senki nem állította, hogy véreskezű lennék, a legjobban ez a megjegyzés summázza az osztályzásomat: "Kifejezetten enyhe osztályozás" Remélem mindenki tudja, hogy lehetne sokkal szigorúbb is, de lehet, hogy nem vinne rá a lélek, hogy harmadikosokkal nagyon kitoljak (mondjuk, amikor egy rátermettség definíciót nem kérhetek vissza egy evolúcióbiológia vizsgán, akkor igencsak remeg a kezem, hogy ne reflexből írja be egy elégtelent...). Szóval igazából nem voltam korrekt (akkor sokkal többen buktak volna). Az viszont igaz, hogy nem kenyerem azon lovagolni hosszan, amit érezhetően nem tud a hallgató.


Tudom, hogy volt olyan, aki rosszabb jegyet kapott, mint amire számított. Azért mert nem rendezek nyílt patáliát azon, ha valamit nem tudsz, attól még jegyzem azt. És a tételek sem azonosan nehezek. Egy mesélős tételt kevéssé tudni az problémásabb, mint egy matekosat nem tudni (bár rávezetéssel azért többször tudtátok a matekos részt is, nem lehetetlen az, csak valahogy viszolyogtok tőle).


Ami problémát okozott az az emberi tényező, amit igen jól ír le a következő vélemény:


"Nagyon jóindulatúan osztályoztál, aminek örültem, hiszen nagyon nehezen tudtam a tételt, viszont rossz szájízzel távoztam. Tudom, hogy az idő szorít, és már a vége felé voltam, így fáradt is lehettél, amit megértek, viszont gondolkodni se tudtam, mert olyan arckifejezéseid voltak, már a legelején, mielőtt elkezdtem volna, amik nagyon kellemetlenek voltak. Úgy éreztem, mintha mérhetetlen teher lennék azzal, hogy nem tudom elmondani egy húzásra a tételemet, és a frusztrációd rám is rám ragadt. Természetesen világos, hogy kellemetlen neked, hogy valaki nem értette meg az anyagot, hiszen ezért küzdesz az előadáson és a könyvedben is, de egyes pillanatokban olyan érzésem volt, mintha már minden reményt feladtál volna, hogy én valaha is megértsem a tárgyat, és ugyanezt vettem észre az előttem levő hallgatónál is. Ezt azért furcsálltam, mert lelkesen tanítasz és a könyvedben is lelkesen taglalod a témaköröket, és pont a vizsgán, mintha kiégtél volna, és ezt a feszültségedet teljesen kivetíted a hallgatóra is. Hozzáteszem, én voltam a hibás, hogy nem tanultam meg rendesen a tételt, vagy mert nem értettem meg, és a vizsga nem a tanítás, hanem a számonkérés helye, és ahogy írtad, nem élveznünk kell a vizsgát, mégis egyik hallgatóból adódó frusztrációt vitted át a másik hallgató feleletére."


Először is elnézést! Nem volt soha szándékom senkit megsérteni vagy úgy tűnni, hogy a terhemre vagytok. Emberből vagyok, tud frusztrálni, ha nem tudtok. De sokszor teljesen más van egy oktató szúrós tekintete mögött.


Emberi tulajdonság, hogy úgy gondoljuk minden rólunk szól, amikor valamilyen szempontból mi vagyunk "reflektorfényben". Előadáson, ha valaki felkuncog, akkor rögtön az villan át az agyamon, hogy biztosan le van húzva a sliccem, madárszaros a zakóm vagy megint valami oltári hülyeséget sikerült felírnom a táblára (helyesen írni például nem tudok, ezt vállalom, próbálok javulni, de az embernek meg kell barátkoznia a korlátaival). Pedig valószínűleg macskás videót néztek a mobilon és nem velem van a gond. Vizsgán is úgy vagytok vele, hogy minden szemrebbenésemnek jelentése van. Sőt azt tapasztalom, hogy a mondatokat a szerint próbáljátok befejezni, hogy bólogatni kezdek vagy éppen borul el a tekintetem. Ne próbáljátok meg kiolvasni a jó választ a tekintetemből! Néha kénytelen vagyok megkérni titeket, hogy fejezzétek be a mondatot, mert még nem mondtátok ki az egészet, de már várjátok, hogy helyeslek vagy ingatom a fejem.



