Az Integratív biológia egy választható előadás, amit 2012-ben vettem át Szathmáry Eörstől, és azóta folyamatosan tartom is a hallgatók megelégedésével.
A tantárgy története ott kezdődik, amikor még Szathmáry Eörs professzor úr tartotta az általános biológia című tárgyat az elsősöknek. Az volt elsősként az igazi biológiai tárgy, ami a biológia széles részéről mutatott érdekességeket. Aztán elkezdődött a tömegképzés és felülről az volt a kérés, hogy elsősöket inkább szintre hozzuk, mintsem újra tanítsuk. Szóval az a tárgy megszűnt és Eörs felsőbb éveseknek beszélt továbbra a biológia aktuális kérdéseiről. A tárgyat végül azért vettem át, mert ő elnyert egy neves európai kutatási pályázatot (ERC) és így kevesebb ideje maradt tanítani.
Kaptam egy címet (integratív biológia), amit magam tölthettem meg tartalommal. Ugyanazt, amit Eörs adott le, nem tudtam volna hitelesen leadni. Nem értek a neuronhálózatokhoz vagy a metabolikus kontroll elmélethez, vagy éppenséggel értek az élet keletkezéséhez, de egy másik előadásban amúgy is órákat beszélek róla. Szóval tiszta lappal indultam.
Mivel ez egy választható tárgy, így kevésbé voltam olyasmihez kötve, hogy mit kéne tudnia egy biológusnak. Érdekességeket szerettem volna mutatni az ifjúságnak. A tantárgy nevéhez pedig ott próbáltam kapcsolódni, hogy a biológiát túlságosan széttöredezett tudományként látom, ami nem jó. Széttöredezett, mert alig-alig ismerjük a többi szakterületet, néha még ellenségesen is viszonyulunk egyes réseihez (felesleges, idejétmúlt, stb.). Miközben a biológia az élőlényekről szól, csak mindannyian egy kicsit másfelől nézzük ugyanazt. Meglátunk egy feketerigót, amint éppen élelmet keres a tél közepén. Egy ökológus elgondolkodik rajta, hogy miért maradt itt, egy etológust/viselkedésökológust a táplálékkeresése érdekelheti. Egy élettanászt érdekelheti, hogy hogyan bírja ki a hideget, vagy a viselkedésének melyek az idegélettani megnyilvánulásai. A biokémikust lehet, hogy az izmai mozgásának molekuláris részletei hozzák lázba, a parazitológus pedig tetveket számolna a tollai között. Ugyanarról a dologról más jut eszünkbe. Heti két órában viszont nem fogom tudni rendbe rakni az előző éveket, amelyek során nem mindig mutattak rá a tágabb összefüggésekre. És ott van még a biológia és más tudományterületek viszonya.
És itt jön a kérdés: mi legyen hangsúlyosabb? A biológián belüli integráció vagy a biológia és más tudományok közötti integráció?
Jelenleg egy igen masszív emberes résszel kezdünk, amelyben az (1) ember anatómiájának evolúciós / civilizációs aspektusait veszem sorra; (2) az emberi társadalomról beszélgetünk a főemlős társadalmak tükrében, (3) háborúkról és háziasításról értekezünk, (4) a közgazdaságtan és az emberi viselkedés kapcsolatát boncolgatjuk és (5) filozofálunk arról, hogy hogyan is alakult ki az emberi nyelv. Ez részben biológián belüli integráció, de inkább a biológia és a szociológia, a közgazdaságtan, a történelem és a nyelvészet kapcsolata. Ezt a részt tudnám bővíteni, rengeteg érdekességet el lehet mondani az emberről, amit a hallgatók – emberek lévén – mindig nagy érdeklődéssel fogadnak. Ne tagadjuk, saját magunk érdekel a legjobban.
Ezen a blokkon kívül van még az asztrobiológia előadás, amit legalábbis várnak a hallgatók, és tetszeni is szokott nekik. Itt egy kis csillagászat mellett főleg arról van szó, hogy mit adhat a földi biológia ismerete ahhoz, hogy milyen életet találhatunk valahol máshol a világegyetemben.
Van egy előadást, amit Müller Viktor kollégám tart és az élet definíciójáról szól. Bár a biológia az életről szól, definiálni nem szoktuk. Nem is egyszerű, ezért is kell rá egy előadás.
És van négy előadás, ami biológia, de annyira nem szokott tetszeni a hallgatóknak. A növényi viselkedésökológia rámutat, hogy a növények is "viselkednek", csak annak idő és térdimenziója más, mint az állatoké. Viszont ezen érdekességeket a növények kollégák más órákon elmondják. A környezet és egyedfejlődés kapcsolata előadás az egyedfejlődési program környezet általi megváltozásának ökológiai/evolúciós vonatkozásait tárgyalja. Rámutat, hogy az a folyamat, amit olyan pontosan lejátszódónak vélünk, az sok esetben direkt nem az. A genom alapú anyagcserehálózatok a bioinformatika, adatelemzés és a biokémia egy határterületét mutatja meg. A minimális genom előadás témája pedig a mikrobiológia, bioinformatika, rendszerbiológia, biokémia, szupramolekuláris kémia ötvözete arra a problémára, hogy mi a legkisebb / legegyszerűbb élő sejt.
Az utolsó előadást arra szántam, hogy meséljek a biológuslétről. Az általánosságokról, a pályaívről, a publikálásról, a pályázatokról, a lehetőségekről és buktatókról. Olyan dolgokról, amelyekről én is vagy a témavezetőmtől hallottam vagy megtanultam az évek során, de lehet jó lett volna korábban tudni. Ez egy hiánypótló előadás volt. Viszont tavaly (2017/2018-as tanév) bevezettük a mentorációs foglalkozást, ahol ezeket a kérdéseket körbe járjuk.
