Mi a baj az oktatással? - A képzési szerkezet

A képzési szerkezet alatt értem az előadások és gyakorlatok egymásra épülését és eloszlását a képzés évei között. A képzési szerkezet mutatja meg, hogy mely évek "nehezebbek" és melyek "könnyebbek".

Amikor azt látom, hogy szinte senki nem végzi el az alapképzést a kijelölt 6 félév (3 év) alatt, akkor válaszként felmerülhet, hogy a mostani hallgatóság egyszerűen rosszabb vagy valami gond van az oktatás szerkezetével (vagy az oktatással). Évek tapasztalata, hogy mindig van olyan 20%, aki egyszerűen nem tanul, meg is bukik. Viszont, amikor 40-60%-os vagy még magasabb azoknak az aránya, akik nem végzik el időben a szakot, akkor nem foghatjuk rá a szerényebb képességekre. Saját felelősségünket (is) meg kell vizsgálni. Ez a reflexió elengedhetetlen az oktatás minden területén az egyes kurzusoktól kezdve az egész képzésig.

Az oktatás szerkezete az a része az oktatás problémáinak, ami nagyobb részt rajtunk múlik. Végül is mi határozzuk meg az előadásokat és azok eloszlását a félévek között. Szerintem egy jó kurikulum olyan, hogy egy félévben 5-6 vizsga és 5-6 labor van. Így lehetőség van arra, hogy minden vizsgára legalább 1 hetet tanuljanak a hallgatók. Szerintem annyi kell. A laborok pedig félév közben feladattal látják el a hallgatókat. Itt fontos, hogy a labor ne félév végi ZH-val végződjön. Akkor az lényegében vizsga, mert az utolsó hétre vagy gyakran az első vizsgaidőszak hétre húzódik át.


A hallgatók szorgalmaznák, hogy több tárgyból lehessen félév közben jegyet szerezni. S itt jön be a C és D típusú előadásokkal való trükközés. Ezek trükkök, mert ha lenne elég gyakorlat, akkor a félév során azzal foglalkoznának a hallgatók, s pont, hogy nem akarnának még több ZH-t.


Az egymásra épülés a másik fontos kérdés. Egyrészről, ha van egymásra épülés, akkor azt vegyük komolyan. És tényleg ismerjék az oktatók, hogy miről van szó más előadáson. Viszont csak azért ne legyen előfeltétel valami, hogy a hallgatók ne jussanak előre. A szigorlatok például most lényegében azért előfeltételei sok harmadéves előadásnak, hogy akinek nincs meg, ne vehessen fel harmadikos tárgyakat. Kreditrendszer van. Vegyük komolyan.


Fontos azonban érteni, hogy vannak egyéb szempontok is a fentieken kívül, amelyeket figyelembe kell venni:
 * Laborhelyek száma. A laborok drágák és nincs pénz. Ezért egyre később vannak a laborok, hogy hátha addigra elegen kiesnek, s kevesebb hallgatónak kell azokat megtartani. Lényegében arra építjük a képzést, hogy nem mindenki végez, s bizony a lemorzsolódás nagyobb, mint 20%. Ez egyértelműen gond. Viszont nem tudjuk magunkat túltenni a forráshiányon. Azt nem lehet szervezéssel megoldani. Így viszont az első évben alig van labor, s a továbbiakban meg sok van, ami nehezíti azokat a féléveket.
 * Laborok használata a félévek között. Ugyanabban a laborban nem tudunk teljes évfolyamoknak gyakorlatot tartani ugyanabban a félévben. Az ugyanazon félév itt azt jelenti, hogy őszi vagy tavaszi. Lehet, hogy a biometria másodéves BSc-seknek van és a bioinformatika első éves MSc-seknek, de ha 5-6 3-4 órás gyakorlatot kell berakni ugyanabba az egy számítógépterembe, akkor gond van. Mondjuk biometriából (eddig 3 órás gyakorlat) lehet 4-et tartani egy nap (8-11,11-14,14-17,17-20) és így egy héten akár 16+ is lehet (az előadásnak előbb kell lennie, mint a gyakorlatnak, így hétfő reggel nem lehet). De az 17-kor kezdődő gyakorlat már nem biztos, hogy jó ötlet, főleg péntek délután, illetve az nagyon leharcolja abban a félévben a géptermet. A géptermet több speci is használja, amelyek elhelyezése a félévek között szintén függ a gépterem kihasználásától.
 * Oktatók elfoglaltsága. Terepökológusokat is tartalmazó tanszékként tudjuk, hogy a tavaszi félév speciális. Idővel a növények kibújnak és virágoznak, s ilyenkor lehet felméréseket végezni, amiket télen nem lehet. Ezen nem lehet változtatni. A terepmunka pedig egész napos (egész hetes?) elfoglaltság, nem lehet megszakítani, hogy gyorsan egy előadást megtartson az ember. A terepesek szeretnék, hogy az előadásaik inkább ősszel lennének. De például terepgyakorlatot inkább tavasszal érdemes tartani, kevés érdekes látnivaló van novemberben.

Korábbi BSc szerkezet

Ez mostani képzés, ami eddig (2017) évig volt. Jövőre újfajta kezdődik (lásd lejjebb), de ugye ennek még lesz kifutása. Szinte minden évben lett finomítva, de még most is ritka, hogy valaki 3 év alatt elvégezze. 31 előadás és 14 gyakorlat van az egész képzésben.

1. félév (5 vizsga/15 óra; 3 gyakorlat/8 óra = 23 óra)

Kémiai felzárkóztató kritériumtárgy 2+1*
Biológia kritériumtárgy 2+0*
Informatika 1+3
Matematika 0+3
Fizika 2+0
Általános kémia 4+2
Sejtbiológia  2+0
Bevezetés az állattanba 4+0
Bevezetés a növénytanba 2+0

2. félév (7 vizsga/16 óra;, 3 gyakorlat/9 óra = 25 óra)

Matematika 0+3
Fizikai kémia 3+0
Szerves kémia 3+0
Állatszervezettan  2+4
Állatrendszertan 2+2
Növényszervezettan  2+0
Etológia 2+0
Mikológia 2+0

3. félév (5 vizsga / 15 óra; 3 gyakorlat / 6 óra; 1 szigorlat = 21 óra)

Analitikai kémia 2+1
Állatszervezettan  2+0
Állatrendszertan 2+2
Növényszervezettan  2+3
Növényrendszertan 2+2
Bevezetés a biokémiába 2+0
Őszi növényrendszertani terepgyak. B
Természetes szénvegyületek 3+0

4. félév (5 vizsga / 17 óra; 2 gyakorlat / 5 óra; 1 szigorlat = 23 óra)

Növényrendszertan  2+2

Bevezetés a biokémiába 0+3Humánbiológia 4+0
Genetika 4+0
Általános mikrobiológia 2+0
Növényélettan  3+0
Biokémia-Molekuláris biológia 2+0
Állatrendszertani terepgyakorlat
Tavaszi növényrendszertani terepgyak

5. félév (6 vizsga/14 óra; 2 gyakorlat/4 óra = 18 óra)

Növényélettan  2+0
Állatélettan 3+0
Immunológia  2+0
Ökológia I 3+0
Természet és környezetvédelem 2+0
Általános mikrobiológia 0+2
Genetika 2+2

6. félév (3 vizsga / 10 óra; 1 gyakorlat/3 óra = 13 óra)

