Evolúcióbiológia 2017 vélemények

Idén is a vizsgaidőszak után megkérdezem - anonim módon - a hallgatókat, hogy mi a véleményük az előadóról (rólam), az előadásról, a vizsgáról és a jegyzetről. 22-en töltötték ki a kicsit több, mint 100 hallgatóból, aki felvette a tárgyat. Körülbelül 30-an jártak be az előadásokra. (Másokat megkérdezve ez nagyjából az a százalék, ami bejár egy kötelező előadásra. Engem elszomorít.) A kérdőív egyetlen kötelezően megadandó eleme, hogy ki kellett választani 3 előadást/témát, ami tetszett és, ami nem. A többi kifejtős kérdés nem volt kötelező, idén erre külön felhívtam a figyelmet, s aki nem akart nem is írt oda semmit. Viszont van 22 adatom arra vonatkozóan, hogy mely előadások voltak jól, s melyek nem (no meg a tavalyi adatok, hogy azokkal összevessem).

Most nem állom meg, hogy két pozitív véleménnyel kezdjek:

"Csak pozitív véleményem van: A témát imádtam, az előadások nagyon jók voltak, az egyik legklasszabb tárgyam volt az egyetemen (az integratív biológiával együtt), és ehhez nagyban hozzájárult az előadó előadásmódja, felkészültsége."

"Összességében én nagyon élveztem az órákat, ez az előadás üde színfolt volt a többi döntő többségében unalmas tárgy közt. Az órák érdekesek voltak, számomra a "számolások" is követhetők voltak."

Lehet, hogy mégis van mit keresnem ezen a pályán (csak az egyetemi vezetés egyszer értékelné ezt és megdobna egy állással).

Melyik előadás tetszett / nem tetszett

A tizenhárom előadással (témakörrel) kapcsolatban lehetett bejelölni, hogy tetszik vagy nem tetszik. Elvileg azt kértem, hogy 3-3-at jelöljön meg mindenki, van, aki többet jelölt meg. Mivel kevés az adat, így nem vettem ki ezeket a válaszokat. A pozitív válaszok darabszáma is egy kicsit több, mint a várt 22x3.

"A Darwini medicina és az Ember és evolúció órák lehettek volna még bővebbek, így is nagyon jók voltak persze, de talán a hallgatók nagyobb részének ezek a legérdekesebb témák."

Az eredmény nem meglepő és hasonlít a tavalyihoz: a történeteket kedvelitek, a számolós előadásokat nem kedvelitek. Változás viszont, hogy egyértelműen rossz megítélése csak az ideális populációról szóló fejezetnek van. A többi számolósabb / matekosabb előadásba reményeim szerint sikerült elég biológiát csempésznek, hogy emészthető legyen.

"Tudom, hogy nem lehet szkippelni a képleteket, esetleg egy-két sztorit be lehet tűzdelni két levezetés közé, hogy a hallgatóság fellélegezzen, mielőtt újra lebukunk az ""általános iskolás számtan"" legmélyebb bugyraiba."

Egyrészt igen, ez zömében általános iskolás számtan, ahol nem, ott gimis. Csak harmadik évre elfelejtettétek a matekot. És belekényelmesedtetek abba, hogy nem kell használni. Sőt a figyelmetek is lankad (vö. "A számolós órákon kicsit nehezen követhető volt az előadás"), miközben biztosan lassabban tudok táblára képleteket írni, mint történeteket mesélni.

"egyedül a számolásoknak az átadására kellene valami más módszert kitalálni, mert az így a táblára írva, néha elírva, néha félremondva, kicsit érthetetlen volt."

Hogy tudom rávenni a hallgatóságot, hogy legalább egyszer leírják. Saját tapasztalat, hogy egy könyvet olvasva, az ember hajlamos átugrani a képleteken, s érthetőnek vélni azokat. Akkor döbben rá, hogy nem olvasta elég alaposan, amikor reprodukálni kéne azt (ami, amikor nekem nem sikerült tökéletesen, azt ugye mindig az orrom alá dörgölitek, de nem biztos, hogy örülnétek, ha én is hasonlónak szigorúan osztályoznám ezeket a tételeket).


Az ideális populációs előadást is meg kell fűszereznem példákkal (mindezt kevesebb óraszámban). A populációgenetika / evolúciógenetika az alapja a mai bioinformatikai elemzéseknek. Igaz a XX. század elején dolgozták ki az alapjait, de a mai napig használják. Sokszor persze programcsomagok mélyére van száműzve maga a számolás, s a felhasználó csak kattintgat, de nem árt, azért érteni is az eljárásokat, amiket használni fogtok (és bioinformatikát fogtok használni, egyre megkerülhetetlenebb).


A matekosabb részekkel van még egy gond: alapvetően nem azért ültök az előadáson, hogy újat tanuljatok, hanem, hogy könnyebb legyen levizsgázni. Nagyon a vizsgák körül forog a világotok (az enyém is azok körül forgott egyetemistaként), ami viszont a megértés rovására megy.

"Nekem nagyon jó élmény volt a vizsga, pedig sokkal rosszabbra számítottam, ahhoz képest, hogy az egyik sok képletes tételt húztam. A kapcsolódó előadás, illetve jegyzet alapján nem voltam biztos benne, hogy mely részeit kéne kiemelni ennek a témakörnek (az ideális populáció), mert elég nagy anyagnak tűnt. Végül is nem kellett minden kis részletet levezetni, aminek nagyon örültem. :) Szerintem az előadáson érdemes kiemelni, hogyha valamit biztosan szeretne visszahallani a vizsgán a tanár úr, ez nagy segítség a hallgatóknak, hogy nagyjából tudják, hogy mire számíthatnak."
"képletek nekem nem voltak annyira jól kiemelve hogy melyek is a legfontosabbak és hogy hogy is kéne azt nekem a vizsgára megtanulnom hogy vissza tudjam mondani"

Hogyan mondjam el, hogy a képletek segédeszközök egy folyamat megértésében. Nem a képletet kell tudni, hanem, hogy
(1) Mit jelent?
(2) Mit mond nekünk az evolúcióbiológiáról?
(3) Milyen előfeltételekkel éltünk?
(4) Hogyan jutottunk el hozzá?
Ezek nélkül a p²+2pq+q²=1 semmit nem jelent. Fontosabb, hogy szavakba tudd önteni, mintsem, hogy pontosan vissza tudd adni. A jegyzet próbál nagyon részletes lenni, hogy követhető legyen a levezetés minden részlete. Természetesen nem kérdezem vissza sorról-sorra a képleteket.


A jegyzetnek megvan a maga problémája. Az egyik, hogy nyomtatásban bizonyos dolgok jól visszaadhatóak, amik táblán nekem nem mennek. Ilyen az A₁ és A₂ szép elkülönítése. Ezért írok A és a-t a két típusra. Viszont ezek nem kötelezően domináns recesszív párok. Itt van egy kompromisszum, ami viszont zavar titeket.

"előadáson a levezetés sem a könyvet követte, mondjuk pont az órai verzió volt jobban követhető"

"A képletek, levezetés-gondolatmenetek néhány ponton eltértek az óraitól, ekkor az ember elbizonytalanodott, melyikkel is foglalkozzon inkább. Nyilván a lényeg nem változott, de akkor is zavaró."

"A képletes részeknél zavaró volt hogy órán más jelöléseket használtunk."

Pedig nem kéne zavarjon egy betű változtatása. A betűk jelentése a fontos, nem a betűk maguk. Viszont ahol betűt változtatok a jegyzetben ott annak jelentősége van.

"Az egyetlen negatívum a képletek levezetésénél volt szembe tűnő, hogy néhány helyen nem volt következetes a jelölés, néha hirtelen megváltozott egy-egy betű a képletekben, és nem volt érthető miért (pl. f vagy Φ)."

 Az f jelölte a tényleges realizált fekunditást a Φ az elméleti eloszlás várható értékét. Végtelen populációban ez a két érték azonos. Véges populációkban viszont nem. Ez a jegyzetben is szerepel.

Előadás módjáról

"Hadar, nehezen érthetően beszél. Első sorokban kell fülelni, hogy mindent elkapj."

"néha kicsit halk volt az előadó ezért nem mindent lehetett érteni." 