"és vizsgán lenézi az embert. Úgy értem, fair módon osztályoz, kérdezget, de sokszor sóhajtozott, nagyon halkan beszél és frusztrált." Ez a vélemény MarkMyProfessoron jelent meg. A halk beszédet többen jeleztétek. Alapvetően az van mögötte, hogy másik 2-3 hallgató éppen felkészül és zavar engem, hogy mi meg közben hangosan beszélgetünk valami teljesen másról. Tudom, hogy az éppen felelő a fontos, de nehéz kikapcsolnom a többieket. Elsősöknél már néha meg tudom oldani, hogy csak ketten vagyunk a teremben (ami meg amúgy nem teljesen OK a vizsgaszabályzat alapján) és egy másikban készülnek fel az egyik doktoranduszom felügyelete alatt.


Nem gondolom, hogy lenéznélek titeket. Visszaemlékezve két dolog lehet, ami ilyen benyomást kelthet. Az egyik a testbeszédem szétesése. Például amikor összefont karokkal, hátradőlve figyelek, annak tényleg van egy ilyen olvasata is. Viszont kedves hallgatók: én olyankor már 3-5 órája ülök egy helyben. Az üléspózom változtatása, a kezeimmel való valamit kezdés egyszerűen arról szól, hogy ne merevedjen el mindenem.


A másik, hogy egy-egy kérdésnél szoktam jelezni, hogy a válasz egyszerű. Ennek lehet olyan olvasata, hogy "olyan triviális, hogy még te barom is tudhatod a választ", de esetemben azt jelenti, hogy a válasz olyasmi, hogy "állatok" vagy "mutáció" és nem "buzogányfejű férgek (Acanthocephala)" vagy "timin dimerizáció". Sokszor sokkal bonyolultabb dologra gondoltok, mint amit válaszként szeretnék hallani. Ilyenkor jelzem, hogy egyszerű dologra gondoljatok. Ezzel segíteni próbálok. Elnézést, ha valaki úgy érezte ezzel lenézem.


Idén több olyan nap volt, amikor 20+ hallgatót kellett levizsgáztatnom. Valahogy összejött. Ezeken a napokon én is stresszben voltam, hogy ne este 6-ig vizsgázzunk. Általában 20 perc egy vizsga, de ha végezni akarunk emberi időben, akkor 10-15 percre le kell szorítanom. Ezért bámultam az órámat annyiszor és voltam feszültebb a szokásosnál. Egyrészt olyan szempontból sikeres volt, hogy levizsgáztattam mindenkit időre, amikor kellett. Olyan szempontból viszont nem, hogy idén voltak negatív visszajelzések a vizsgával kapcsolatban.


Apropó kiégés. Azért amikor egy oktató fásultságát, kiégését vélitek (amúgy jogosan), ne csak arra gondoljatok, hogy miattatok van, belőletek van elege. Ebben az évben végig azt néztük, mi MTA alkalmazottak, hogy mi is lesz velünk. Szurkoltunk, hogy ne nyeljen el a NER végtelen bendője. Nem így lett. Amikor minden nap kiszivárgott beszélgetésekből próbálja az ember előrejelezni, hogy pár hónap múlva lesz-e még állása, az eléggé el tudja rontani a hangulatát. Nem veletek van a gond!


Könyv: az érdekelne, hogy mit nem értetek!


A tankönyv alapvetően jól "vizsgázik", szeretitek mindenféle hátrányai ellenére. Igen, terjengős a szövege (a laikusoknak valószínűleg még így is túl tömény) és baromira hosszú. Én írtam, tehát a csapongásomból is biztosan maradt benne. És persze kezelhetőbb lenne két kötetben, de annak is megvannak a maga költségvonzatai. Ne feledjétek, hogy amikor írtam és nyomdába került, akkor még olyan volt a képzés, hogy a 6. félévben levizsgáztatok volna az első feléből, majd rögtön utána MSc. első félévében a második részből. Most elég lenne az első fele, leszűkítve és egyszerűsítve az elsősöknek. De a tankönyveket nem lehet ilyen gyorsan változtatni. Sajnos.