Állatélettan 3+3
Biogeográfia és vegetációökológia 4+0
Evolúcióbiológia 3+0

Ebben a képbe persze az A/B gyakorlatok rendszere belerondíthat, tehát nagyobb óraszámok jöhetnek ki. Figyeljük meg, hogy nagyon kevés gyakorlat van. Ez persze nem jó. Viszont az a kevés is fura eloszlásban van. Például átfedésnben van egy félévben a növényrendszertan és az állatrendszertan gyakorlat. Tehát két nagyon magolós gyakorlat teljesen egyszerre van. Mindez azért, hogy 3./4. félévre lehessen szigorlat. De legalább a szigorlat nincs egy félévben!
Az utolsó félév persze egyszerűnek tűnik. De ott vannak a kötelezően választható tárgyak is. A 6. félévben van szakdolgozat védés és záróvizsga is. A záróvizsga az utolsó héten van. Az előtte levő héten kell legyen legkésőbb a védés. Tehát legfeljebb 5 hetük van vizsgázni. Inkább kevesebb. Ez szokott problémát okozni.
A második félév pedig egyszerűen halálos a maga 7 vizsgájával és a legtöbb órával, amit a hallgatóknak bent kéne tölteniük. Mindez azért, mert elsőben nincs biológia gyakorlatuk. A bevezetés állattanba és növénytanba előadások pedig - ahogy hallom - nem találták meg a helyüket a szervezettan/rendszertan oktatásban.
Nekünk külön problémás, hogy a tanszékünk csak rendszertannal jelent meg az első négy félévben, amikor a hallgatók BSc témát választanak. A tanszékünk (és az állatrendszertan és ökológia tanszék is) nagyobb része ökológiával / evolúcióbiológiával foglalkozik és nem rendszertannal. Ezek a tudományágak viszont csak 5. és 6. félévben jelennek meg, amikorra már mindenkinek kellett választani szakdolgozat témát.

Régi szerkezet

Ez az a képzés, amit én kaptam. Nem állítom, hogy tökéletes volt. A végén le is írom mi a bajom vele.
31 előadás és 20 gyakorlat volt, összesen 149 óra.


1. félév (5 vizsga / 13 óra; 4 gyakorlat/11 óra = 24 óra)

Atomfizika 2+0
Matematika 3+3
Általános biológia 2+0
Általános kémia 4+2
Sejttan 2+0
Állatszervezettan 0+3
Növényszervezettan 0+3

2. félév (4 vizsga / 11 óra; 4 gyakorlat / 11 óra = 22 óra)

Szerves kémia 4+0
Analitikai kémia 3+0
Számítástechnika 0+2
Állatszervezettan 2+3
Növényszervezettan 2+3
Növényrendszertan 0+3

3. félév (5 vizsga/13 óra; 3 gyakorlat / 10 óra = 23 óra)

Analitikai kémia 0+5
Fizikai-kémia 4+0
Szerves kémia 3+0
Növényrendszertan 2+2
Állatrendszertan 2+3
Állatszervezettan 2+0

4. félév (5 vizsga / 18 óra; 3 gyakorlat / 8 óra; 2 szigorlat = 26 óra)

Növényrendszertan 2+0
Állatrendszertan 2+3
Biokémia 4+0
Humánbiológia 2+0
Biometria 0+3
Kolloidika 2+0
Szünbiológia I 2+0 (éghajlat és talajtan)
Szünbiológia II 4+0 (biogeográfia)
Fizikai-kémia 0+2
Terepgyakorlat

5. félév (7 vizsga / 19 óra; 2 gyakorlat / 8 óra = 27 óra)

Biokémia 2+6
Genetika 4+0
Etológia 2+0
Növényélettan 2+0
Állatélettan 3+2
Szünbiológia III 4+0 (ökológia)
Elválasztástechnika 2+0

6. félév (5 vizsga / 13 óra; 4 gyakorlat / 14 óra = 27 óra)

Genetika 0+4
Evolúciógenetika 3+0
Növényélettan 2+4
Állatélettan 3+2
Immunológia 2+0
Mikrobiológia 3+4

Voltak húzós félévek, s nem állítom, hogy nem lehetett volna ezen is finomítani. Például a két szigorlat ne egy félévben legyen. Később szét is vették. Több gyakorlat volt, és a vizsgák egy kicsit egyenletesebben voltak elosztva. A több gyakorlat nagyon fontos, mert így a félév során is le voltunk terhelve értelmes dolgokkal.

Ehhez még tegyük hozzá, hogy amikor én jártam egyetemre szokás volt vizsgaidőszak hosszabbítást adni azon évfolyamoknak, amelyeknek több mint 6 vizsgája volt a félévben. Szigorlatok duplán számítottak. Így volt, hogy még februárban vagy szeptemberben is vizsgáztunk. Így lehetett tartani, hogy 1 vizsga 1 hét, azaz tényleg volt időnk felkészülni a vizsgákra.

Az új BSc szerkezet

Ez a képzés nagyjából 4 félév kötelező előadást és gyakorlatot tartalmaz. A harmadik év specializációé.

1. félév

Kémiai kritériumtárgy 0+2*
Biológia kritériumtárgy 0+2*
Általános kémia 0+2
Kémia biológusoknak 4+0
Informatika 0+2
Matematika 1+1 (csak gyakjegy)
Fizikai alapok biológusoknak 1+0 (C kollokvium)
Sejtbiológia  3+0
Evolúcióbiológia 3+0
Biogeográfia 3+0

2. félév

Szerves és természetes szénvegyületek kémiája 3+0
Biometria, alapozó biostatisztika 1+1 (csak gyakjegy)
Bioetika és kutatási módszerek 0+1
Sejtbiológiai gyakorlatok 0+2
Bevezetés a laboratóriumi gyakorlatba és biológiai számítások 0+1
Növényi struktúra és funkció I 2+0
Állati struktúra és funkció I 3+0
Az élővilág sokfélesége I 2+0
Az élővilág sokfélesége II 2+0
Etológia 1+0
Mikrobiológia 1+3

3. félév

Biokémia 2+0
Növényi struktúra és funkció I 0+2
Növényi struktúra és funkció II 2+2
Állati struktúra és funkció II 3+0
Állati struktúra és funkció I 0+3
Ökológia 3+2
Genetika 3+0
A természetvédelem tudományos alapjai 0+2

4. félév

Biokémia 0+3

Az élővilág sokfélesége I 0+3
Az élővilág sokfélesége II 0+3
Genetika 0+3
Biokémia és molekuláris biológia 3+0
Bioenergetika és metabolizmus 2+0
Bevezetés a bioinformatikába 0+1
Az immunológia alapjai 1+0 (D kollokvium)
Állati struktúra és funkció II 0+3
Élővilág sokfélesége terepgyakorlat

	1.	2.	3.	4.
Előadások száma	6	8	5	3
Előadások óraszáma	15	15	13	5
Gyakorlatok száma	3	4	5	6
Gyakorlatok óraszáma	5	8	9	16
Kollokviumok száma	4	6	5	2-3
Gyakjegy/évközi beszámoló száma	4	5	5	6-7
Összes óraszám	20	23	21	21

Felsőbb utasítás, hogy kevesebb kontaktóra legyen. Nem értem miért, de ez van. Közben pedig több gyakorlati kredit lett, de ez még kevesebb tényleges gyakorlati órát jelent. A vizsgaidőszakok viselhetőek lesznek a maguk legfeljebb 6 kollokviumával (kötválokkal el lehet rontani, de nem érdemes).