Hadarok és elharapom a mondatok végét. Ez probléma. Mindig - nagyon helyesen - meg is jegyzitek. S próbálkozom. Több-kevesebb sikerrel. Ami viszont érdekel, hogy a mikrofon - amikor használtam - segített-e a hangerőn vagy sem? A hadaráson az nem tud segíteni, de a halkságon igen.

PPT vagy nem PPT?

"Könnyebben követhető lenne az előadás, ha a Tanár Úr kivetítene egy ppt-t."

"A táblára írás sok más előadónál/tárgynál egyáltalán nem működne. Nekem itt sem nagyon jött be, de tény, hogy lehetett követni az órákat."

"Néha kicsit könnyű volt elveszni az előadás gondolatmenetében, viszont szerintem ezen segíthetne, ha úgy, mint a Darwini medicina előadáson, a többin is lenne diasor, amin azt is lehet követni, hogy hol tartunk a témán belül (bal felső sarok)."

"Teljesen jó volt de én jobban szeretem, ha ppt diasorokat vetítenek az órán mert érdekesebb és jobban is látható mint a tábla."

A jobban látható igaz. Az érdekesség is, mert lehet összetettebb ábrákat felrakni, vagy képeket. Ezért lenne jó, ha kivetíteni és táblára írni is lehet. Ugyanis az óra vázát szerintem továbbra is táblánál érdemes, a ppt a színes képekhez van.


Viszont egy vázlatot felírhatok a táblára és pipálhatom, hogy melyiken vagyunk túl. Ez talán segítene a visszatalálásba, ha éppen elvesztetek, de mégsem szoktat még jobban rá a ppt bámulásra (fogtok még eleget konferencián).

Előadások hossza

Eddig ezzel kapcsolatban nem volt visszajelzés. Egyrészt persze egy adott dolog, hogy 3x45 perces az előadást. De, bár nem biztos, hogy tudok ezen változtatni, de fontos, hogy ilyenről is írjatok.

"Nagyon nehéz ilyen hosszú időn keresztül folyamatosan koncentrálni sajnos :("

"Egyéb vélemény:
Ennyit nem tudok sajnos a seggemen ülni péntek délután, főleg képleteknél :P
Tudom, hogy ez egyéni probléma, de a következő megoldások merültek fel bennem:
szünet nélkül letudni minél gyorsabban/
heti két előadásba szedni, amíg a tananyag tart, utána már nem tartani meg (úgyis mindenki szakdogát ír otthon alapon)/
kedd 9 órás kezdés (a hétnek az a pontja, amikor képes vagyok ennyi ideig figyelni)"

Az előadás kettészedése amúgy működne is, úgy is, hogy akkor a félévnek egy részében nem lenne. De persze csak úgy, hogy 2x2 óra lenne, úgy nem, hogy egyszer 2 majd egy másik időpontban 1. Az egy előadásra senki nem járna be. Idegen az egyetemről, és éppen most raktuk tele ilyennel a tanrendünket.


Az órabontásokra viszont a tanrendkészítők nincsenek felkészülve. Terem sincs annyi, hogy egy 3 órás előadásnak 4 óra legyen lefoglalva. Ehhez jön hozzá, hogy nem lehet minden tárgy kedd 9-kor, s remélem nem ez az egyetlen tárgy, amire figyelni szeretnétek (értve azt is, hogy egy speci kevésbé megerőltető, s akkor az lehet pénteken is).

A kevesebb ülésért volt egyszer, hogy minden 45 perc után tartottam szünetet. Ekkor viszont lázadozás volt, hogy hosszúra nyúlik. A mostani vélemények közül a "hallgatóknak így is sok időt kell az egyetemen tölteniük" is ezt tükrözi. A váltások, s a sztorizgatás feladata, hogy mindenki kizökkenhessen a szendergésből és visszatérjen az előadáshoz. Egyéb ötleteket örömmel fogadok!

Interaktivitás

"Interaktivitás csillagos ötös, aki kicsit is vevő erre, szerintem mind élvezte az órákat."

"Tetszett hogy interaktív az óra és a kérdéseinkre megpróbálsz választ adni."

"Szimpatikus volt az előadásmódod, a humorod és az, hogy szakítasz azzal, hogy egyirányú az előadásmód; hiszen bevonod a hallgatókat és egy beszélgetés lesz belőle."

Ezt még tovább szeretném fejleszteni. Az interaktivitást látom az oktatás kulcsának. Így vagytok bevonhatóak az előadásba, s ezen keresztül magába a tananyagba. A feltett kérdésekre gondolom magukban többen válaszolnak, de hangosan csak kevesen. Le kéne vetkőzni az ilyen gátlásaitokat (bagoly mondja verébnek...). Ezt elősegítendő ki fogom próbálni, hogy egy appon keresztül teszem fel a kérdést, s mindenki válaszolhat. Az eredményt ki lehet vetíteni, s meg lehet beszélni. Ez azért is fontos, mert a félév során is tudnom kéne, hogy mi van a fejetekben, nem csak a vizsgán.

Vizsga

A lesújtó vélemény: "Azért én pár embert kivágtam volna, akik tényleg nem tudtak semmit :D" Van remény, kérgesedik a szívem nagyon. Amúgy érzékelhettétek, hogy 3-as környékén van nálam a "nagyon haragszom és borzalmasan bosszant, hogy nem voltatok képesek elolvasni a jegyzetet és megtanulni a benne levőket". A kettes értelmezése nem tűrne nyomdafestéket.


Többen említettétek, hogy nem szólok bele ("nem szólt bele sokszor, így nem vesztettem el a fonalat, vagy ijedtem meg, hogy esetleg rosszat mondtam", "hagyja hogy végigmondjuk a gondolatainkat (nem kérdez összevissza bele)"). Mindig úgy gondoltam, hogy eléggé beleszólós vagyok (hibákat azonnal javítom). Lehet kollégák ennél is rosszabbak.


A lényeg, hogy harmadikban nem az volt a cél, hogy ne államvizsgázzatok.  "Nagyon értékeltük, hogy nem akart megszívatni, és a nemtudás helyett a tudásra kíváncsi." Bár a vizsgáztatásnak feladata a stresszelés, azért nem mindig és mindenáron.

"Tetszett, hogy a vizsgatételek egy-egy óra anyagának a címével megegyeztek (és nem 30 tétel volt a 12 témából) Igaz, hogy így volt olyan tétel, amihez valamivel többet kellett tudni, mint a másikhoz, de ez nem probléma."

A 30-40 tételes tételsorokat nagyon nem szerettem diákként. Most is borsódzik a hátam a záróvizsgák hosszú tételjegyzékétől. Ennyi címet már megtanulni is sok, nemhogy tartalommal megtölteni. Inkább kevesebb, de szélesebb témakör legyem, hogy legyen miről beszélni.

Tankönyv

Ez a félév különösen a tankönyvről szól. De most be is lett fejezve, így kiforrottabb anyagot kaptatok kézhez. Az egész könyv valamikor augusztusban lesz reményeim szerint elérhető. A következő évfolyam már tanulhat belőle.

"A saját órai jegyzeteim nem minden esetben voltak használhatóak (nem mindig jegyzetelek le mindent egyértelműen), ezért a jegyzetet nagyon fontosnak tartottam (tartom). Olvasmányos, könnyen érthető. Tetszett, hogy minden részletre kiterjed, és bármilyen kérdésem felmerült egy témával kapcsolatban, arra ott helyben választ is kaptam. Kifejezetten emelte a tanulás élményét a szövegben itt-ott előforduló szerzői személyes hozzászólások a témához."

"Elképesztően örülök neki, hogy ilyen részletes, és az előadás anyagát szinte egy az egyben tartalmazó jegyzetet kaptunk. Ha valami nem volt világos az órán, azt a jegyzet alapján nagyon könnyen vissza lehetett keresni, meg lehetett érteni."


A részletesség hátulütője a terjedelem:

"Érthető, olvasmányos, bár ennek az a következménye, hogy kicsit terjengős lett egy-egy fejezet."