Amiben viszont a segítségeteket kérem, hogy azonosítsátok, hogy a könyvben/előadásban mi volt a kevéssé érthetőek. Tényleg fontos, hogy azokat tudjam pontosítani akár magán az órán, akár külön írok pár oldal tisztázást. Ilyeneket írtok ugyanis:

"Bár részletes a könyv, sokszor nincs előzmény, ami segítene jobban a megértésben."
"Néhány fejezetnél az egyszerű példák "túl vannak magyarázva", míg máshol a nehezebb témák harmad ennyi sorban leírva."
"A genetikai pontos hátterek nehezen követhetők, mert nem mindenki ért ugyanúgy a genetikához."




2018. augusztus 27., hétfő

Evolúcióbiológia 2017/18 ősz - vélemények

Minden év végén megkérdezem a hallgatókat, hogy mi volt a véleményük a tárgyról, vizsgáról, könyvről, stb. A 251 főből 69-en töltötték ki a kérdőívet. Ez lehetne jobb is, de magasabb évfolyamon még rosszabb a kitöltési arány. Itt most leírom mit szűrtem le válaszaitokból, illetve mi az, amin változtatnom/javítanom kell.


A számomra leginformatívabb kérdés, az a tetszik-nem tetszik témakörök megjelölése. Ebből tudom leszűrni, hogy mely előadásokon kéne javítani, és melyek, amelyek úgy jók, ahogy vannak. Az alábbi ábra foglalja össze az eredményeket:

A válaszadókból hányaknak tetszett (zöld) és nem tetszett (piros) egy adott témakör. Mindenki 3-3-at jelölhetett meg.

Az első három előadással nincs gond, továbbá a fajképződés még alapvetően jó előadás. Az ideális populáció előadással valamit kéne kezdenem (van ötletem, nem biztos, hogy attól jobban fogjátok kedvelni, de lehet, hogy kevésbé lesz ellenszenves). A nagy átmenetekre pedig a 2 előadás nagyon rohamléptek. Ezt nagyon át kell gondolnom. Jó lenne, ha 3 előadást szánhatnék rá, de akkor másokat kell majd összeszorítani. Kevés a 9 előadás, és nem tudom lesz-e idén 10 (ünnepektől függ).


OMHV


A Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése viszonylag kevés információt ad számunkra. A 250 hallgatóból 158 töltötte ki. Ez nem rossz. Olyan 50 hallgatót nem is láttunk vizsgán, így gondolom még évközben "meggondolta" magát, tehát 75% körüli volt a kitöltés. Sőt  80% vagy minden órán, vagy az órák legalább 75%-án részt vett. Talán ez egy kicsit túlzás. Érdekes, hogy akik nagyon nem jártak el, azok miért nem. Legtöbben dolgoznak mellette (ami fura, hiszen ez nappali tagozat), van akinek ütközött az órája (elsőben?), páran teljesíthetőnek tartották óralátogatás nélkül is (könyv). Szerencsére kevesen (1-1) gondolták, hogy "a kurzust nem tartottam hasznosnak" vagy "az oktató tanítási stílusával, módszerével nem voltam elégedett".


Alapvetően rendben van a tárgy. Az egyetemi átlagnál mindenhol jobban  teljesítettünk (a többesszám a több oktató miatt fontos itt).

Itt jobban megjelent, hogy soknak tartjátok a tananyagot és vannak homályos részek, ahol az összefüggéseket nem sikerült kellően megvilágítanom és csak a példák mentek át ("Úgy tűnt, hogy ezt a tárgyat alapjaiban kell megérteni, ehelyett nagyrészt megfigyelések sorának megtanulásába ment át a tárgy." azért volt olyan vélemény is, hogy "Jó tapasztalat volt, hogy a megtanult anyag és a példák mellett főleg a "miért" kérdésre való válasz, és az összefüggések megértése és látása volt egy fő számonkérési tényező."). Erről alant többet.

Előismeretek kérdése


Különösen fontosnak érzem a kommunikációt, mert többen jeleztétek, hogy " nem mindenkinek van meg a kellő genetikás háttértudasa" vagy "Rengeteget kellett mellé olvasni, hogy össze tudjam foglalni, miről is volt szó a könyvben", illetve "Rengeteget kell hozzá olvasni, plusz szótárazni a könyvet folyamatosan". És mégis nagyon kevés kérdés volt az órán vagy utána. Tudom, nem szerettek kérdezni, mert az ciki. Egy ötletem van. Lesz egy olyan Google Form, amivel egyszerűen kérdéseket vagy számotokra ismeretlen fogalmakat (akár 1 szót is) írhattok. Anoním, nem ciki, ha használjátok esetleg kevesebbet kell "szótárazni". Ettől a félévtől lesz ilyen.