A megdöbbentő a gyakorlatok hiánya. Sokkal kevesebb gyakorlata van egy mostani biológusnak. Ez ugye pénz kérdés és törvényi kérdés. A törvény több gyakorlatot kíván, az ELTE vezetése a hiányos finanszírozás miatt kevesebbet. Persze a törvénynek meg fog felelni az új képzés: több kredit lesz gyakorlaton, de talán még kevesebb gyakorlat lesz. A gyakorlatok eloszlása viszont borzalmasabb, mint valaha. A 4. félév 16 órányi gyakorlata önmagában is súlyos, de a 7 különböző gyakjegy meg még inkább. Itt mondjuk az immunológiát nem értem miért D kollokvium (tehát lehet félév közben is letenni). Azért jó, ha tudjuk, hogy egyszerre lesz a két rendszertan gyakorlat, állatélettan, biokémia és genetika gyakorlat. A bioinformatika gyakorlat csak hab a tortán. Ez a félév súlyos lesz. A rendszertanok azért kerültek ide, hogy a terepgyakorlat előtt legyen közvetlenül, s a hallgatók még emlékezzenek a tanult élőlényekre. Terepgyakorlat pedig csak tavasszal lehet.


Finomság, hogy egy félévben lesz a két rendszertan előadás, ami most már nem állat és növény felosztású, hanem az egész élővilágot áttekinti. Egyszerre lesz a bevezető, és a II-esen valamely csoport részletesebb ismertetése.

A növényszervezettan és a növényélettan gyakorlatnak sikerült egy félévre kerülnie.

Nagyon nem ez a legjobb tantervi háló, amit el lehet képzelni. Viszont ez felelt meg a sokféle kívánságnak, feltételnek, preferenciának, természeti adottságnak, stb. Meg fogjuk látni, hogy nehezebben vagy könnyebben lesz teljesíthető. Több lesz a félév során, otthon elvégzendő feladat. Ez új lesz nekünk is, de a hallgatóknak is. Nagyobb önállóságot követel majd meg tőlük a rendszer. És folyamatosabb tanulást/készülést az egyetemi dolgokra. Ezt nem bánom.

Remélem sikerült egy kicsit megvilágítani, hogy milyen buktatók rejtőzhetnek egy tantervi hálóban, s hogy ezek megoldása nem olyan egyszerű, hogy 1-1 előadást vagy gyakorlatot ide-oda mozgatok. Az egymásra épülések, a laborok kihasználtsága, az oktatók egyéb elfoglaltsága (pl. MSc-s előadások/gyakorlatok) mind-mind korlátokat szab az ilyen mozgatásoknak.

Tapasztaltuk, hogy egy rossz szerkezet nagyon megnehezítheti a szak elvégzését, s demotiválhatja a hallgatókat. Fontos érteni, hogy motivált hallgatók jobban (mélyebben) és többet hajlandóak tanulni (nem a 20% menthetetlenről beszélek). Nem engedhetjük meg, hogy egy rossz tantervi hálóval értékes hallgatókat elvesszünk!

Engedjétek a gyerekeket tanulni!

Nem arra gondolok, hogy a gyerekeink TV nézés és videójátékozás helyett állandóan állandóan a tankönyveiket bújnák és matekpéldákkal szórakoztatnák magukat. Nem. Arról szeretnék írni, hogy miért káros, ha korlátozzuk a gimnáziumba és a felsőoktatásba kerülők létszámát.

A napokban kaptuk a hírt, hogy a gimisek számát szeretné csökkenteni a kormány. Az oktatást minden szinten rombolni szándékozó hatalom tudja, hogy a kiművelt emberfőkkel csak gond van: nehezebb őket irányítani. Amit sajnos nem ér fel ésszel, hogy a képzett emberek többet termelnek. Lehet elmélkedni arról, hogy "a romkocsmák félhomályában merengő diplomásokkal" Dunát lehet rekeszteni, de amíg ezt a merengést munkaidőn kívül teszik ott, addig nem látom miért gond ez! Minél magasabb a képzettsége valakinek, annál valószínűbb, hogy van munkája, s ez a munka ráadásul nagyobb hozzáadott értéket termel. Ennyi. Ezt elég lenne felfogni ahhoz, hogy ne akarjuk korlátozni a minél tovább tanulni vágyókat. A szülők és a gyerekek is értik, hogy ez jobb nekik.

Erre mindig az szokott lenni a válasz, hogy (1) nincs kőműves, villanyszerelő, burkoló, buszsofőr, felszolgáló, stb. és (2) sok diplomás nem a képzettségének megfelelő munkakörbe fog dolgozni, akkor meg minek.

(1) Most éppen nincs elég szakmunkás, mert mindenki építene/felújítana. Azért 2008 után, amikor senki nem építkezett, akkor gondolom lett volna szakember, csak megrendelő nem volt. Az építőipar nagyon megszenvedte azt az időszakot. S persze sokan külföldre mentek. Ugyanez igaz a vendéglátásra is. Most megy a bolt, vagy menne, mert nincs aki üzemeltesse. Közben meg Ausztria nagy részén lehet magyarul rendelni a vendéglátóhelyeken.

(2) Legyünk őszinték, nem értjük mit is csinálnak a diplomások. A fodrász hajat nyír, a kőműves falat emel, a buszsofőr buszt vezet. A tanár vigyáz a gyerekeinkre és az orvos megpróbál meggyógyítani. De mit csinál a mérnök (nem tervezhet mindenki új Forma-1-es autót)? A közgazdász (bankban tartja a markát és sok pénzt kap)? A természettudós (lepkehálóval rohangál a pusztában)? A bölcsész (mereng a romkocsmában)? Sokkal nehezebb megfogni ezeket a munkaköröket. Én például oktatok, ezt úgy meg lehet magyarázni az embereknek. Ez az időmnek a kisebb része. Közben adminisztrálok, ez a nagyobb, de nagyjából értelmetlen része az időmnek. A produktív munkámban az élet keletkezéséről elmélkedem. Igen elmélkedem. Meg olvasok, gondolatokat szintetizálok és néha számítógépes modellekkel tesztelem az elméleteimet. És ezért még fizetnek is. Azaz van, aki szerint ez fontos és előre viszi a világot. És igen ez fontos és előreviszi a világot. Nem utolsósorban egyhamar nem lehet robotokra cserélni engem. Sok kétkezi munkát viszont igen (valahol le fogom írni, hogy attól még kőművesre szükség lesz).

Elkalandoztam. Szóval nem értjük a szellemi munkát. Mégis sok kell belőle. Lehet, hogy nem minden magyarszakos bölcsészből lesz irodalmi kritikus vagy irodalomkutató. Az egyetemen a világhoz való egyfajta hozzáállást és tanulást is tanul. Mindkettőt tudja kamatoztatni más területeken. Például tud választékosan beszélni. Értelmesen fogalmazni (képzeld el, hogy érthető leveleket kapnánk a hivataloktól!). Nem szabad leragadnunk annál, hogy valamire kiképeztek és utána csak azzal foglalkozhatok. Váltanunk kell. Mindenkinek. A kőművesnek is. Új anyagok és technológiák vannak. Ismernie kell. Tudnia kell vele dolgozni. A tanulás képessége érték.

Mennyi idő alatt lehet kőművesnek képezni magunkat? Azaz az a rész, amit tanteremben lehet megtanulni mennyi, mert lényegében ezt adja a szakmunkásképző. Műhelyből egyre kevesebb van. A szakmát a mester mellett tanulják meg (sok tekintetben az egyetem végzettséget igénylő munkakörökben is ez van). Tehát nem elképzelhetetlen, hogy valaki elvégezze a gimnáziumot, akár lehet egy BSc-je is, s ezt követően szakinak áll. És megtanulja, mert meg tudja tanulni. Persze mondhatjuk, hogy ezt kevesebb idő alatt is elérhettük volna. De ez az ember majd tud váltani, ha arra lesz szükség.