Évekkel ezelőtt még volt egy olyan elképzelésem, hogy 15 A4-es oldal legye minden fejezet. Aztán elkezdtem írni az MSc-s anyag fejezeteit, s valahogy nem akart végük lenni a 15. oldalon. Sőt 20-on sem nagyon. Nem húztam meg a fejezeteket. A BSc részben azért van rövidebb fejezet (s ti amúgy is rövidítettet kaptatok, a könyvben több fejezet hosszabb :) ). Ez van. Nem kérdeztem mindent vissza. De értem, hogy el kell olvasni, és az idő. Ehhez azt tudom mondani, hogy egy kötelező, 3 órás előadás megérdemel 1 hét felkészülést. Abba belefér a könyv elolvasása (amit el lehet kezdeni a félév során).

"A jegyzet nagyon sokat segített, olvasmányos, érthető. A benne lévő kis vicces megjegyzések meg feldobták. :)"

"Tetszett, hogy nem ragaszkodik annyira a tipikus, adatokat egymás után felsoroltató egyetemi tankönyvi stílushoz és így sokkal könnyebben olvasható, de közben minden fontos információt megtanulhat az olvasó közben."

A száraz stílust ránk erőlteti a "tudomány" (mi egymásra, hiszen olyan, hogy tudomány, ami ránk erőltet bármit is, nincs). Ez ellen néha lázadozunk (vannak erről cikkek is), de valahogy mégis visszatérünk hozzá. Pedig mindenkinek jobb lenne, ha olvasmányosabban írnánk. Egy cikknél a szárazság megbocsátható, ha ez a pontosságot növeli. Egy tankönyv viszont arra van, hogy elolvassák és nem adatokat bányásszanak ki belőle. Érthetőnek és olvasmányosnak kell lennie. Örülök, hogy olvasmányosnak találtátok!

Kérdez - felelek

Itt jön az a rész, hogy valamit írtatok én meg reagálok rá:

Q: "A feltett kérdésekre adott válaszok nem voltak számomra mindig kielégítőek."

V: Miért nem kérdeztél rá akkor ott?

Q: "Tudom, hogy egy nagy téma és nem férne bele az előadásba, de legalább egy rövid bevezetés lehetett volna játékelméletről. Azt gondolom elég szorosan kapcsolódik az evolúcióbiológiához."

V: Ez a tárgy úgy lenne teljes, ha jönne hozzá az MSc-s Evolúcióbiológia és zoológia. Ott van játékelmélet (több előadásnyi). Sajnos nektek ez a tárgy már nem lesz. MSc-n fel lehet venni Scheuring István Evolúciós játékelmélet tárgyát.

Q: "Az evolúció bizonyítékai témánál túlzásnak tartottam minden egyes más elképzelést úgy előadni, mint egy viccet, amikor még az evolúciós elképzelés is néhol elég meredek."

V: Én az érvrendszereiket tartom furának és megmosolyogtatónak, amit az evolúció ellen hoznak fel. Amúgy pont ennél a témánál örömmel vettem volna a vitát, s az evolúciós magyarázatokkal szemben felhozott kérdéseket is!

Q: "Egyrészt sajnálom, hogy kevesen voltunk, pedig érdekes volt az előadás, másrészt örülök, mert családias lett így."

V: A kevesen bent ülőkkel kapcsolatban, nem az a gond, hogy én csak tömött padsorok előtt vagyok hajlandó előadni, hanem, hogy utána ugyanúgy 100 (vagy inkább 80) ember jön el vizsgázni és nem csak az a 30, aki bent is volt. Van persze, aki könyvből szeret tanulni, s amúgy is nehezen követ előadást. De amikor valaki el sem olvasta a jegyzetet, nem is volt soha bent és eljön vizsgázni, az nagyon gáz.

Amúgy meg a családiasabb hangulat sokkal jobb. Sőt 20 embernek is jobb előadni, mint 200-nak. Viszont 20-30 embernek nem egy 80-100 fős előadóban szeretnék előadni, hanem egy 30 fősben. Nagyon más, ha a hallgatók ott vannak előttem, mint szétszórva egy nagy előadóteremben.

Q: "Elfelejtettem elküldeni az általam észrevett apróbb hibákat (a könyvből). Remélem azért más elküldte"

V: Nem. Sajnos.

Q: "Nem tudom, mennyire lehet a formázáson változtatni még, talán a példák kiemelés vagy elkülönítése egy kicsit dobna a szöveg küllemén."

V: Egyrészt ekkora már tördelve/formázva volt. Másrészt nem repestek az örömtől, amikor hasonlót szerettem volna. Kérdés továbbá, hogy a számolós fejezeteknél egyértelmű, hogy mi a számolás és mi a példa, de például az adaptáció fejezet csak példákból áll, némi általános bevezetőt követően. Nem lett volna mindig egyértelmű, hogy mit emeljek ki példaként.


Q: "Apró dolog, de sokszor nehezen hallottam azt, amit a Tanár Úr mondott, és kicsit kellemetlenül éreztem magam emiatt."
V: Ne érezd magad kellemetlenül. Pár óra vizsgáztatást követően bizony lehet, hogy halkulok, vagy csak nem akarom hallgatni a saját hangomat. Kérdezzetek vissza. Ha némán ülsz előttem azt hiszem, hogy nem tudod a választ. Ha csak egyszerűen nem hallottad/értetted a kérdést, azonnal kérdezz vissza.

Mi a baj az oktatással? - A képzési szerkezet

A képzési szerkezet alatt értem az előadások és gyakorlatok egymásra épülését és eloszlását a képzés évei között. A képzési szerkezet mutatja meg, hogy mely évek "nehezebbek" és melyek "könnyebbek".

Amikor azt látom, hogy szinte senki nem végzi el az alapképzést a kijelölt 6 félév (3 év) alatt, akkor válaszként felmerülhet, hogy a mostani hallgatóság egyszerűen rosszabb vagy valami gond van az oktatás szerkezetével (vagy az oktatással). Évek tapasztalata, hogy mindig van olyan 20%, aki egyszerűen nem tanul, meg is bukik. Viszont, amikor 40-60%-os vagy még magasabb azoknak az aránya, akik nem végzik el időben a szakot, akkor nem foghatjuk rá a szerényebb képességekre. Saját felelősségünket (is) meg kell vizsgálni. Ez a reflexió elengedhetetlen az oktatás minden területén az egyes kurzusoktól kezdve az egész képzésig.

Az oktatás szerkezete az a része az oktatás problémáinak, ami nagyobb részt rajtunk múlik. Végül is mi határozzuk meg az előadásokat és azok eloszlását a félévek között. Szerintem egy jó kurikulum olyan, hogy egy félévben 5-6 vizsga és 5-6 labor van. Így lehetőség van arra, hogy minden vizsgára legalább 1 hetet tanuljanak a hallgatók. Szerintem annyi kell. A laborok pedig félév közben feladattal látják el a hallgatókat. Itt fontos, hogy a labor ne félév végi ZH-val végződjön. Akkor az lényegében vizsga, mert az utolsó hétre vagy gyakran az első vizsgaidőszak hétre húzódik át.


A hallgatók szorgalmaznák, hogy több tárgyból lehessen félév közben jegyet szerezni. S itt jön be a C és D típusú előadásokkal való trükközés. Ezek trükkök, mert ha lenne elég gyakorlat, akkor a félév során azzal foglalkoznának a hallgatók, s pont, hogy nem akarnának még több ZH-t.


Az egymásra épülés a másik fontos kérdés. Egyrészről, ha van egymásra épülés, akkor azt vegyük komolyan. És tényleg ismerjék az oktatók, hogy miről van szó más előadáson. Viszont csak azért ne legyen előfeltétel valami, hogy a hallgatók ne jussanak előre. A szigorlatok például most lényegében azért előfeltételei sok harmadéves előadásnak, hogy akinek nincs meg, ne vehessen fel harmadikos tárgyakat. Kreditrendszer van. Vegyük komolyan.