"Tálán célszerűbb lett volna egy genetika kurzus után vagy azzal egyidőben tartani."
Sokan gondolják így, főleg a genetikusok. Persze az egyetemi genetika másról fog szólni, mint a gimis. És azt csak nagyon szőr mentén érintettük, szinte csak előre utaltam. Másrészt nekem az a tapasztalatom, hogy többet árt a genetikai gondolkodás, mint használ. Túlságosan bennetek van a heterozigóták keresztezése és nagyon nehezen áll át az agyatok populációkra, ahol nem 50%-50% az allélgyakoriság.


A mutációs (4.) fejezet viszont nektek mély víz. Ebben sajnos látszik, hogy a könyv 3. éveseknek íródott. Azt az előadást, de a számonkérését mindenképpen, át kell szerveznem, hogy több idő legyen a genetikai alapfogalmakra. Lehet, hogy pár érdekes mechanizmus így most kimarad, de később, más tárgyból elő fog jönni.


"(Csak egy megjegyzés zárójelben: Az észrevehető, hogy sokan nem is tudjuk, mit kellene kritizálni vagy hogy milyen kérdéseket kellene feltenni, mert nincs tapasztalatunk még. Ilyenkor - szerintem - az előadónak kicsit többet kell figyelnie, hogy mindenki érti-e az anyagot. Nem rákérdezéssel, mert ha nem tudjuk, mi a baj, csak azt, hogy nem értjük, az senkinek sem segít, inkább bólogatunk, hogy menjünk tovább, és imádkozunk, hogy a könyvben egy kicsit jobban kifejtve szerepeljen a téma, vagy rosszabb esetben valaki megpróbál rákérdezni, de a tanár és az előadó elbeszél egymás mellett, és ilyenkor megint csak bólogatunk. Talán a lényegi információk többszöri körbejárásával, hangsúlyozásával lehetne segíteni a problémán...?)"


Röpdogákkal lehetne tesztelni, hogy értitek-e. Illetve ellenőrző kérdéseket tehetek fel Kahoot!-on. Ezt javasolta is valaki és szerintem be fogom vezetni.

"Kémia kriten (Zsély tanár úrnál) volt egy verseny majdnem minden előadás elején. Az addig tanultakról voltak kérdések és a mobilunkon keresztül kellett bejelölni a helyes választ."
"Kémkriten használtunk kahoot-ot. Az nagyon jó lett volna itt is, mert motiválta volna a felkészülésünket minden előadásra."

A matekos részek és visszakérdezésük

"Az egyenleteket levezetős óra kicsit sok volt, és értem mi lett volna a szándék, de utólag nem tartom arányosnak a rászánt időt a haszonnal."

A Hardy-Weinberg egyensúly bevezetését máshogy szeretném. Konkrét példával, hogy életszerűbb legyen számotokra. A számolás elvileg a legpontosabban és legérthetőbben adja vissza a gondolatokat, csak hát a biológusok nem kedvelik a matekot (azért remélem egy félév matek után érzitek, hogy ez messze van a matektól, ez inkább csak alapműveletek).



"Ugyan megkaptuk a vizsgakövetelményeket, de a "számolós előadások" tartalmából nem tudtam eldönteni, hogyan is lehetne szóban felelni belőlük (Helyben le kell vezetni matekosan? Csak a lényeg kell? Csak a fontosabb jelölések? Csak egy átfogó értelmezés? Esetleg minden előbb felsorolt?) "
Nem fog vigasztalni, de sem a harmadévesek, sem az MSc-sek nem tudják belőni, hogy mi kéne. Arról régen lemondtunk, hogy visszaadjátok a levezetést. Az lenne az igazi, hogy előfeltevésekből kiindulva leírjátok az alapegyenletet, levezetitek és kimondjátok az eredményt. De mivel úgysem szántok elég időt a megértésére a matekos részeknek, így magolás lenne a vége, aminek nincs értelme. Ezen a levezetések ugyanis a megértést kéne szolgálják. Egyszerűbb így megérteni, mert pontos. Szóban el tudom mondani úgyis, hogy ez és úgy, hogy az ellenkezője jöjjön ki. A matek viszont megmutatja, hogy ténylegesen hogy jön ki.