Amit most mesterségesen el akarnak érni, az az, hogy értékes, értelmes emberkéket csatornának a szakmunkás képzésbe, akiket könnyű lesz kiképezni. Lesz jó szakember. Viszont továbbra sem lesz elég mérnök, tanár, orvos, stb. Mert nem csak kőművesből, sofőrből, pultosból, stb. van hiány. Informatikus, orvos, mérnök, tanár, stb. sincs elég az országban. Ezekből az emberekből lehet ilyet is képezni. A képzésünknek azokkal kéne kezdeni valamit, akikről már az általános iskolában lemondtak. Azokról, akik jelenleg azt sem fejezik be és később alig várja az iskolájuk, hogy eljöjjön a 16. születésnapjuk és meg lehessen válni tőlük. Igen, ezekből a gyermekekből több energia szakmunkást faragni. De nem lehetetlen. Mindenkit el kell juttatnunk a képességei maximumáig. Akkor hozunk ki a legtöbbet a "humán erőforrásból".

Szóval hagyjuk tanulni a gyermekeinket! Nekik is jobb lesz. Az országnak is jobb lesz!

Az egyetemi férőhelyek szűkítéséről szóló egy cikkben ezt találtam "Mindez a kormányzati szándéknak megfelelően történik majd így, a változtatást elsősorban az egyetemi oktatók igényeihez szabták. A fő cél, hogy eltűnjenek a felsőoktatásból azok, akik „nem odavalók”. Az előzményekről tudni kell, hogy az úgynevezett bolognai átállás után az egyetemi oktatók közül sokan nem tudták feldolgozni a 21. század tömegoktatásának kívánalmait, nem értették, mit jelent az alap- és mesterképzés közti különbség. Gyakran hangoztatták, hogy „olyanok is diplomát akarnak, akiknek nem való, a felsőoktatásban tanuló diákok egy része nem kéne, hogy egyetemre járjon”. Nos, kívánságuk értő fülekre talált."

A cikk amúgy arról szól, hogy a nyelvvizsga meg nem léte miatt az alsó és alsó-középosztály gyermekei kimaradnak a felsőoktatásból. Az egyetemi oktatók sohasem kérték, hogy a családok vagyoni helyzete alapján kerüljenek be vagy az egyetemről ki diákok! A cikk ezt sugallja. A "nem oda illők" azok, akik nem akarnak tanulni. Pedig tanulni kéne az egyetemen. Hellyel közzel még lehet is (írtam többször, hogy mi a gond: itt, itt és itt). Vannak persze, akiket nagyon taszít a tömegképzés. És tényleg jobb lenne 20-30 főt oktatni. De nem ez az igény. Lehet 100-250 biológust is normálisan tanítani. Több oktató és forrás kell hozzá. Az nem megy, hogy kevesebb oktató, kevesebb forrásból több diákot tanítson. Na ezzel van a gondunk!

WARFRAME - Mit tegyünk, ha elakadtunk?

Nekem valamikor a Jupiter környékén jött el az a pillanat, hogy elakadtam a játékban. A kezdőknek szánt leírásokon végigrágtam magamat, s teljesítettem az ott szereplőket. A páncélom és a fegyvereim 30-as szintűek voltak, mindegyikben volt elég mod (ráadásul olyanok, amik számítanak is). S mégis egyre több olyan küldetés volt, amin nem tudtam végigmenni csak, ha valami nagyon magas szintű lényegében végighurcolt. Az egyedül végigjátszandó kalandoknál (quest) ez működött.

S itt az általam elérhető leírások nem adtak túl sok tanácsot. A modok alkalmazásáról szólók mind az írják le, hogy a végjátékhoz mi kell. Ezekhez általában ritka, közepes szinten nehezen megszerezhető modok kellenek. Vagy olyan fegyverekről szólnak, amelyek még a láthatáron sincsenek (sancti tigris) Továbbá a végtermékük olyan páncél, ami végtelenül hatékonyan tud együttműködni más páncélokkal, de lehet, hogy egyedül nem túl életképes.

Azok a konfigurációk a (slow/fast Nova, energiatöltő Trinity, halhatatlan Rhino, stb.) fontosak és mindenkinek célja kell legyen az elérésük. Így fogunk majd beilleni a végjátékba. De odáig el kell jutni. Ebben segít – remélem – ez a leírás.


Nekem három dolog segített:

1. Kiválasztottam pár olyan fegyvert és páncélt, amit kedveltem és orokin katalizátorral és orokin reaktorral megdupláztam a mod kapacitásukat. Ez már önmagában segített az ellenségek legyőzésében. Én a Frost-ot választottam páncélnak. Nem biztos, hogy minden fegyverválasztásom  optimális volt, de a Fragort mindenkinek ajánlani tudom.
2. Szereztem companiont. Ez lehet egy kubrow vagy egy őrszem. Újabb fegyver az oldalunkon.
3. Nagyon sokat nézegettem a sebzés 2.0-ról szóló lapot. Az angolt érdemes nézni. A megfelelő fegyver és elementális sebzés kombinációval lényegesen magasabb sebzést érhetünk el, s így az erősebb ellenfelek is legyőzhetőek. Egyszerűen nem mindegy, hogy kétszer-háromszor annyit sebzünk rajtuk, vagy sem. S ez a kulcsa a magasabb szintű ellenfelek legyőzésének. Én külön "öltözeteket" (loadout) tartok minden nép ellen, amiben a megfelelően konfigurált fegyverek vannak az adott ellenség ellen.

Sebzés 2.0

A sebzés lehet vágó, szúró vagy ütő (vagy ezek kombinációja). A vágófegyverek a hús/test ellen jók, az ütőfegyverek a pajzs ellen, míg a szúrók a páncél ellen. Az elementális sebzés fagy, elektromosság, tűz és méreg lehet. A fagy jó a pajzs ellen, a tűz a hús ellen (infested és grineer), a méreg a corpusok teste ellen, míg az elektromosság önmagában csak egyes ritka ellenségtípus ellen hatásos. Az elementális sebzések kombinálhatóak, s így újabb, még hatásosabb sebzéstípusok jöhetnek létre.

Mágnesesség (fagy + elektromosság): Pajzs elleni elsődleges sebzés, s így corpus ellen ideális.

Korrózió (méreg + elektromosság): Páncél ellen jó, tehát grineerek ellen ez az elsődleges választás. Ezen kívül a bursa-k és az ancientek ellen sem árt.

Gáz (tűz + méreg): Infested ellen jó.
Robbanás (hős + fagy): Ancientek és grineer gépek ellen jó. Tehát nem túl gyakran alkalmazható, igaz az infested ancient-ek legyilkolása fontos.

Sugárzás (tűz + elektromosság): Elit grineer ellenfelek ellen hatásos.
Vírus (fagy + méreg): Corpus és grineer test ellen jó, de infested test ellen nem.

Bár egy fegyveren alapvetően 1 elementális hatás érvényesül (elvileg 2 is felfér, de lehet, hogy akkor más szempontból lesz kevéssé optimális a fegyver), de nem kell minden fegyvernek ugyan arra specializálódnia. Corpus ellen pl. a mágnesesség nyerő, de nem árt egy fegyver korrózióval a bursák páncélja ellen. Vagy esetleg vírus a corpus katonák teste ellen. Tehát a fegyverarzenálod készüljön fel minél többfajta ellenfél ellen. Különösen fontos ez Void küldetéseknél, ahol mindenféle ellenféllel találkozhatsz, s ami jó az egyik ellen, az nem jó a másik ellen.