Fontos azonban érteni, hogy vannak egyéb szempontok is a fentieken kívül, amelyeket figyelembe kell venni:
 * Laborhelyek száma. A laborok drágák és nincs pénz. Ezért egyre később vannak a laborok, hogy hátha addigra elegen kiesnek, s kevesebb hallgatónak kell azokat megtartani. Lényegében arra építjük a képzést, hogy nem mindenki végez, s bizony a lemorzsolódás nagyobb, mint 20%. Ez egyértelműen gond. Viszont nem tudjuk magunkat túltenni a forráshiányon. Azt nem lehet szervezéssel megoldani. Így viszont az első évben alig van labor, s a továbbiakban meg sok van, ami nehezíti azokat a féléveket.
 * Laborok használata a félévek között. Ugyanabban a laborban nem tudunk teljes évfolyamoknak gyakorlatot tartani ugyanabban a félévben. Az ugyanazon félév itt azt jelenti, hogy őszi vagy tavaszi. Lehet, hogy a biometria másodéves BSc-seknek van és a bioinformatika első éves MSc-seknek, de ha 5-6 3-4 órás gyakorlatot kell berakni ugyanabba az egy számítógépterembe, akkor gond van. Mondjuk biometriából (eddig 3 órás gyakorlat) lehet 4-et tartani egy nap (8-11,11-14,14-17,17-20) és így egy héten akár 16+ is lehet (az előadásnak előbb kell lennie, mint a gyakorlatnak, így hétfő reggel nem lehet). De az 17-kor kezdődő gyakorlat már nem biztos, hogy jó ötlet, főleg péntek délután, illetve az nagyon leharcolja abban a félévben a géptermet. A géptermet több speci is használja, amelyek elhelyezése a félévek között szintén függ a gépterem kihasználásától.
 * Oktatók elfoglaltsága. Terepökológusokat is tartalmazó tanszékként tudjuk, hogy a tavaszi félév speciális. Idővel a növények kibújnak és virágoznak, s ilyenkor lehet felméréseket végezni, amiket télen nem lehet. Ezen nem lehet változtatni. A terepmunka pedig egész napos (egész hetes?) elfoglaltság, nem lehet megszakítani, hogy gyorsan egy előadást megtartson az ember. A terepesek szeretnék, hogy az előadásaik inkább ősszel lennének. De például terepgyakorlatot inkább tavasszal érdemes tartani, kevés érdekes látnivaló van novemberben.

Korábbi BSc szerkezet

Ez mostani képzés, ami eddig (2017) évig volt. Jövőre újfajta kezdődik (lásd lejjebb), de ugye ennek még lesz kifutása. Szinte minden évben lett finomítva, de még most is ritka, hogy valaki 3 év alatt elvégezze. 31 előadás és 14 gyakorlat van az egész képzésben.

1. félév (5 vizsga/15 óra; 3 gyakorlat/8 óra = 23 óra)

Kémiai felzárkóztató kritériumtárgy 2+1*
Biológia kritériumtárgy 2+0*
Informatika 1+3
Matematika 0+3
Fizika 2+0
Általános kémia 4+2
Sejtbiológia  2+0
Bevezetés az állattanba 4+0
Bevezetés a növénytanba 2+0

2. félév (7 vizsga/16 óra;, 3 gyakorlat/9 óra = 25 óra)

Matematika 0+3
Fizikai kémia 3+0
Szerves kémia 3+0
Állatszervezettan  2+4
Állatrendszertan 2+2
Növényszervezettan  2+0
Etológia 2+0
Mikológia 2+0

3. félév (5 vizsga / 15 óra; 3 gyakorlat / 6 óra; 1 szigorlat = 21 óra)

Analitikai kémia 2+1
Állatszervezettan  2+0
Állatrendszertan 2+2
Növényszervezettan  2+3
Növényrendszertan 2+2
Bevezetés a biokémiába 2+0
Őszi növényrendszertani terepgyak. B
Természetes szénvegyületek 3+0

4. félév (5 vizsga / 17 óra; 2 gyakorlat / 5 óra; 1 szigorlat = 23 óra)

Növényrendszertan  2+2

Bevezetés a biokémiába 0+3Humánbiológia 4+0
Genetika 4+0
Általános mikrobiológia 2+0
Növényélettan  3+0
Biokémia-Molekuláris biológia 2+0
Állatrendszertani terepgyakorlat
Tavaszi növényrendszertani terepgyak

5. félév (6 vizsga/14 óra; 2 gyakorlat/4 óra = 18 óra)

Növényélettan  2+0
Állatélettan 3+0
Immunológia  2+0
Ökológia I 3+0
Természet és környezetvédelem 2+0
Általános mikrobiológia 0+2
Genetika 2+2

6. félév (3 vizsga / 10 óra; 1 gyakorlat/3 óra = 13 óra)

Állatélettan 3+3
Biogeográfia és vegetációökológia 4+0
Evolúcióbiológia 3+0

Ebben a képbe persze az A/B gyakorlatok rendszere belerondíthat, tehát nagyobb óraszámok jöhetnek ki. Figyeljük meg, hogy nagyon kevés gyakorlat van. Ez persze nem jó. Viszont az a kevés is fura eloszlásban van. Például átfedésnben van egy félévben a növényrendszertan és az állatrendszertan gyakorlat. Tehát két nagyon magolós gyakorlat teljesen egyszerre van. Mindez azért, hogy 3./4. félévre lehessen szigorlat. De legalább a szigorlat nincs egy félévben!
Az utolsó félév persze egyszerűnek tűnik. De ott vannak a kötelezően választható tárgyak is. A 6. félévben van szakdolgozat védés és záróvizsga is. A záróvizsga az utolsó héten van. Az előtte levő héten kell legyen legkésőbb a védés. Tehát legfeljebb 5 hetük van vizsgázni. Inkább kevesebb. Ez szokott problémát okozni.
A második félév pedig egyszerűen halálos a maga 7 vizsgájával és a legtöbb órával, amit a hallgatóknak bent kéne tölteniük. Mindez azért, mert elsőben nincs biológia gyakorlatuk. A bevezetés állattanba és növénytanba előadások pedig - ahogy hallom - nem találták meg a helyüket a szervezettan/rendszertan oktatásban.
Nekünk külön problémás, hogy a tanszékünk csak rendszertannal jelent meg az első négy félévben, amikor a hallgatók BSc témát választanak. A tanszékünk (és az állatrendszertan és ökológia tanszék is) nagyobb része ökológiával / evolúcióbiológiával foglalkozik és nem rendszertannal. Ezek a tudományágak viszont csak 5. és 6. félévben jelennek meg, amikorra már mindenkinek kellett választani szakdolgozat témát.

Régi szerkezet

Ez az a képzés, amit én kaptam. Nem állítom, hogy tökéletes volt. A végén le is írom mi a bajom vele.
31 előadás és 20 gyakorlat volt, összesen 149 óra.


1. félév (5 vizsga / 13 óra; 4 gyakorlat/11 óra = 24 óra)

Atomfizika 2+0
Matematika 3+3
Általános biológia 2+0
Általános kémia 4+2
Sejttan 2+0
Állatszervezettan 0+3
Növényszervezettan 0+3

2. félév (4 vizsga / 11 óra; 4 gyakorlat / 11 óra = 22 óra)

Szerves kémia 4+0
Analitikai kémia 3+0
Számítástechnika 0+2
Állatszervezettan 2+3
Növényszervezettan 2+3
Növényrendszertan 0+3

3. félév (5 vizsga/13 óra; 3 gyakorlat / 10 óra = 23 óra)

Analitikai kémia 0+5
Fizikai-kémia 4+0
Szerves kémia 3+0
Növényrendszertan 2+2
Állatrendszertan 2+3
Állatszervezettan 2+0

4. félév (5 vizsga / 18 óra; 3 gyakorlat / 8 óra; 2 szigorlat = 26 óra)

Növényrendszertan 2+0
Állatrendszertan 2+3
Biokémia 4+0
Humánbiológia 2+0
Biometria 0+3
Kolloidika 2+0
Szünbiológia I 2+0 (éghajlat és talajtan)
Szünbiológia II 4+0 (biogeográfia)
Fizikai-kémia 0+2
Terepgyakorlat

5. félév (7 vizsga / 19 óra; 2 gyakorlat / 8 óra = 27 óra)

Biokémia 2+6
Genetika 4+0
Etológia 2+0
Növényélettan 2+0
Állatélettan 3+2
Szünbiológia III 4+0 (ökológia)
Elválasztástechnika 2+0

6. félév (5 vizsga / 13 óra; 4 gyakorlat / 14 óra = 27 óra)

Genetika 0+4
Evolúciógenetika 3+0
Növényélettan 2+4
Állatélettan 3+2
Immunológia 2+0
Mikrobiológia 3+4

Voltak húzós félévek, s nem állítom, hogy nem lehetett volna ezen is finomítani. Például a két szigorlat ne egy félévben legyen. Később szét is vették. Több gyakorlat volt, és a vizsgák egy kicsit egyenletesebben voltak elosztva. A több gyakorlat nagyon fontos, mert így a félév során is le voltunk terhelve értelmes dolgokkal.