A visszakérdezés szempontjából az előfeltevéseket kell tudni és az eredményt. Mi az előfeltevés? Mondjuk a H-W egyensúlynál, hogy diploid, szexuális, át nem fedő generációkkal rendelkező populáció, 1 lokusz, 2 allél egy autoszómán és a populáció ideális. Bármelyiket megváltoztatjuk, máshogy írnánk fel az egyenleteket. Mi az eredmény? Nem változik az allélgyakoriság és a genotípusgyakoriság.


A biológiában nem nagyon vannak "fontosabb" jelölések. Ami van, az fizikából vagy kémiából ered. Vannak szokások, de ha más betűkkel jól írod fel a képletet, nekem úgy is jó. Tudd, hogy melyik betű mit jelent (neked).


Szóval a lényeg kell és az átfogó értelmezés.


 Az összefüggések és az óra vázlata

"Az előadásokon mindig azt éreztem, hogy csak meg-megemlítesz néhány témát, aztán ez is volt az óra. Aztán otthon a könyvben nézve jöttem rá, hogy mi is a kapcsolat a különböző "altémák" között. Javaslom, hogy összefüggőbb legyen egy picivel az előadás."

"Néha kusza és követhetetlen volt a gondolatmenet."

Tényleg el szoktam kalandozni. Van ennek egy olyan vetülete, hogy ha kizökkentek egy kerékvágásból, akkor esetleg felébredtek a sokadik perc környékén, de zavaró is lehet. A könyv pont azért van, hogy az biztos támpont legyen.


Viszont tényleg adós lehetek az összefüggések hangsúlyozásával. Pedig a tényeket azért sorolom, hogy utána valami nagy általánosságot levonhassunk.


A leadott anyag mennyisége



Mivel most először tartom elsősöknek az evolúcióbiológiát, így érdekelt, hogy mennyire tartják soknak / megfelelőnek / kevésnek a leadott anyagot. Sokan írtátok, hogy sok az anyag, de nem megtanulhatatlan. A legtömörebben ez a vélemény fejezi ki a dolgot:

"Észheztérítő mennyiség"

Igen, ez az egyetem és ez a mennyiség, amihez hozzá kell szokni. Nagyon fontos viszont, hogy ne pár napot hagyjatok rá, kell egy hét, ahogy azt páran írtátok is.

"A tananyag megtanulás nem volt lehetetlen, de 1 hét tanulás szükséges hozzá"

Az anyag nem lesz kevesebb. És sajnos nem lesz több óra rá (pedig az nagyon kéne). ("Hát a mennyiséggel nincs gond, de ha kicsivel több tanóra volna rá az tök jó lenne.") Esetleg fel tudok ajánlani konzultációt, illetve mindig hangsúlyoztam, hogy e-mailban / fb-n, akárhol is lehet kérdezni, válaszolok.


Tankönyv


A tankönyv most először állt rendelkezésére a diákságnak. A legtöbbeteknek tetszett és értékeltétek az olvasmányosságát. Sőt úgy érzem elérte azt a célját is, hogy ismeretterjesztő könyvként is olvasható.

"Laikus ismerősöm is szívesen olvasta."
"szinte olvastatta magát a könyv, tetszettek, hogy vannak benne viccesebb fordulatok, nagyon kellett ahhoz, hogy élvezhető legyen - még éjjel/hajnali 4-kor is."


Az olvasmányosság hátulütője, hogy a könyv hosszú, mert nem információt próbál besűríteni minél kevesebb oldalba, hanem egy gondolatmenetet végigvinni. Ezért reménytelen a vizsgaidőszakban elolvasni és felkészülni belőle úgy, hogy előtte nem láttad és/vagy nem voltál előadáson.


A lényegkiemelés hiányát, vagy elsikkadását azért megjegyeztétek. Arra az előadás hivatott, s bár próbáltam a fejezetek bevezetésében utalni a teljes gondolatmenetre és a fontos részekre, de ez nem mindig sikerült.

"Nézd, őszinte leszek. Tankönyvnek túl terjengős, nincs lényegkiemelés, olvasmánynak meg túl nehézkes a fogalmazása, a mondatszerkesztés több helyen is meglehetősen hibás/magyartalan."

