Evolúcióbiológia 2016 - vélemények

A vizsgák után egy külön, anonim kérdőívben megkérdeztem a hallgatókat, hogy mi a véleményük az evolúcióbiológia előadásról, rólam, a jegyzetről, a vizsgáról és mely előadások tetszettek nekik és melyek nem.

A kérdések zöme kifejtős kérdés. Ezeket nehezebb grafikonokba foglalni, meg átlagot vonni belőlük, de ténylegesen megtudom, hogy mit gondolnak a hallgatók. Felbecsülhetetlen értékűek ezek a válaszok, s sokkal informatívabbak, mint a számok, amiket a hivatalos Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése (OMHV) akármin keresztül kapunk.

"A véleményezéssel kapcsolatban megemlíteném, hogy nagyon tetszik, hogy a Tanár Úr érdeklődik a véleményünk iránt, és még külön formot is csinált. Az, ami a Neptunban most van, rosszabb, mint ami régen volt, mondhatni katasztrófa."

Mivel látom, hogy hányan töltik ki, így később még tudok könyörögni, hogy  többen töltsék ki. Így most a 101 főből, aki felvette az előadást, 22 kitöltést sikerült szereznem. Ez több, mint a kb. 10 bejegyzés, amit az OMHV-n keresztül kapunk.

Bevallom kísérletezek a hallgatókon. Például azon kísérletezem, hogy hogyan lehetne egy jó hallgatói véleményezést összeállítani. A kérdéseket úgy összeállítani, hogy pontosak legyenek, de ne befolyásolják a válaszokat. Nem egyszerű! Integratív biológiából pár éve már alkalmazom ezt a kérdőívezést, s a kérdések alatti magyarázószöveg úgy láttam befolyásolja a válaszokat. Idén így kevesebb magyarázószöveg volt.

Kinek melyik előadás tetszett / nem tetszett

Mindenki megjelölhetett három-három előadást, ami tetszett vagy nem tetszett neki. Általában tartottátok magatokat a 3-3-hoz, de nem mindenki.

A tetszik és nem tetszik jelölések eloszlása az előadások között.

Az eredmény elég egyértelmű: a mesélős előadások tetszettek (Darwini medicina, ember és evolúció, evolúció bizonyítékai) a számolósak (ideális populáció, sodródás és szelekció) nem. Hát a számolásokat meg kell szoknotok. Azóta biológiai példákat gyűjtök a sodródáshoz és a szelekcióhoz is, hogy ne legyen annyira száraz az anyag.

Ilyen kérdés például kéne az OMHV-ben is. Az oktatók összehasonlításában nem segít, de az oktatónak jelzi, hogy melyik előadása milyen.

Előadások tartalma

"A képletek levezetései lehetnének rövidebbek."

"Amiben véleményem szerint egy kicsit lehetne még javítani, az a matematikai modellek képleteinek levezetése: bár számomra érthető volt többnyire, de a legtöbbünknek szerintem ezek voltak a legnehezebb részei a tananyagnak (itt arra gondolok, hogy esetleg még következetesebben lehetne magyarázni a biológiai relevanciát a matematika mögött az egyes lépések során). Valamint nekem az adaptációs-koevolúciós előadás kicsit túl "sztorizgatós" volt (tudom, hogy ezt előre jelezte), de számomra egy kicsit több "száraz tananyag" belefért volna, a tanulhatóságot segítendő (természetesen ez csak egy vélemény, egy adott tanulási módszerrel operáló hallgatótól, lehet, hogy a nagy többségnek pontosan ez tetszett)."

Rövidebbek nem lesznek a képletek. Elméleti biológushoz képest így is nagyon próbálom magamban minimalizálni a modelleket. Viszont több biológiai példa az lesz. Arra szükség van. Köszönöm a visszajelzést (már az órán is), ezeket a fejezeteket már ebben a szellemben írom a tankönyvben.

"Számos genetikai alapfogalom az evolúcióbiológia előadás során tisztázódott számomra, és nem a különböző genetika kurzusokon (természetesen, ez a diák, tehát az én hibám is, de a csoporttársaim körében többen is ezt tapasztaltuk)."

"Nem zavart az átfedés, mert úgymond itt összeértek az eltérő előadásokon megszerzett információk." 

"jó volt látni, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz a tárgyak és felépíteni egy más logikát ez alapján."

Ezért jó vissza-visszatérni dolgokra a képzés során. Ha elég sok irányból látjátok a biológiát, akkor össze fog állni a kép.