Grineer: Páncéljuk van, s azt kell semlegesíteni. Erre a legjobb a korrozív szúrófegyver. A vágófegyverek bár test ellen jók, de kimondottan hatástalanok páncél ellen. Szóval felejtősek. Ha csak egy elementális hatást tudunk berakni, akkor az legyen méreg (+25% páncél ellen) vagy tűz (+25% test ellen). Természetesen a korrozív sebzés elérése az igazán fontos. Esetleg sugárzásos fegyverünk még lehet az elit grineer ellenségek ellen.

Infested: A húst a tűz és a gáz sebzi jól. Majdnem minden más felejtős. Korrozív jól jöhet egyes erősebb infested ellenségek ellen.

Corpus: A corpusok fő jellemzője a pajzs. Az alatt kevés "hússal" rendelkeznek. A húshoz vágófegyver kell, a pajzs ellen viszont ütő. Alapvetően egy nagy ütőfegyver nem árt. Fagy és megnesesség elementális sebzés hatékony ellenük. A bursak miatt nem árt egy olyan fegyver, ami tud korróziós sebzést okozni.

Modok

A modok használatával kapcsolatban fontos megjegyzeni, hogy a tualjdonságokat valamilyen százalékkal növelik/csökkentik. Hatásuk így jelentősen függ az adott tulajdonság alapértékétől. Nem mindegy, hogy mit növel 10%-al egy mod. Mondjuk egy 5%-os eseményt 5,5%-ra emel, de egy 20%-osat 22%-ra. Tehát minden fegyvernél / warframe tulajdonságnál / társnál azt érdemes növelni, amiben eleve jó. Ne próbáljuk meg ellensúlyozni a rossz tulajdonságokat (mondjuk az alcsony ütősebzést), hanem domborítsuk ki az erősségeiket. Ez talán a támadási gyakoriság /  lövésráta esetén nem mindig igaz, érdemes lehet egy lassú fegyvert gyorsítani.
Sebzéstípusból azt növeljük, ami a legmagasabb. Ha nincs ilyen (mert mondjuk csak valamilyen elementáris sebzése van a fegyvernek), akkor ilyen modot ne rakjunk a fegyverbe.
Kritikus sebzés valószínűségét olyan fegyverben érdemes növelni, aminek legalább 15% az alap kritikus sebzés valószínűsége. E nélkül a sok növelés is alig-alig növeli a valószínűséget. Ugyan ez igaz a státuszgyakoriságra is.
Kritikus sebzést akkor növeljük, ha a valószínűség már magas.

Mod hatása	Közelharci fegyver	Puska	Sörétes puska	Pisztoly/Másodlagos
Sebzésnövelés	Pressure Point (C) Condition Overload (R)* Energy Channel (R)* Spoiled Strike (Cr)	Serration (C) Heavy Caliber (Cr)	Point Blank (C) Blaze (Nm) Vicious Spread (Cr)	Hornet Strike (U) Magnum Force (Cr)
Ütősebzés növelés	Collision Force (R) Heavy Trauma (R)	Rupture (C) Crash Course (R)	Disruptor (C) Full Contact (R)	Concussion Rounds (U) Pummel (R)
Vágósebzés növelés	Jagged Edge (R) Buzz Kill (R) Rending Strike (Nm)	Sawtooth Clip (C) Fanged Fusillade (R)	Shredder (C) Sweeping Serration (R)	Razor Shot (U) Maim (R)
Szórúsebzés növelés	Auger Strike (R) Rending Strike (Nm) Sundering Strike (R)	Piercing Hit (C) Piercing Caliber (R)	Flechette (C) Accelerated Blast (Nm) Breach Loader (R)	No Return (U) Bore (R)
Tűzsebzés növelés	Molten Impact (U) Volcanic Edge (R)	Hellfire (U) Thermite Rounds (R) Wildfire (Nm)	Scattering Inferno (R) Blaze (Nm)	Heated Charge (U) Scorch (R)
Fagysebzés növelés	North Wind (U) Vicious Frost (R)	Cryo Rounds (U) Rime Rounds (R)	Chilling Grasp (U) Frigid Blast (R) Chilling Reload (Nm)	Deep Freeze (U) Frostbite (R) Ice Storm (Nm)
Elektormosság-sebzés növelés	Shocking Touch (U) Voltaic Strike (R) Focus Energy (Nm)	Stormbringer (U) High Voltage (R)	Charged Shell (U) Shell Shock (R)	Convulsion (C) Jolt (R)
Méregsebzés növelés	Fever Strike (U) Virulent Scourge (R)	Infected Clip (U) Malignant Force (R)	Contagious Spread (U) Toxic Barrage (R)	Pathogen Rounds (U) Pistol Pestilence (R)
Kritikus valószínűség növelés	True Steel (C) True Punishment (C)	Point Strike (C) Critical Delay (Cr)	Blunderbuss (C) Critical Deceleration (Cr)	Pistol Gambit (C) Creeping Bullseye (Cr)
Kritikus sebzés növelés	Organ Shatter (C)	Hammer Shot (Nm) Vital Sense (R)	Ravage (R)	Target Cracker (U) Hollow Point (Cr)
Státusz valószínűség növelés	Melee Prowess (C) Enduring Strike (C)* Drifting Contact (Nm) Vicious Frost (R) Virulent Scourge (R) Volcanic Edge (R) Voltaic Strike (R)	Rifle Aptitude (U) Hammer Shot (Nm) High Voltage (R) Malignant Force (R) Rime Rounds (R) Thermite Rounds (R)	Shotgun Savvy (U) Frigid Blast (R) Scattering Inferno (R) Shell Shock (R) Toxic Barrage (R)	Sure Shot (U) Frostbite (R) Jolt (R) Pistol Pestilence (R) Scorch (R) Stunning Speed (Nm)
Státusz hatóidő növelés	Lasting Sting (C) Enduring Affliction (U)*	Continuous Misery (C)	Lingering Torment (C)	Perpetual Agony (C)
Gyorsabb újratöltés		Fast Hands (C) Vile Acceleration (Cr)	Tactical Pump (U) Chilling Reload (Nm) Seeking Fury (Nm)	Quickdraw (C) Stunning Speed (Nm)
Több lőszer a fegyverben		Magazine Warp (C) Wildfire (Nm)	Ammo Stock (U) Burdened Magazine (Cr)	Slip Magazine (C) Ice Storm (Nm) Tainted Clip (Cr)
Maximum lőszer kapacitás		Ammo Drum (C)	Shell Compression (U)	Trick Mag (C)
Frakciók elleni bónusz sebzés	Smite Corpus (U) Smite Grineer (U) Smite Infested (U)	Bane of Corpus (U) Bane of Grineer (U) Bane of Infested (U)	Cleanse Corpus (U) Cleanse Grineer (U) Cleanse Infested (U)	Expel Corpus (U) Expel Grineer (U) Expel Infested (U)
Tüzelési ráta növelés / Támadás sebessége	Fury (U) Quickening (R) Berserker (R)	Speed Trigger (C)	Shotgun Spazz (U) Accelerated Blast (Nm) Frail Momentum (Cr)	Gunslinger (U) Anemic Agility (Cr) Lethal Torrent (Nm)

C = Common, gyakori
U = Uncommon, szokatlan
R = Rare, ritka

Cr = Corrupted, Orokin Vaultból szerezhető. Mindig van negatív hatása is. Negatív hatását nem tüntettem fel
Nm = Nightmare, nightmare küldetésekből szerezhető, mindig két pozitív hatása van
* A hatás speciális körülmény esetén érvényesül

A listában nem szerepelnek a PvP modok, a fegyverspecifikus modok, a Shadow akolitusok által dobott modok, illetve egy adag speciális hatású mod.