Túl sok hallgatónak nem lehet interaktív előadást tartani
Az előadás évikig úgy ment, hogy jelentkezett 40–50 hallgató, bejárt olyan 25–30. Nem esik jól, hogy sokan be se járnak egy szabadon választható előadásra, de túltettem valahogy magamat rajta és mindenkit levizsgáztattam szóban. Tavaly viszont 100-an vették fel az előadást. Továbbra is kb. 30-an jöttek el. Ahogy az ELTE-n egyre jobban üldözik az oktatást (nem hoz pénz mondják, pedig jelenleg csak az oktatás hoz pénz az ELTE-re, csak hát a rossz oktatás is ugyanannyit hoz, mint a jó), úgy fogynak a felvehető előadások és egyre nehezebb összegyűjteni a kellő kreditet. No meg a tárgy elvégzése sem nehéz. Viszont 100 embert szóban levizsgáztatni, akiknek a zöme nem tisztelt meg azzal, hogy végighallgasson, eléggé megterhelő. Vizsgán ki is akadtam néha (amibe benne volt az is, hogy a tavaszi félévben van még egy 100 fős kötelező evolúcióbiológia tárgy vizsgáztatás, továbbá a keresztfélévekből is összejön pár tucat levizsgáztatandó hallgató). Elnézést. Ebből láthatjátok, hogy mitől romlik az oktatás színvonala. A tanár berág a hallgatók egy részére, de azoknak is romlik az élmény (na jó vizsgáról van szó, szóval a horror mélyül), akik vétlenek benne.
Az egyik hallgató az oktatói munka hallgatói véleményezésénél hosszan le is írta, hogy jobb lenne ez a tárgy 20–30 fővel. Tényleg jobb lenne. Sőt a legjobb az lenne, ha csak az venné fel, aki be is akar járni. Elég régóta megy a tárgy, hogy mindenki a többiek véleménye alapján el tudja dönteni, hogy bejár-e vagy sem (az ütközéseket meg félév elején lehet tudni). Szóval idén 40-ben maximalizáltam az előadás létszámát és kértem, hogy azok vegyék fel, akik bent is lesznek.
Egyes előadások elvesztették a relevanciájukat, le kell őket cserélni.
Minden évben megkérdezem a hallgatókat, hogy esetleg valamiről szerettek volna-e hallani, amiről nem volt szó. Néha kapok erre is választ:
"Én igazán kíváncsi lennék az ember és a huszonegyedik század vívmányainak kapcsolatára. Ahogy hallom a közösségi oldalak, keresőoldalak, adatbázisok alaposan átformálják mind a társadalmat, mind annak gondolkodásmódját."
Nem tudom, hogy mennyire változtatja meg az embereket a XXI. század vívmányai. Egy ilyen előadás inkább szólna arról, hogy miként változtatta meg az emberiséget a XIX. vagy a XX. század vívmányai, mert arról esetleg már többet tudunk. Ez alapján lehetne eltöprengeni arról, hogy mi lesz a mostani fejleményekkel.
"Amiről szívesen hallgatnék előadást: a jövő evolúciója, a népességnövekedést érintő kérdések és megoldások, ötletelés a kárcsökkentésre, azaz egy főleg társadalmi és környezetvédelmi témájú óra, mert semmilyen kurzuson nincs olyan óránk, ahol ezt megbeszélnénk, ötletelnénk, viszont szerintem mindenkit borzasztóan nyomaszt, és érdekelnek a lehetőségek a javításra."
Nagyon szívesen beszélgetek erről, bár azt gondolom, hogy erre ott van a természetvédelem / környezetvédelem előadás. Bár lehet, hogy ott kevesebb idő van a beszélgetésre, így örömmel áldozok egy előadást erre.
Vallás
A vallás egy érdekes szociológiai, társadalomtudományi és evolúcióbiológiai kérdés. Miért van minden kultúrában vallás? Kis részben érintem ezeket a kérdéseket és nem vagyok biztos, hogy sokkal részletesebben tudom-e tárgyalni.
Mesterséges intelligencia
Na igen, ez tényleg a biológia és az informatika határmezsgyéje. Egyik vizsgán beszélgettünk el a Westworld-ről. Mivel úgy gondolom, hogy a következő nagy evolúciós átmenet az MI-k megjelenése lesz (a tudatra ébredt MI-k), így ezzel bizony kéne foglalkozni. Más kérdés, hogy be merem-e vállalni.
Szóval most nagyjából így nézne ki a tantárgy (12 előadással számolva, mert több nincs a tavaszi félévben).
- Bevezető
- A csupasz majom: az emberi anatómia evolúciós kérdései
- A belső majom: Az emberi viselkedés és társadalom kérdései
- A bonobó és az ateista: Az emberi moralitás alapjai
- Homo economicus? Az emberi együttműködés alapjai
- Háborúk, járványok, technikák: Az emberi történelem biológiai alapjai
- Ádám nyelve: A nyelv evolúciója
- Demográfia, avagy honnan jöttünk és merre tartunk
- Asztrobiológia
- A minimális genom kérdése
- Az élet definíciója
- Mit csinál egy biológus?
A maradék ötletek (AI, jövőkutatás, környezetvédelem) vagy beleférnek most vagy nagyon érik, hogy legyen egy integratív biológia II tárgy.