Sokan jeleztétek, hogy a mutációk máshol is előjöttek. Egyrészről ennek ellenére nem hallottam vissza őket jól vizsgán, másrészről nagyobb hangsúly lesz azokon a részleteken, amelyek evolúcióbiológiából fontosak. Az pedig a folyamatok eredménye. Úgy képzelem el, hogy a mechanizmusokat megtanuljátok genetikán/biokémián (pl. mit csinál egy exonukleáz), s itt akkor összpontosíthatunk a folyamatok végkimenetelére. Sajnálom, hogy az az előadás nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Közben megtaláltam James Shahiro "Evolution: A View from the 21st Century" című könyvét, ami pont arról szól, amiről ennek az előadásnak kellett volna (a nem - teljesen - véletlen mutációkról).

Említetted a csapongást. Azzal nincs nagy baj, néha hirtelen felvillant valami érdekes mellékvágányt, viszont számomra csak néha. Ebből lehetne több, kifejtve akár egy-két percben az adott témát. Így csak a tájékozottság távoli felvillanásának tűnik, és nem igazán mond újat a hallgatóságnak.

Ezért lenne jó, ha hajlandóak lennétek kommunikálni velünk oktatókkal. Ha valamiről többet szeretnél hallani, akkor szólj, hogy ez így még kevés, menjünk bele a részletekbe. Örömmel tenném!

Előadó, előadás módja

Kaptam pozitív visszajelzéseket. Ezeket zömében megtartom magamnak, s amikor nagyon elegem van a mindennapos előadásra készülésből, akkor előveszem őket, s erőt merítek belőlük. Egyet viszont engedjetek meg, hogy közzétegyek:

"Mindenképpen szeretném kiemelni, hogy a Tanár úr a 3*45 perces óra alatt képes volt tartani a figyelmemet"

Remélhet-e ennél többet egy oktató?

Mikrofon

„mikor a táblára írt és közben beszélt azt nehezen lehetett érteni, pedig nem ültem hátul.”

„Kicsit motyogsz is néha és nem lehet érteni.”

„A másik probléma, hogy sok esetben nem lehetett jól hallani, érteni az előadást. Ezen segíthetne egy mikrofon, vagy kicsit jobb artikuláció és hangosabb beszéd.”

„Ami kritika, hogy kicsit halk az előadás, egy mikrofon hasznos lenne.”

Igen, kéne mikrofont használnom. Próbáltam. Kétfajta mikrofon érhető el számunkra: a csíptetős és a kézi. A csíptetős szabadon hagyja a kezet, lehet vele mászkálni, de meg kéne tanulnom, hogy merre kell álljon a fejem, hogy tényleg hangosítson. A kézi érzékenysége olyan, hogy a számra merőlegesen kell tartani, ami nagyon feszélyezett, igaz a kézi mikrofon amúgy is kellemetlen. Na és itt jön a probléma. Nincs lehetőségünk (vagy még nem gondoltam végig hogyan) kipróbálni ezeket a technikákat hallgatók nélkül. Ez az a rögtönző műsor, ahol soha sincs próba. Semmilyen. Számomra kellemetlen technikát meg nem használok, mert akkor elveszi a figyelmemet a kellemetlenség az előadásról. Igazából egy fülre/fejre rakható mikrofont kéne szereznem, az szabadon hagyja a kezeket (táblaírásnál nem árt) és mindig a szám előtt van, tehát a fejforgatás sem gond.

Táblára írás

"Tetszett, hogy a táblára írt, még annak ellenére is, hogy többször is nehezen tudtam elolvasni.”

„Nagyon pozitívnak tartom a táblára jegyzetelést, ellenben a számolós órák esetén ez nem igazán működött. Az utólagos javításokat, főként a hátsóbb sorokból, nem lehetett követni.”

„Sajnos a táblára írtakat sokszor nehéz volt elolvasni (gondolok itt a számolásokra), főleg a hátsó sorokból.”

"Nekem nagyon tetszett , hogy nincsenek diák (főleg dia felolvasás) persze ehhez kellett azért hogy a legtöbb főleg a számolós fejezetekhez legyen valamilyen írott formátumú segédlet."

A táblára írással kapcsolatban igazán negatív vélemény idén nem kaptam. Még mindig ezt tartom a legjobb módjának az előadástartásnak (kivéve persze, ha lehetne képeket vetíteni oldalra, vagy, s ez lenne a legjobb, a tábla felé). A számolós órák kettős problémát jelentenek:

(1) Pont a számolós órán fontos, hogy ugyan olyan sebességgel írjunk. Képleteket nem lehet írni és felfogni (!!!) kivetített diákról. Ez nem gyorsíró tanfolyam, hanem előadás. Nem szabad, hogy úgy érezzétek nincs idő leírni mindent a tábláról. S közben nagyon jó lenne, ha nem csak a kézmozgatóizmaitok felé folyna az információ, de legalább egyszer szürkeállományotok felé is megfordulna. Ezért KELL táblára írnom az egyenleteket.