Vegyük észre, hogy gyakori és szokatlan modokkal növelhetőek a sebzések és sebzésfajták. Tehát viszonylag korán tudunk megfelelő sebzést kialakítani az egyes ellenségtípusok ellen.
Érdekesség, hogy közelharci fegyveren az elektromosság-, puskán a tűz-, sörétes puskán és pisztolyon a fagysebzés növelhető a legjobban. Egyik sem árt és használható a gáz/korrózió/mágnesesség hármasban, amelyek a legáltalánosabban használható sebzéstípusok a három frakció ellen.

Miért nem foglalkoznak a tudósok valami fontos dologgal?

Megjelent egy cikkünk a Science-ben. Az ELTE híre nyomán az Origo is lehozta. Az egyik kommentelő ennyire méltatta: "ha kicsit körbenéznek rájönnének hogy vannak égetőbb problémák is amibe a pénzt,tudást lehetne fordítani, és még hasznos is lenne!" Példaként felhozza, hogy "A jelenlegi élővilág teljes kipusztításának elkerülése némileg mintha sürgősebb feladat lenne a több milliárd éves rejtély feltárásánál. Merthogy a második megoldása nélkül egészen jól megvoltunk eddig is, de az első probléma megoldása nélkül mind megdöglünk." Teljesen igaza van. A kérdés, hogy mit tehet a tudomány és a kutatók.

Vegyünk egy egyszerű példát. A tudósok végre legyártották a gyógyszert, ami sikeresen gyógyítja XY betegséget. Ezzel megszűnik az a betegség? Ettől meggyógyulnak az emberek? Nem. Az emberek attól gyógyulnak meg, ha be is veszik a gyógyszert. Ahhoz az kell, hogy megvegyék, megvehessék. A tudományos eredmény (betegség gyógyítható) és a kívánt végeredmény (gyógyult ember) között ott az ember és az ő társadalma. S végül az embernek és az általa kialakított társadalomnak kell cselekednie. A kutatók találhatnak megoldást, de végrehajtani az embereknek kell.

A malária ilyen betegség. Gyógyítható. Korábban a kinin, ma az artemisinin a leghatásosabb ellenszer (Tu Juju kínai kutatóasszony ezért kapta 2015-ben az orvosi Nobel-díjat). Mégis évente akár fél millió ember is meghalhat ebben a betegségben. És több százmillió ember fertőződik meg évente. Miért? Mert a gyógyszer drága. A betegség pedig a legszegényebb országokat érinti Afrikában és Ázsiában. A tudomány megtette, amit megtehetett? Igen. A probléma megmaradt? Igen. És nem a tudomány miatt. Lehet persze újabb és újabb célokat kitűzni, mint az olcsóbb gyógyszer, a terjesztő szúnyogok gyilkolása, esetleg egy oltás ellene (egyetlen oltás ment eddig át a szűrőkön, s az sem teljesen véd).

Akkor térjünk vissza a fajpusztulásra, a klímaváltozásra és az egyéb sürgős problémáinkra. Szerintem a tudomány már megtette, amit meg kellett tenni. Megmondtuk, hogy nem kéne kivágni az őserdőket, hogy vissza kell venni a széndioxid kibocsátásból, hogy környezetkímélőbben kéne élni, hogy több mindent kéne újrahasznosítani. Túl van tárgyalva.

Csak kérem be is kell vezetni ezeket a megoldásokat. És azok kényelmetlenséggel és költséggel járnak. Van, amit sikerült lenyelnünk. Naponta többször kimegyek a fagyban, hogy a papírszemetet a kék kukákba, a műanyagot pedig a sárgába rakjam, valamint a komposztba a növényi ételmaradékot. Nem kérek/kapok a boltban zacskót, hogy aztán azonnal el is dobjam (kivéve persze, hogy mi magyarok gyűjtjük a zacskókat). Tettünk kis lépéseket. De globálisan ez kevés. Mert még mindig túl sokat fogyasztunk és túl sokat pöfékelünk el. Értelmetlenül szállítunk fél világon át dolgokat, amiket itthon is elő lehetne állítani (szerintem a protekcionista gazdaságnak ez lenne a fő érve). Amikor van olyan kamionsofőr, aki csak ásványvizet szállít A-ból B-be egy fajtát, s B-ből A-ba egy másikat, akkor érthetjük, hogy mi a gond.

A tudományra túl sokan tekintenek egyfajta mágiára. Hoznia kell a csodákat, vagy megbüntetjük. Ott tartunk, mint a középkori királyok az alkimistáikkal: várták tőlük a megoldást pénzügyi problémáikra, de eretnekségért bármikor máglyára lehetett őket vetni (vö. harc a tudomány ellen). És a tudomány nagyszerű forrása a csodáknak. Csak tekintsünk úgy rá, mint a folyamatra, ami a varázsreceptet előállítja. A receptet utána meg kell főzni, s bizony lenyelni a kotyvalékot. E nélkül nem működik!

Szóval mi tudósok tudjuk mi a fontos. Azzal is foglalkozunk. De nagyon sok problémára tudjuk a megoldást. Egyszerűen követni kell a receptet. Sajnos a receptek nem úgy kezdődnek, hogy "Végy egy nagy vödör jégkrémet, majszold el 3 óra TV nézés közben és utána szavazz a legnagyobb baromra, aki a listán van." Érdekes ezeket a recepteket tökéletesen követni tudjuk. De az olyat, hogy "Ne ülj be az autódba, mert igazából biciklivel is odaértsz!" (magam is vétkes vagyok benne, nem tagadom) vagy "Ne vegyél a világ másik felén gyártottat, akkor se, ha a hazai drágább!" nem tartjuk be. Mert meg kéne erőltetnünk magunkat.

Szóval a tudománytól igazából nem megoldást várunk a problémákra. Hanem olyan megoldásra, ami nekünk semmi erőfeszítésbe nem kerül. S tudjátok mit? Még ezzel is foglalkozunk. A kényelmesebbé tételen. Csak közben pontosan tudjuk, hogy ez nem fontos. A fontos az, hogy megismerjük a világot. Akkor esetleg már előre szólhatunk, hogy "ezt inkább meg se szokjuk, mert baj lesz belőle".

A tudás eszköz, amit lehet jóra és rossz is használni. S sajnos lehet nem használni is és sírni, hogy nem elég kényelmes a használata.

Az elitet nem tudjuk bántani, de valakibe bele akarunk rúgni!

Én így foglalnám össze a Brexit és Trump megválasztásának mozgatórugóját:

Az elitet nem tudjuk bántani, de valakibe bele akarunk rúgni!

Legyünk őszinték elegünk van az elitből. Egész pontosan a gazdasági elitből van elegünk, akik a Föld vagyonának egyre nagyobb részét birtokolják. Ezzel a hatalmukkal (mert a pénz hatalom) pedig azon dolgoznak, hogy még több pénzük legyen. Egy véges tortából úgy lehet nagyobb szeletet kihasítani, ha valakinek kevesebb jut. Ez a kevesebb pedig ma a fejlett világ középosztályának "jut".