Ehhez még tegyük hozzá, hogy amikor én jártam egyetemre szokás volt vizsgaidőszak hosszabbítást adni azon évfolyamoknak, amelyeknek több mint 6 vizsgája volt a félévben. Szigorlatok duplán számítottak. Így volt, hogy még februárban vagy szeptemberben is vizsgáztunk. Így lehetett tartani, hogy 1 vizsga 1 hét, azaz tényleg volt időnk felkészülni a vizsgákra.

Az új BSc szerkezet

Ez a képzés nagyjából 4 félév kötelező előadást és gyakorlatot tartalmaz. A harmadik év specializációé.

1. félév

Kémiai kritériumtárgy 0+2*
Biológia kritériumtárgy 0+2*
Általános kémia 0+2
Kémia biológusoknak 4+0
Informatika 0+2
Matematika 1+1 (csak gyakjegy)
Fizikai alapok biológusoknak 1+0 (C kollokvium)
Sejtbiológia  3+0
Evolúcióbiológia 3+0
Biogeográfia 3+0

2. félév

Szerves és természetes szénvegyületek kémiája 3+0
Biometria, alapozó biostatisztika 1+1 (csak gyakjegy)
Bioetika és kutatási módszerek 0+1
Sejtbiológiai gyakorlatok 0+2
Bevezetés a laboratóriumi gyakorlatba és biológiai számítások 0+1
Növényi struktúra és funkció I 2+0
Állati struktúra és funkció I 3+0
Az élővilág sokfélesége I 2+0
Az élővilág sokfélesége II 2+0
Etológia 1+0
Mikrobiológia 1+3

3. félév

Biokémia 2+0
Növényi struktúra és funkció I 0+2
Növényi struktúra és funkció II 2+2
Állati struktúra és funkció II 3+0
Állati struktúra és funkció I 0+3
Ökológia 3+2
Genetika 3+0
A természetvédelem tudományos alapjai 0+2

4. félév

Biokémia 0+3

Az élővilág sokfélesége I 0+3
Az élővilág sokfélesége II 0+3
Genetika 0+3
Biokémia és molekuláris biológia 3+0
Bioenergetika és metabolizmus 2+0
Bevezetés a bioinformatikába 0+1
Az immunológia alapjai 1+0 (D kollokvium)
Állati struktúra és funkció II 0+3
Élővilág sokfélesége terepgyakorlat

	1.	2.	3.	4.
Előadások száma	6	8	5	3
Előadások óraszáma	15	15	13	5
Gyakorlatok száma	3	4	5	6
Gyakorlatok óraszáma	5	8	9	16
Kollokviumok száma	4	6	5	2-3
Gyakjegy/évközi beszámoló száma	4	5	5	6-7
Összes óraszám	20	23	21	21

Felsőbb utasítás, hogy kevesebb kontaktóra legyen. Nem értem miért, de ez van. Közben pedig több gyakorlati kredit lett, de ez még kevesebb tényleges gyakorlati órát jelent. A vizsgaidőszakok viselhetőek lesznek a maguk legfeljebb 6 kollokviumával (kötválokkal el lehet rontani, de nem érdemes).


A megdöbbentő a gyakorlatok hiánya. Sokkal kevesebb gyakorlata van egy mostani biológusnak. Ez ugye pénz kérdés és törvényi kérdés. A törvény több gyakorlatot kíván, az ELTE vezetése a hiányos finanszírozás miatt kevesebbet. Persze a törvénynek meg fog felelni az új képzés: több kredit lesz gyakorlaton, de talán még kevesebb gyakorlat lesz. A gyakorlatok eloszlása viszont borzalmasabb, mint valaha. A 4. félév 16 órányi gyakorlata önmagában is súlyos, de a 7 különböző gyakjegy meg még inkább. Itt mondjuk az immunológiát nem értem miért D kollokvium (tehát lehet félév közben is letenni). Azért jó, ha tudjuk, hogy egyszerre lesz a két rendszertan gyakorlat, állatélettan, biokémia és genetika gyakorlat. A bioinformatika gyakorlat csak hab a tortán. Ez a félév súlyos lesz. A rendszertanok azért kerültek ide, hogy a terepgyakorlat előtt legyen közvetlenül, s a hallgatók még emlékezzenek a tanult élőlényekre. Terepgyakorlat pedig csak tavasszal lehet.


Finomság, hogy egy félévben lesz a két rendszertan előadás, ami most már nem állat és növény felosztású, hanem az egész élővilágot áttekinti. Egyszerre lesz a bevezető, és a II-esen valamely csoport részletesebb ismertetése.

A növényszervezettan és a növényélettan gyakorlatnak sikerült egy félévre kerülnie.

Nagyon nem ez a legjobb tantervi háló, amit el lehet képzelni. Viszont ez felelt meg a sokféle kívánságnak, feltételnek, preferenciának, természeti adottságnak, stb. Meg fogjuk látni, hogy nehezebben vagy könnyebben lesz teljesíthető. Több lesz a félév során, otthon elvégzendő feladat. Ez új lesz nekünk is, de a hallgatóknak is. Nagyobb önállóságot követel majd meg tőlük a rendszer. És folyamatosabb tanulást/készülést az egyetemi dolgokra. Ezt nem bánom.

Remélem sikerült egy kicsit megvilágítani, hogy milyen buktatók rejtőzhetnek egy tantervi hálóban, s hogy ezek megoldása nem olyan egyszerű, hogy 1-1 előadást vagy gyakorlatot ide-oda mozgatok. Az egymásra épülések, a laborok kihasználtsága, az oktatók egyéb elfoglaltsága (pl. MSc-s előadások/gyakorlatok) mind-mind korlátokat szab az ilyen mozgatásoknak.

Tapasztaltuk, hogy egy rossz szerkezet nagyon megnehezítheti a szak elvégzését, s demotiválhatja a hallgatókat. Fontos érteni, hogy motivált hallgatók jobban (mélyebben) és többet hajlandóak tanulni (nem a 20% menthetetlenről beszélek). Nem engedhetjük meg, hogy egy rossz tantervi hálóval értékes hallgatókat elvesszünk!

Engedjétek a gyerekeket tanulni!

Nem arra gondolok, hogy a gyerekeink TV nézés és videójátékozás helyett állandóan állandóan a tankönyveiket bújnák és matekpéldákkal szórakoztatnák magukat. Nem. Arról szeretnék írni, hogy miért káros, ha korlátozzuk a gimnáziumba és a felsőoktatásba kerülők létszámát.

A napokban kaptuk a hírt, hogy a gimisek számát szeretné csökkenteni a kormány. Az oktatást minden szinten rombolni szándékozó hatalom tudja, hogy a kiművelt emberfőkkel csak gond van: nehezebb őket irányítani. Amit sajnos nem ér fel ésszel, hogy a képzett emberek többet termelnek. Lehet elmélkedni arról, hogy "a romkocsmák félhomályában merengő diplomásokkal" Dunát lehet rekeszteni, de amíg ezt a merengést munkaidőn kívül teszik ott, addig nem látom miért gond ez! Minél magasabb a képzettsége valakinek, annál valószínűbb, hogy van munkája, s ez a munka ráadásul nagyobb hozzáadott értéket termel. Ennyi. Ezt elég lenne felfogni ahhoz, hogy ne akarjuk korlátozni a minél tovább tanulni vágyókat. A szülők és a gyerekek is értik, hogy ez jobb nekik.

Erre mindig az szokott lenni a válasz, hogy (1) nincs kőműves, villanyszerelő, burkoló, buszsofőr, felszolgáló, stb. és (2) sok diplomás nem a képzettségének megfelelő munkakörbe fog dolgozni, akkor meg minek.