Kérlek írjátok meg a hibákat! Akkor lehet javítani egy következő nyomtatáskor.


Miért nincs a tankönyvből egy "rövidített, egyféléves Bsc-s verzió"?
"Véleményem szerint sokat segítene, ha lenne egy 'rövidített, egyféléves Bsc-s verzió' is"

A történet ott kezdődik, hogy a BSc/MSc rendszerben BSc 6. félévében volt az "Evolúcióbiológia" előadás, amit MSc első félévében az "Evolúcióbiológia és zoológia" követett. A tankönyv ezt a két félévet fedi le, úgy ahogy én szerettem volna leadni azt. A könyvet körülbelül 4 évig írtam. Az utolsó fejezetek sietős megírásakor és a lektorálási folyamat során, amikor már szerződés kötött az MTA-val, hogy a tartalom az, ami, változott meg a biológusképzés és került az evolúcióbiológia első évre, lett összerakva a humánbiológia evolúciós részével és szűnt meg az MSc-s rész. Ez 2017 tele/tavasza volt. Tehát amikor 2017 nyarának második felében a könyv a nyomdába került, már nem voltak meg a tárgyak, amikhez íródott. Ezen akkor már nem lehetett változtatni. Az embertan könyv hasonló okból olyan, amilyen. Máshoz készült (illetve az inkább szakkönyv).


Nekem a legrosszabb, hogy van egy két féléves tananyag, ami szerintem jól bemutatja az evolúcióbiológia egészét, és nem fogom tudni senkinek megtanítani úgy, ahogy szeretném.


A kiadó jogai szempontjából kibogozhatatlan, hogy összeboronáljuk a két könyvet és egy rövidebbet adjunk ki nektek. Legfeljebb egy újranyomtatásnál lehet az enyémből csak az első részt újranyomni, és akkor nem olyan elrettentő a tömege.



Miért járjak be, ha az előadáson pont az van, mint a könyvben?


A könyv léte többeknek pozitív volt (mondjuk ezt felsőbb évesek még inkább tudják értékelni, mert kevés tárgyhoz lesz). Viszont van vele kapcsolatban egy ellentmondás: minek járjanak, be ha úgyis minden a könyvben van.


"Több előadáson is szinte betűről-betűre a könyv tartalma hangzott el, de újabb megközelítés vagy más információ nem, így többször is úgy éreztem, hogy elég lett volna csak a könyvet elolvasnom, nem kellett volna az előadásra is beülni, hiszen újdonsággal az nem szolgált."


Viszont többségben voltak az olyan vélemények, hogy inkább jó, ha a könyv lefedi a tárgyat:
"a tankönyv nagyon jó összhangban volt az előadásokkal."
"Eddigi tapasztalataim szerint ritka, hogy egy előadás anyagát ennyire pontosan lefedje az ahhoz írodott tankönyv"
"A követelmények egyértelműek voltak, ebben sokat segített az oktató által írt könyv, mely a kurzus anyagát teljes mértékben lefedte."


Persze hallottam olyanról, hogy a könyvről nem illik beszélni egy előadáson, ott mindig valami újdonság szükséges. Ebben az esetben viszont a tananyag hirtelen a duplája lesz. Biztosan ezt szeretnétek? A problémám az, hogy bár lehetne újabb példákat hozni, ami nincs a könyvben, de akkor megint ott lesz a kérdés, melyiket kell tudni: ami az órán elhangzott, ami a könyvben volt, vagy mindkettőt. Mindkettőt természetesen. És ez sokaknak nem tetszene.




Maradok a könyvnél. Akkor és ott mondok mást, ahol vagy didaktikailag jobb lenne vagy valami nagyon friss eredmény megváltoztatja/árnyalja a könyvben levőket.


Vizsga



A vizsgával kapcsolatban egy számomra is új rendszert próbáltunk ki. Egyrészt mivel három oktató van, így a feleltetés is három felé oszlana alapból (volt olyan, hogy több oktatós tárgynál minden oktató végighallgatott minden tételt, de hatékonyabb, ha mindenki a sajátját kérdezi vissza párhuzamosan). Ehhez jött, hogy segítséget kértem kollégáktól.


"Segítőkész volt minden tanár. Nekem az első egyetemi szóbeli vizsgám ez a tárgy vizsga volt . Tökéletes indítást kaptam az egyetemi vizsga tapasztalatokhoz. Valóban az lett számon kérve és úgy, ahogy az elején is elhangzott. Korrekt végrehajtás."