Ez az ábra mindent elmond az elmúlt 20 évről. A X tengely az percentilis, azaz, ha fizetésük szerint az egész világ lakosságát sorba raknánk, akkor valakik kerülnek az alsó 5%-ba, a következő 10%-nyi helyre, stb. A legszegényebb 5% nem sok javulást érzékelt az életében. Viszont a globális szegények, Kína, India, Dél-Amerika, stb. lakosságának fizetése jelentősen növekedett (százalékban, 1.000 forinthoz képest az 1.800 az 80% növekedés, 10.000-hez képest a 10.800 csak 8%). A nagyon gazdagok, akik eddig is tönkre keresték magukat, most még inkább. S ott van a 80-95% közé tartozó réteg, ami lényegében a fejlett országok középosztálya. Na az ő (mi) fizetésük nem nőt.

Az elmúlt 20 év vesztesei a középosztály tagjai, azok közül is az alsóbb középosztály. Bár nekünk a vidám barakk és a krumplileves jutott a II. Világháború utáni nyugati világ egészen kellemesre sikeredett. A '60-as '70-es években volt az emberi jólét eddigi csúcsa (legalábbis ott). S nálunk is volt egyfajta szerény jólét a '70-es években (igaz hitelből). Na ezt követték a '80-as évek válságai, amire nem a szolidaritás elmélyítése volt a válasz, hanem a neoliberális gazdaságpolitika. A jóléti államot leépítették, hogy egy egyre szűkülő elit egyre többet tarthasson meg. Illetve, hogy az idős, de korábban jól kereső és igen nagy létszámú generáció még mindig jól éljen, s ne kelljen szolidaritást vállalnia a későbbi generációkkal. De 1990 után már ezzel sem lehetett fenntartani a középosztály jólétét. Az addig csökkenő társadalmi egyenlőtlenségek Európában és Amerikában is növekedni kezdtek.

És az embereknek ettől igencsak tele van a hócipőjük. De a politikai és gazdasági elitet (a gazdaságival van a gond, a politikai elit annak a terméke) nem váltják le. Miért? Az alábbi idézet telibe találja a probléma lényegét:

"- Tudod ez a gép egy nagyon ősi, demokratikus világ küldötte….

(…) Az emberek azon a világon is emberek, csak a vezetőik gyíkok. Az emberek gyűlölik a gyíkokat, mert azok elnyomják őket.

-          Furcsa. Mintha azt mondtad volna, hogy azon a világon demokrácia van.

-          Valóban azt mondtam. És az is van.

-          Akkor miért nem szabadulnak meg az emberek a gyíkoktól?

-          A helyzet az, hogy a lehetőség eddig meg sem fordult a fejükben. Mindannyian választási joggal rendelkeznek, ezért aztán azt hiszik, hogy a megválasztott kormány legalább nagy vonalakban az ő igényeiket képviseli.

-          Úgy érted még szavaznak is a gyíkokra?

-          Ó, igen. Természetesen.

-          De miért?

-          Mert ha nem szavaznának, még valami rosszabb gyík kerülne a kormányba. Egyes emberek azt állítják, a gyíkoknál jobb dolog nem is történhetett volna velük. Természetesen tévednek, rettentő nagyot tévednek, de valakinek ezen a véleményen is kell lennie."

Douglas Adams: Viszlát és kösz a halakat 

S ha nem lehet leváltani a gonosz gyíkokat politikusokat, akkor mit tegyünk? Hát akkor rúgjunk bele valakibe! Mondhatnám, hogy jó emberi szokás szerint, de ennél tágabb rokonságra terjed ki ez a nem túl nemes cselekvési séma. A páviánok egy elvesztett rangért folyó harc után előszeretettel gyepálnak el egy náluknál sokkal gyengébbet. Csimpánzok is készségesen keresnek valakit, aki hibáztatható és büntethető valami sérelemért. És mi emberek is ezt tesszük. Ez a Brexit és az amerikai elnökválasztás eredményének kulcsa. Elitellenes hangulat van. De egyik döntés sincs az elit ellen. A Brexittel nem a gazdagok pénze úszott el, hanem a kisemberek nyugdíj-megtakarítása. Nem a gazdagoknak lesz nehezebb utazni (annyi állampolgárságot vesznek, amennyit akarnak), hanem az átlag honpolgárnak. És lehet, hogy Hillary Clinton a beágyazott amerikai politikai elit tagja, de Donald Trump sem éppen a nép egyszerű és szegény gyermeke. A nagy elitellenességben egy milliárdost választottak meg, akinek az apja is vagyonos ember volt (nem ő testesíti meg az amerikai álmot).


Ígért bármit, amivel rosszabb lesz az elitnek? Nem. Hiszen republikánus. Ők mindig a gazdagok érdekeit védik. Viszont megígérte, hogy rossz lesz a mexikóiaknak, a nőknek, a feketéknek, a fiataloknak, Európának, stb. Azaz megígérte, hogy valakibe bele lesz rúgva. A döntés tehát így nézett ki:
(1) Neked továbbra is rossz lesz. A gazdagok még gazdagabbak lesznek. De biztosan lesz, akinek nálad is rosszabb lesz.
(2) Neked továbbra is rossz lesz. A gazdagok még gazdagabbak lesznek.


Az (1)-esre voksoltak. A párteliten kívül senki nem akarta igazán Hillary Clintont. Tökéletes gonosz gyík volt, aki ijesztgethetett a másik gonosz gyíkkal. Fanyaloghatunk, hogy az aluliskolázottak szavaztak Trumpra. Igen, ők szívták meg a legjobban, mert az ő munkájukat a legkönnyebb elvinni Kínába. Meg az öregek szavaztak Trumpra. Akik persze most abortusztilalmat követelnek, igaz az ő fiatalságuk a szex, drogok és rock&roll háromszögben telt.


Félek, mert jövőre a franciák és a németek is szavaznak. Míg a fiatalok és az értelmiség kiutat keres (de legalább munkalehetőséget) és lenne is kiút (van, aki elmélkedik is rajta, ez egy lehetőség, de a PM alapjövedelem javaslata is a helyes irányba mutat), addig egy óriási réteget csak az érdekel, hogy valakivel kifaraghasson. És a célpontok itthon is mindig ki vannak jelölve. Mindeközben az elit köszöni szépen még jobban van: már nincs sávos adó, minél több a fizetésed annál jobban jársz. TB járulék sincs, csak adó. Egészségügyi ellátás csak azoknak jár, akik meg tudják fizetni a magánklinikát. Soroljam még? De a migránsoknak nálunk is rosszabb! Vigasztaljon ez minket?

Biológus képzés: specializáció vagy általános képzés

A biológus képzés legyen általános, a biológia minden részére kiterjedő VAGY specializált, mindenki csak azt tanulja, ami érdekli.

"Persze nem biztos, hogy jót tesz neked,
Ha kiszolgálják az ízlésedet"

Röviden ez a Bonanza Banzai idézet jut erről eszembe. Én a mellett vagyok, hogy egy biológusnak a biológia egészét is látnia kell. Legalább a BSc képzésében.

A fő kérdés, hogy mi a biológusképzés célja. (1) Jól képzett technikusok képzése az iparnak? (2) Kutatók képzése (az iparnak is)? Én úgy gondolom, hogy itt kutatókat képzünk és nem technikusokat. Ha pedig kutatókat képzünk, akkor erre kell felkészíteni az embereket. Rövid távon mindkét cél eléréséhez a specializáció vezet. Hosszú távon egy biológus kutatónak a biológia egészét látnia kell (s még egy jó adag másik tudományágat valamilyen szinten).

Az MSc és a PhD, de még a korai posztdoktori évek is a specializációról szólnak. Arról, hogy egyre szűkebb dologról egyre többet tudj. Ehhez jó lenne, ha minél előbb megtanulnád a szakmád technikai fogásait. Megismerkednél az alkalmazandó eszközökkel. Elkezdenéd bújni a szakirodalmat. És így tökéletes beosztott leszel.