(1) Most éppen nincs elég szakmunkás, mert mindenki építene/felújítana. Azért 2008 után, amikor senki nem építkezett, akkor gondolom lett volna szakember, csak megrendelő nem volt. Az építőipar nagyon megszenvedte azt az időszakot. S persze sokan külföldre mentek. Ugyanez igaz a vendéglátásra is. Most megy a bolt, vagy menne, mert nincs aki üzemeltesse. Közben meg Ausztria nagy részén lehet magyarul rendelni a vendéglátóhelyeken.

(2) Legyünk őszinték, nem értjük mit is csinálnak a diplomások. A fodrász hajat nyír, a kőműves falat emel, a buszsofőr buszt vezet. A tanár vigyáz a gyerekeinkre és az orvos megpróbál meggyógyítani. De mit csinál a mérnök (nem tervezhet mindenki új Forma-1-es autót)? A közgazdász (bankban tartja a markát és sok pénzt kap)? A természettudós (lepkehálóval rohangál a pusztában)? A bölcsész (mereng a romkocsmában)? Sokkal nehezebb megfogni ezeket a munkaköröket. Én például oktatok, ezt úgy meg lehet magyarázni az embereknek. Ez az időmnek a kisebb része. Közben adminisztrálok, ez a nagyobb, de nagyjából értelmetlen része az időmnek. A produktív munkámban az élet keletkezéséről elmélkedem. Igen elmélkedem. Meg olvasok, gondolatokat szintetizálok és néha számítógépes modellekkel tesztelem az elméleteimet. És ezért még fizetnek is. Azaz van, aki szerint ez fontos és előre viszi a világot. És igen ez fontos és előreviszi a világot. Nem utolsósorban egyhamar nem lehet robotokra cserélni engem. Sok kétkezi munkát viszont igen (valahol le fogom írni, hogy attól még kőművesre szükség lesz).

Elkalandoztam. Szóval nem értjük a szellemi munkát. Mégis sok kell belőle. Lehet, hogy nem minden magyarszakos bölcsészből lesz irodalmi kritikus vagy irodalomkutató. Az egyetemen a világhoz való egyfajta hozzáállást és tanulást is tanul. Mindkettőt tudja kamatoztatni más területeken. Például tud választékosan beszélni. Értelmesen fogalmazni (képzeld el, hogy érthető leveleket kapnánk a hivataloktól!). Nem szabad leragadnunk annál, hogy valamire kiképeztek és utána csak azzal foglalkozhatok. Váltanunk kell. Mindenkinek. A kőművesnek is. Új anyagok és technológiák vannak. Ismernie kell. Tudnia kell vele dolgozni. A tanulás képessége érték.

Mennyi idő alatt lehet kőművesnek képezni magunkat? Azaz az a rész, amit tanteremben lehet megtanulni mennyi, mert lényegében ezt adja a szakmunkásképző. Műhelyből egyre kevesebb van. A szakmát a mester mellett tanulják meg (sok tekintetben az egyetem végzettséget igénylő munkakörökben is ez van). Tehát nem elképzelhetetlen, hogy valaki elvégezze a gimnáziumot, akár lehet egy BSc-je is, s ezt követően szakinak áll. És megtanulja, mert meg tudja tanulni. Persze mondhatjuk, hogy ezt kevesebb idő alatt is elérhettük volna. De ez az ember majd tud váltani, ha arra lesz szükség.

Amit most mesterségesen el akarnak érni, az az, hogy értékes, értelmes emberkéket csatornának a szakmunkás képzésbe, akiket könnyű lesz kiképezni. Lesz jó szakember. Viszont továbbra sem lesz elég mérnök, tanár, orvos, stb. Mert nem csak kőművesből, sofőrből, pultosból, stb. van hiány. Informatikus, orvos, mérnök, tanár, stb. sincs elég az országban. Ezekből az emberekből lehet ilyet is képezni. A képzésünknek azokkal kéne kezdeni valamit, akikről már az általános iskolában lemondtak. Azokról, akik jelenleg azt sem fejezik be és később alig várja az iskolájuk, hogy eljöjjön a 16. születésnapjuk és meg lehessen válni tőlük. Igen, ezekből a gyermekekből több energia szakmunkást faragni. De nem lehetetlen. Mindenkit el kell juttatnunk a képességei maximumáig. Akkor hozunk ki a legtöbbet a "humán erőforrásból".

Szóval hagyjuk tanulni a gyermekeinket! Nekik is jobb lesz. Az országnak is jobb lesz!

Az egyetemi férőhelyek szűkítéséről szóló egy cikkben ezt találtam "Mindez a kormányzati szándéknak megfelelően történik majd így, a változtatást elsősorban az egyetemi oktatók igényeihez szabták. A fő cél, hogy eltűnjenek a felsőoktatásból azok, akik „nem odavalók”. Az előzményekről tudni kell, hogy az úgynevezett bolognai átállás után az egyetemi oktatók közül sokan nem tudták feldolgozni a 21. század tömegoktatásának kívánalmait, nem értették, mit jelent az alap- és mesterképzés közti különbség. Gyakran hangoztatták, hogy „olyanok is diplomát akarnak, akiknek nem való, a felsőoktatásban tanuló diákok egy része nem kéne, hogy egyetemre járjon”. Nos, kívánságuk értő fülekre talált."

A cikk amúgy arról szól, hogy a nyelvvizsga meg nem léte miatt az alsó és alsó-középosztály gyermekei kimaradnak a felsőoktatásból. Az egyetemi oktatók sohasem kérték, hogy a családok vagyoni helyzete alapján kerüljenek be vagy az egyetemről ki diákok! A cikk ezt sugallja. A "nem oda illők" azok, akik nem akarnak tanulni. Pedig tanulni kéne az egyetemen. Hellyel közzel még lehet is (írtam többször, hogy mi a gond: itt, itt és itt). Vannak persze, akiket nagyon taszít a tömegképzés. És tényleg jobb lenne 20-30 főt oktatni. De nem ez az igény. Lehet 100-250 biológust is normálisan tanítani. Több oktató és forrás kell hozzá. Az nem megy, hogy kevesebb oktató, kevesebb forrásból több diákot tanítson. Na ezzel van a gondunk!

WARFRAME - Mit tegyünk, ha elakadtunk?

Nekem valamikor a Jupiter környékén jött el az a pillanat, hogy elakadtam a játékban. A kezdőknek szánt leírásokon végigrágtam magamat, s teljesítettem az ott szereplőket. A páncélom és a fegyvereim 30-as szintűek voltak, mindegyikben volt elég mod (ráadásul olyanok, amik számítanak is). S mégis egyre több olyan küldetés volt, amin nem tudtam végigmenni csak, ha valami nagyon magas szintű lényegében végighurcolt. Az egyedül végigjátszandó kalandoknál (quest) ez működött.

S itt az általam elérhető leírások nem adtak túl sok tanácsot. A modok alkalmazásáról szólók mind az írják le, hogy a végjátékhoz mi kell. Ezekhez általában ritka, közepes szinten nehezen megszerezhető modok kellenek. Vagy olyan fegyverekről szólnak, amelyek még a láthatáron sincsenek (sancti tigris) Továbbá a végtermékük olyan páncél, ami végtelenül hatékonyan tud együttműködni más páncélokkal, de lehet, hogy egyedül nem túl életképes.

Azok a konfigurációk a (slow/fast Nova, energiatöltő Trinity, halhatatlan Rhino, stb.) fontosak és mindenkinek célja kell legyen az elérésük. Így fogunk majd beilleni a végjátékba. De odáig el kell jutni. Ebben segít – remélem – ez a leírás.


Nekem három dolog segített:

1. Kiválasztottam pár olyan fegyvert és páncélt, amit kedveltem és orokin katalizátorral és orokin reaktorral megdupláztam a mod kapacitásukat. Ez már önmagában segített az ellenségek legyőzésében. Én a Frost-ot választottam páncélnak. Nem biztos, hogy minden fegyverválasztásom  optimális volt, de a Fragort mindenkinek ajánlani tudom.
2. Szereztem companiont. Ez lehet egy kubrow vagy egy őrszem. Újabb fegyver az oldalunkon.
3. Nagyon sokat nézegettem a sebzés 2.0-ról szóló lapot. Az angolt érdemes nézni. A megfelelő fegyver és elementális sebzés kombinációval lényegesen magasabb sebzést érhetünk el, s így az erősebb ellenfelek is legyőzhetőek. Egyszerűen nem mindegy, hogy kétszer-háromszor annyit sebzünk rajtuk, vagy sem. S ez a kulcsa a magasabb szintű ellenfelek legyőzésének. Én külön "öltözeteket" (loadout) tartok minden nép ellen, amiben a megfelelően konfigurált fegyverek vannak az adott ellenség ellen.