Ez volt az általános vélemény. És ennek nagyon örülök. Ilyen szempontból mi is jól vizsgáztunk :)


A logisztikával kapcsolatban voltak anomáliák. Volt, aki szerint pörgősen ment, és volt aki 1.5-2 órát ült bent. Ezen úgy lehetne legfeljebb segíteni, hogy figyeljük, hogy kihez várnak és olyan tételt nem engedünk. De akkor meg a véletlen tételhúzás csorbul.


Mivel többen vizsgáztattunk így előfordulhat, hogy nem pont ugyanúgy osztályzunk. A bukás/átment határ ugyanott van mindenkinél. Hosszú évek óta vizsgáztatok kollégákkal, ebben nagyon ritkán van vita köztünk. A többiben lehet eltérés. Sőt saját magammal sem biztos, hogy teljesen konzekvens vagyok.


Mi is megbeszéltük a vizsgatapasztalatokat az oktatókkal/vizsgáztatókkal. Nagyon fontos, hogy szóban vizsgázzatok, mert túl sokatoknak nagyon nincs ebben rutinja. Nem tudtok stressz alatt beszélni. Nagyon számít, hogy tudtok-e határozottan beszélni a témáról (a határozottan állított hülyeség, attól még rossz). Például ne kezdjetek úgy egy választ, hogy "nem tudom". Gondolkodjatok. Szedjétek össze a gondolataitokat (erről is szól a felkészülés). És merjetek beszélni. Ez is kell a szakmához.


Volt akit sikeresen kiborítottam a vizsgán. Sajnálom és elnézést, nem volt szándékos. Van egy vizsgáztatási stílusom, amely során minden rossz vagy nem pontos megfogalmazásba bele szoktam kötni. Ezt van, aki veszi, de van, aki úgy érzi, hogy ezzel megsértem vagy le akarom járatni. Nincs ilyen szándékom. Lehet, hogy a stressz és a fáradság következtében akár én, akár a hallgató érzékenyebb és ez szülhet kellemetlen helyzeteket. Viszont felindulásból nem szoktam rossz jegyet adni. A tétel nehézségét ugyanúgy beárazom, mint azt, hogy lehet, hogy nem engedtem a hallgatót sokat beszélni arról, amit tud, de attól megjegyeztem, hogy tudja.


És a +1 megjegyzés

"Azt monda hogy tegeződjünk, ami fura érzés volt, kétszer olyan idős mint én és csak hetente egyszer láttam amikor órát tartott."


A tegeződés-magázódás nekem egy fura kérdéskör. Hallgatóként nagyon nehezemre esett tegezni a tanáraimat. Ilyen a beállításom. Egyben a felnőttévállás része is. Gyerekként egyértelmű, hogy magázzuk a tanárokat, akik viszont általában tegeznek minket. Emlékszem számítástechnikát tanított nekünk egy fősikolai oktató gimnázium alatt. Magázott minket és egyik osztálytársnőm kikérte magának, hogy ez öregíti. Ő viszont megmondta, hogy a főiskolán nincs olyan, hogy a tanár tegez és a diákok magázzák őt. Neki pedig a gimnáziumi szokás volt már furcsa.


Egyetemen nincs csendőrpertu. Vagy kölcsönösen magázzuk egymást, vagy kölcsönösen tegezzük. Lehet, hogy ez most furcsa. És igen, tényleg dupla annyi idős vagyok, mint ti (ez egyre rosszabb lesz, az elsősök mindig 18-19 évesek, én meg ugye minden évvel eggyel idősebb). Viszont idővel úgyis tegeződni fogsz a munkatársakkal, akik nem lesznek egykorúak veled. Be fogsz kerülni egy közösségbe, ahol a koreloszlás hirtelen nem olyan homogén, mint ahogy megszoktad az osztályban. És lesznek, akik 20-30 évvel idősebbek nálad, később pedig lesznek sokkal fiatalabbak. És biológusoknál nem vagyunk nagyon formálisak, így tegeződni fogunk.


Szóval kezdjetek megbékélni ezzel. És nyugodtan tegezzetek :)


További szép éveket az egyetemen és ha kérdésetek van, nyugodtan írjatok nekem!