A kutatáshoz rálátás kell. De hogy lesz meg a rálátásod a tudományra, ha annak csak egy igen kis szeletét láttad? Nem az a látókör szélesítése, hogy a szomszéd asztalon levő gépet is be tudd kapcsolni. Vagy nem csak a sziklagyepek növényeit ismered meg, de a bükkösökét is. Mi, ti, nem fogjuk ugyan azon gép mellett leélni az életünket. Nem fogjuk egy fehérjének, egy mezőnek vagy az ízeltlábúak egy rendjének vagy egy növényfajnak szentelni magunkat. Váltanunk kell. Lehet sokszor. S váltani akkor tudunk, ha vannak hozzá alapjaink. Az alapokat sokkal nehezebb elsajátítani később, mint, hogy specializálódj egy újabb részterületre.

Nem tudhatod a biológia melyik részére vet a sors. Az interdiszcilinaritás már évtizedekkel ezelőtt hívószó volt. Most multidiszciplinaritásnak hívjuk. Hogy akarunk ilyen kutatásban részt venni, ha nem is értjük a többi tudományterületet még a biológián belül sem? Ismerd az alapszókincsét a biológiának, hogy legalább el tudj olvasni pár összefoglalót egy új területről.

Engedjétek meg, hogy személyes, a tudományon belül még igen rövidke életutammal példálózzak. Születésem kerek évfordulóján amúgy sem árt egy kis visszatekintés. S talán jobban rávilágít, hogy miért is érdemes a biológia egészét ismerni (valamilyen szinten).

Régóta érdekel a biológia és a kémia. Jó tanáraim voltak. A gimiben biokémikus akartam lenni: lenyűgöztek az anyagcsereutak. De közben szerettem programozni is. Annyira nem, hogy informatikus legyek, de a biológián belül szívesen kamatoztattam ilyen irányú ismereteimet. Elméleti biológus lettem. Az az a fura szerzet, aki élőlény keveset lát, s jobbára programozik. Itt én már eleve két világ között álltam. Számítógépes modellekkel vizsgáltam ökológiai kérdéseket. Hogy pontosabb legyek a klonális növények fiziológiai integrációjának ökológiai hatásait. Nem erről a témáról álmodtam gyerekként. Valamikor elsőben megkérdeztem Szathmáry Eörs professzor urat, hogy nem-e kell valakinek a tanszékén egy programozni tudó hallgató. Oborny Beának (itt egy interjú vele, a klonális növényekről is szó esik) kellett. És onnantól a klonális növények ökológiája lett a témám. Imádtam. Ebből írtam a szakdolgozatomat és doktorimat is. Ökológusnak tartottam magamat. Egyszer még botanikusnak is, de kiröhögtek. Az ökológia nem csak a klonális növényekből áll. S ugyan azzal a technikával (sejtautomaták) lehet tájléptékű problémákat is vizsgálni. Egy pár tanulmányom ebben a témában is van. Sőt az együttműködés evolúciójának vizsgálatához is kellenek sejtautomaták, így Scheuring Istvánnal ebbe az irányba is elkalandozhattam. Minden ilyen kalandozás egy teljesen új szakterület a maga saját irodalmával. Némelyikből csak 1-2 mappányi cikk maradt a polcaimon, mások most is egész polcokat foglalnak. De mindezek még mindig az ökológián belül vannak. Ehhez még jó lett volna a szakosodás.

De én a kémiát is nagyon szerettem. S az anyagcsereutak még mindig lenyűgöztek (most is). Sajnos senki, akit akkor ismertem, nem foglalkozott anyagcsereutakkal. Azért én elvégeztem a vegyész szakot. Ha már biológiából bejött, akkor azt is a kémiai informatika és elméleti kémia szakirányon. A számítógépek megmaradtak kutatási eszközömnek. És hol kellett mindezt használnom? Hát a doktori után állásom csak módjával volt (nem volt). S bár rá egy évre elnyertem egy 3 éves OTKA posztdoktori ösztöndíjat, hogy további ökológiai kutatást folytassak, de közben már más felé is kacsintgattam. Tudtam váltanom kell. Újból bejelentkeztem Szathmáry Eörshöz, hogy most már nem csak programozni tudok, de van egy biológia PhD-m meg egy vegyész diplomám* és hát nem-e szállhatnék be az élet keletkezését vizsgáló kutatásaiba. Megengedte. Első közös cikkünk a Nature Genetics-ben jelent meg. Az úgy nem rossz az ember karrierjének elején. S azóta is az élet keletkezése a fő témám. Az tömény kémia és biokémia. Még anyagcsereutakkal is foglalkozhattam (és foglalkozom most is)! Biokémikusnak nem tartom magamat. Éppen elég kísérletes cikket olvasok ahhoz, hogy ezt a címet meghagyjam azoknak akik azokat a csodálatraméltó technikákat alkalmazzák. Elméleti biológus vagyok. Ez a közös nevező a kutatásaimban.

S közben tanítok is. Egyre többet. Doktoranduszként még "csak" biometria gyakorlatot tartottam (most már nem) és programozást tanítottam biológusoknak (még mindig). Egyre több előadást is tarthattam. Egy kevés "bevezetés a biológiába", vagy vendégszereplés valamilyen evolúciós kurzuson. A BSc-MSc rendszer bevezetése óta evolúcióbiológiát tanítok. S ha máskor nem, ekkor szembesülnöm kellett azzal, hogy mennyire fontos a biológia egészének átlátása. Az evolúcióbiológia a biológia minden részéről szól. A molekulák evolúciójával addig is foglalkoztam. Ökológia rendszerekkel is. De azóta újból kell olvasnom sejttant, genetikát, összehasonlító anatómiát, rendszertant, mikrobiológiát, stb. Sok olyan tárgyat, amiről azt gondoltam sohasem lesz rájuk szükségem. Minek nekem tudni az agy anatómiáját vagy működését? Ja, hogy lehet, hogy replikátorok vannak bennük? Vagy a nyelvkészség és az emberi társadalomra jellemző együttműködés kialakulásához szükség van erre a szürkés valamire a  kemény kobakunkban? A nagy evolúciós átmeneteket - legalábbis a többsejtűség kialakulását - nem fogom megérteni embriológia nélkül? Az eukarióták és a mitokondrium eredetét mikrobiológia nélkül? És nem mindegy, hogy mi hányszor alakult ki a törzsfejlődés során. S bizony rá kellett szánnom tavaly egy hónapot, hogy az azóta kissé (nagyon) megváltozott rendszertan újratanuljam.

Szükséged lesz a biológiára! Most lehet úgy tűnik, hogy a biológia sok kis részterület összeömlesztve egy név alatt. Remélem néha felcsillannak az összefüggések. Később fel fognak. Ha nem, akkor valamit nagyon rosszul csinálsz! A biológia az élőlényekről** szól. Tantárgyakra azért van szétbontva, hogy emészthető falatokban tárjuk elétek (némelyik talán rágósabb, de emészthető). A címkék, amit magunkra és tudományterületünkre aggatunk az pedig a címkézési mániánk miatt vannak. A diplomámban viszont az áll: okleveles biológus.

Remélem megmarad az általános biológus alapszak. És az elkövetkező biológusgenerációk is megismerkedhetnek az élő rendszerek sokféleségével. Csodálatos ez a sokféleség! Nem érdemes kihagyni semelyik szeletét.

* a történeti hűséghez hozzá tartozik, hogy a vegyész diplomám még nem volt meg akkor

** meg a vírusokról és egyéb nem élő biológiai entitásokról