Sebzés 2.0

A sebzés lehet vágó, szúró vagy ütő (vagy ezek kombinációja). A vágófegyverek a hús/test ellen jók, az ütőfegyverek a pajzs ellen, míg a szúrók a páncél ellen. Az elementális sebzés fagy, elektromosság, tűz és méreg lehet. A fagy jó a pajzs ellen, a tűz a hús ellen (infested és grineer), a méreg a corpusok teste ellen, míg az elektromosság önmagában csak egyes ritka ellenségtípus ellen hatásos. Az elementális sebzések kombinálhatóak, s így újabb, még hatásosabb sebzéstípusok jöhetnek létre.

Mágnesesség (fagy + elektromosság): Pajzs elleni elsődleges sebzés, s így corpus ellen ideális.

Korrózió (méreg + elektromosság): Páncél ellen jó, tehát grineerek ellen ez az elsődleges választás. Ezen kívül a bursa-k és az ancientek ellen sem árt.

Gáz (tűz + méreg): Infested ellen jó.
Robbanás (hős + fagy): Ancientek és grineer gépek ellen jó. Tehát nem túl gyakran alkalmazható, igaz az infested ancient-ek legyilkolása fontos.

Sugárzás (tűz + elektromosság): Elit grineer ellenfelek ellen hatásos.
Vírus (fagy + méreg): Corpus és grineer test ellen jó, de infested test ellen nem.

Bár egy fegyveren alapvetően 1 elementális hatás érvényesül (elvileg 2 is felfér, de lehet, hogy akkor más szempontból lesz kevéssé optimális a fegyver), de nem kell minden fegyvernek ugyan arra specializálódnia. Corpus ellen pl. a mágnesesség nyerő, de nem árt egy fegyver korrózióval a bursák páncélja ellen. Vagy esetleg vírus a corpus katonák teste ellen. Tehát a fegyverarzenálod készüljön fel minél többfajta ellenfél ellen. Különösen fontos ez Void küldetéseknél, ahol mindenféle ellenféllel találkozhatsz, s ami jó az egyik ellen, az nem jó a másik ellen.

Grineer: Páncéljuk van, s azt kell semlegesíteni. Erre a legjobb a korrozív szúrófegyver. A vágófegyverek bár test ellen jók, de kimondottan hatástalanok páncél ellen. Szóval felejtősek. Ha csak egy elementális hatást tudunk berakni, akkor az legyen méreg (+25% páncél ellen) vagy tűz (+25% test ellen). Természetesen a korrozív sebzés elérése az igazán fontos. Esetleg sugárzásos fegyverünk még lehet az elit grineer ellenségek ellen.

Infested: A húst a tűz és a gáz sebzi jól. Majdnem minden más felejtős. Korrozív jól jöhet egyes erősebb infested ellenségek ellen.

Corpus: A corpusok fő jellemzője a pajzs. Az alatt kevés "hússal" rendelkeznek. A húshoz vágófegyver kell, a pajzs ellen viszont ütő. Alapvetően egy nagy ütőfegyver nem árt. Fagy és megnesesség elementális sebzés hatékony ellenük. A bursak miatt nem árt egy olyan fegyver, ami tud korróziós sebzést okozni.

Modok

A modok használatával kapcsolatban fontos megjegyzeni, hogy a tualjdonságokat valamilyen százalékkal növelik/csökkentik. Hatásuk így jelentősen függ az adott tulajdonság alapértékétől. Nem mindegy, hogy mit növel 10%-al egy mod. Mondjuk egy 5%-os eseményt 5,5%-ra emel, de egy 20%-osat 22%-ra. Tehát minden fegyvernél / warframe tulajdonságnál / társnál azt érdemes növelni, amiben eleve jó. Ne próbáljuk meg ellensúlyozni a rossz tulajdonságokat (mondjuk az alcsony ütősebzést), hanem domborítsuk ki az erősségeiket. Ez talán a támadási gyakoriság /  lövésráta esetén nem mindig igaz, érdemes lehet egy lassú fegyvert gyorsítani.
Sebzéstípusból azt növeljük, ami a legmagasabb. Ha nincs ilyen (mert mondjuk csak valamilyen elementáris sebzése van a fegyvernek), akkor ilyen modot ne rakjunk a fegyverbe.
Kritikus sebzés valószínűségét olyan fegyverben érdemes növelni, aminek legalább 15% az alap kritikus sebzés valószínűsége. E nélkül a sok növelés is alig-alig növeli a valószínűséget. Ugyan ez igaz a státuszgyakoriságra is.
Kritikus sebzést akkor növeljük, ha a valószínűség már magas.

Mod hatása	Közelharci fegyver	Puska	Sörétes puska	Pisztoly/Másodlagos
Sebzésnövelés	Pressure Point (C) Condition Overload (R)* Energy Channel (R)* Spoiled Strike (Cr)	Serration (C) Heavy Caliber (Cr)	Point Blank (C) Blaze (Nm) Vicious Spread (Cr)	Hornet Strike (U) Magnum Force (Cr)
Ütősebzés növelés	Collision Force (R) Heavy Trauma (R)	Rupture (C) Crash Course (R)	Disruptor (C) Full Contact (R)	Concussion Rounds (U) Pummel (R)
Vágósebzés növelés	Jagged Edge (R) Buzz Kill (R) Rending Strike (Nm)	Sawtooth Clip (C) Fanged Fusillade (R)	Shredder (C) Sweeping Serration (R)	Razor Shot (U) Maim (R)
Szórúsebzés növelés	Auger Strike (R) Rending Strike (Nm) Sundering Strike (R)	Piercing Hit (C) Piercing Caliber (R)	Flechette (C) Accelerated Blast (Nm) Breach Loader (R)	No Return (U) Bore (R)
Tűzsebzés növelés	Molten Impact (U) Volcanic Edge (R)	Hellfire (U) Thermite Rounds (R) Wildfire (Nm)	Scattering Inferno (R) Blaze (Nm)	Heated Charge (U) Scorch (R)
Fagysebzés növelés	North Wind (U) Vicious Frost (R)	Cryo Rounds (U) Rime Rounds (R)	Chilling Grasp (U) Frigid Blast (R) Chilling Reload (Nm)	Deep Freeze (U) Frostbite (R) Ice Storm (Nm)
Elektormosság-sebzés növelés	Shocking Touch (U) Voltaic Strike (R) Focus Energy (Nm)	Stormbringer (U) High Voltage (R)	Charged Shell (U) Shell Shock (R)	Convulsion (C) Jolt (R)
Méregsebzés növelés	Fever Strike (U) Virulent Scourge (R)	Infected Clip (U) Malignant Force (R)	Contagious Spread (U) Toxic Barrage (R)	Pathogen Rounds (U) Pistol Pestilence (R)
Kritikus valószínűség növelés	True Steel (C) True Punishment (C)	Point Strike (C) Critical Delay (Cr)	Blunderbuss (C) Critical Deceleration (Cr)	Pistol Gambit (C) Creeping Bullseye (Cr)
Kritikus sebzés növelés	Organ Shatter (C)	Hammer Shot (Nm) Vital Sense (R)	Ravage (R)	Target Cracker (U) Hollow Point (Cr)
Státusz valószínűség növelés	Melee Prowess (C) Enduring Strike (C)* Drifting Contact (Nm) Vicious Frost (R) Virulent Scourge (R) Volcanic Edge (R) Voltaic Strike (R)	Rifle Aptitude (U) Hammer Shot (Nm) High Voltage (R) Malignant Force (R) Rime Rounds (R) Thermite Rounds (R)	Shotgun Savvy (U) Frigid Blast (R) Scattering Inferno (R) Shell Shock (R) Toxic Barrage (R)	Sure Shot (U) Frostbite (R) Jolt (R) Pistol Pestilence (R) Scorch (R) Stunning Speed (Nm)
Státusz hatóidő növelés	Lasting Sting (C) Enduring Affliction (U)*	Continuous Misery (C)	Lingering Torment (C)	Perpetual Agony (C)
Gyorsabb újratöltés		Fast Hands (C) Vile Acceleration (Cr)	Tactical Pump (U) Chilling Reload (Nm) Seeking Fury (Nm)	Quickdraw (C) Stunning Speed (Nm)
Több lőszer a fegyverben		Magazine Warp (C) Wildfire (Nm)	Ammo Stock (U) Burdened Magazine (Cr)	Slip Magazine (C) Ice Storm (Nm) Tainted Clip (Cr)
Maximum lőszer kapacitás		Ammo Drum (C)	Shell Compression (U)	Trick Mag (C)
Frakciók elleni bónusz sebzés	Smite Corpus (U) Smite Grineer (U) Smite Infested (U)	Bane of Corpus (U) Bane of Grineer (U) Bane of Infested (U)	Cleanse Corpus (U) Cleanse Grineer (U) Cleanse Infested (U)	Expel Corpus (U) Expel Grineer (U) Expel Infested (U)
Tüzelési ráta növelés / Támadás sebessége	Fury (U) Quickening (R) Berserker (R)	Speed Trigger (C)	Shotgun Spazz (U) Accelerated Blast (Nm) Frail Momentum (Cr)	Gunslinger (U) Anemic Agility (Cr) Lethal Torrent (Nm)

C = Common, gyakori
U = Uncommon, szokatlan
R = Rare, ritka

Cr = Corrupted, Orokin Vaultból szerezhető. Mindig van negatív hatása is. Negatív hatását nem tüntettem fel
Nm = Nightmare, nightmare küldetésekből szerezhető, mindig két pozitív hatása van
* A hatás speciális körülmény esetén érvényesül

A listában nem szerepelnek a PvP modok, a fegyverspecifikus modok, a Shadow akolitusok által dobott modok, illetve egy adag speciális hatású mod.


Vegyük észre, hogy gyakori és szokatlan modokkal növelhetőek a sebzések és sebzésfajták. Tehát viszonylag korán tudunk megfelelő sebzést kialakítani az egyes ellenségtípusok ellen.
Érdekesség, hogy közelharci fegyveren az elektromosság-, puskán a tűz-, sörétes puskán és pisztolyon a fagysebzés növelhető a legjobban. Egyik sem árt és használható a gáz/korrózió/mágnesesség hármasban, amelyek a legáltalánosabban használható sebzéstípusok a három frakció ellen.

Miért nem foglalkoznak a tudósok valami fontos dologgal?

Megjelent egy cikkünk a Science-ben. Az ELTE híre nyomán az Origo is lehozta. Az egyik kommentelő ennyire méltatta: "ha kicsit körbenéznek rájönnének hogy vannak égetőbb problémák is amibe a pénzt,tudást lehetne fordítani, és még hasznos is lenne!" Példaként felhozza, hogy "A jelenlegi élővilág teljes kipusztításának elkerülése némileg mintha sürgősebb feladat lenne a több milliárd éves rejtély feltárásánál. Merthogy a második megoldása nélkül egészen jól megvoltunk eddig is, de az első probléma megoldása nélkül mind megdöglünk." Teljesen igaza van. A kérdés, hogy mit tehet a tudomány és a kutatók.

Vegyünk egy egyszerű példát. A tudósok végre legyártották a gyógyszert, ami sikeresen gyógyítja XY betegséget. Ezzel megszűnik az a betegség? Ettől meggyógyulnak az emberek? Nem. Az emberek attól gyógyulnak meg, ha be is veszik a gyógyszert. Ahhoz az kell, hogy megvegyék, megvehessék. A tudományos eredmény (betegség gyógyítható) és a kívánt végeredmény (gyógyult ember) között ott az ember és az ő társadalma. S végül az embernek és az általa kialakított társadalomnak kell cselekednie. A kutatók találhatnak megoldást, de végrehajtani az embereknek kell.

A malária ilyen betegség. Gyógyítható. Korábban a kinin, ma az artemisinin a leghatásosabb ellenszer (Tu Juju kínai kutatóasszony ezért kapta 2015-ben az orvosi Nobel-díjat). Mégis évente akár fél millió ember is meghalhat ebben a betegségben. És több százmillió ember fertőződik meg évente. Miért? Mert a gyógyszer drága. A betegség pedig a legszegényebb országokat érinti Afrikában és Ázsiában. A tudomány megtette, amit megtehetett? Igen. A probléma megmaradt? Igen. És nem a tudomány miatt. Lehet persze újabb és újabb célokat kitűzni, mint az olcsóbb gyógyszer, a terjesztő szúnyogok gyilkolása, esetleg egy oltás ellene (egyetlen oltás ment eddig át a szűrőkön, s az sem teljesen véd).

Akkor térjünk vissza a fajpusztulásra, a klímaváltozásra és az egyéb sürgős problémáinkra. Szerintem a tudomány már megtette, amit meg kellett tenni. Megmondtuk, hogy nem kéne kivágni az őserdőket, hogy vissza kell venni a széndioxid kibocsátásból, hogy környezetkímélőbben kéne élni, hogy több mindent kéne újrahasznosítani. Túl van tárgyalva.

Csak kérem be is kell vezetni ezeket a megoldásokat. És azok kényelmetlenséggel és költséggel járnak. Van, amit sikerült lenyelnünk. Naponta többször kimegyek a fagyban, hogy a papírszemetet a kék kukákba, a műanyagot pedig a sárgába rakjam, valamint a komposztba a növényi ételmaradékot. Nem kérek/kapok a boltban zacskót, hogy aztán azonnal el is dobjam (kivéve persze, hogy mi magyarok gyűjtjük a zacskókat). Tettünk kis lépéseket. De globálisan ez kevés. Mert még mindig túl sokat fogyasztunk és túl sokat pöfékelünk el. Értelmetlenül szállítunk fél világon át dolgokat, amiket itthon is elő lehetne állítani (szerintem a protekcionista gazdaságnak ez lenne a fő érve). Amikor van olyan kamionsofőr, aki csak ásványvizet szállít A-ból B-be egy fajtát, s B-ből A-ba egy másikat, akkor érthetjük, hogy mi a gond.

A tudományra túl sokan tekintenek egyfajta mágiára. Hoznia kell a csodákat, vagy megbüntetjük. Ott tartunk, mint a középkori királyok az alkimistáikkal: várták tőlük a megoldást pénzügyi problémáikra, de eretnekségért bármikor máglyára lehetett őket vetni (vö. harc a tudomány ellen). És a tudomány nagyszerű forrása a csodáknak. Csak tekintsünk úgy rá, mint a folyamatra, ami a varázsreceptet előállítja. A receptet utána meg kell főzni, s bizony lenyelni a kotyvalékot. E nélkül nem működik!

Szóval mi tudósok tudjuk mi a fontos. Azzal is foglalkozunk. De nagyon sok problémára tudjuk a megoldást. Egyszerűen követni kell a receptet. Sajnos a receptek nem úgy kezdődnek, hogy "Végy egy nagy vödör jégkrémet, majszold el 3 óra TV nézés közben és utána szavazz a legnagyobb baromra, aki a listán van." Érdekes ezeket a recepteket tökéletesen követni tudjuk. De az olyat, hogy "Ne ülj be az autódba, mert igazából biciklivel is odaértsz!" (magam is vétkes vagyok benne, nem tagadom) vagy "Ne vegyél a világ másik felén gyártottat, akkor se, ha a hazai drágább!" nem tartjuk be. Mert meg kéne erőltetnünk magunkat.

Szóval a tudománytól igazából nem megoldást várunk a problémákra. Hanem olyan megoldásra, ami nekünk semmi erőfeszítésbe nem kerül. S tudjátok mit? Még ezzel is foglalkozunk. A kényelmesebbé tételen. Csak közben pontosan tudjuk, hogy ez nem fontos. A fontos az, hogy megismerjük a világot. Akkor esetleg már előre szólhatunk, hogy "ezt inkább meg se szokjuk, mert baj lesz belőle".

A tudás eszköz, amit lehet jóra és rossz is használni. S sajnos lehet nem használni is és sírni, hogy nem elég kényelmes a használata.