(2) Viszont pont az egyenletnél a nyomtatott szöveg sokkal tisztább. Minden index a helyén, jól olvasható az alsó index alsó indexe is. Az A₁ és A₂ vagy a p₁₁, p₁₂, p₂₂ jól elkülöníthető egymástól. Táblán meg hát vannak gondok.

Az olvashatóságért például hajlamos vagyok A és a alléljelzést alkalmazni, ami teljesen rossz, mert nem feltételezek domináns-recesszív viszonyt. No, de az A₁ és A₂ allél jelzésnél meg belegabalyodtok az indexelésbe.

Szerintetek hogyan lehetne ezen javítani?

Képletek levezetése táblán

Na ez a mumusom. Sajnos hajlamos vagyok belezavarodni (ez ilyen önbeteljesítő dolog, félek tőle, s bekövetkezik).

"Amikor belezavarodtál az egyenletekbe, akkor a diákok is kevésbé figyeltek ezután."

„Számolások levezetésénél pedig hasznos lenne, ha a Tanár Úrnak meg lenne levezetve előre a képlet, mert az nem ront a ""hitelességből"", ha nem tudja levezetni fejből a képletet, viszont a megakadásokkal teljesen elveszti a figyelmemet.”

 Egyrészt minden képlet pontosan le volt vezetve előre. A számolós részek minden esetben előre megvoltak. Okultam korábbi évek rossz tapasztalataiból. A nagy belekavarodásom, amire szerintem utaltok, abból fakadt, hogy a levezetésemet olvasva rájöttem, hogy a nevező rossz. Ezen magamban bepánikoltam és elvesztettem a fonalat a számláló tekintetében is. Hozzáteszem, hogy a nevező abban  a képletben nem számított, az mindig egyszerűen átlag rátermettség, mindig pozitív, s így a változás előjelébe nem számít bele. Szünetben kitisztult fejjel rögtön láttam, honnan kéne folytatni a jegyzetből.

No meg, ha elvárom tőletek, hogy le tudjatok vezetni egyenletet, akkor az tőlem is elvárható. Nem? Na ezért is voltam türelmesebb a vizsgán az egyenletekkel kapcsolatban.

Viccek

„Az előadásokba csempészett vicceket díjaztam!"

„Egyébként, a Tanár Úr stílusa igen érdekes, szokatlan, helyenként néha komolytalannak tűnik, a témák fontossága ellenére. Egy tanáromat sem hallottam még így beszélni.”

„Ami még nekem szemet szúrt, az a humor. Vicces dolgokat szoktál mondani, de nincs meg benne az a 'play it cool' feeling, amitől az egész előadó elismerően csettintene/röhögne. Így olykor erőltetettnek hat."

A pozitívtól a furcsán át a negatív véleményen át fentebb minden szerepel. Ilyen a stílusom. Viszont lehet, hogy magamat még mindig laza, dumálós srácnak tartom (úgy emlékszem valamikor általános iskolában ilyen lehettem), csak eltelt pár év. Ez az én "karakteremnek" a problémája.
Viszont egy előadás nem lehet monoton. Az előadásba így vagy úgy bele kell csempészni "dolgokat", amelyek, kizökkentik a hallgatóságot. Ezt úgy is nevezhetjük, hogy felébreszti őket szendergésükből. Az anekdoták szinte kötelező elemei egy előadásnak. Hasonlóan egy személyes élmény, kötődés belevitele is. A hallgatóságnak (bármilyen előadáson, tudományoson is!) éreznie kell, hogy amiről beszélsz az mélyen érint téged. Nem szabad távolságot tartani a témától. A távolságot növelő hatások rontják az előadást. Rontják azt a hangulatot, hogy ebben most mi együtt részt veszünk. Rontja ezt, hogy az utolsó sorokban ültök fizikailag messze az előadótól. Rontja az is, hogy túl formálisan öltözöm (business formal). Konferencián sem jó kilógni a közösségből, s a biológusok kimondottan eltávolodtak az öltöny-nyakkendő vonaltól. De az embernek vannak jellemhibái, nekem a lázadásom a slamposabb öltözködési szokások ellen. Azon nem fogok változtatni, de minden mást megteszek, hogy az előadáson kisebb legyen a távolság köztetek és az anyag között.

Egyebek

Volt, hogy késtem. Elnézést.

Volt, hogy nem volt letörölve a tábla, s pocsékul törlök táblát. Amúgy meg nem az én feladatom. És zavar, hogy nekem kell pótolnom. Pláne, hogy "fehér táblán a fehér kréta nem igazán látszott".

Van, aki gyorsabb tempót szeretne. A hadarásom mellett az nem biztos, hogy jó lenne. Illetve a lassú előadásaim anyagát sem hallom vissza vizsgán, akkor miért lenne jobb többet mondani? Valamint BSc szinten szeretnék a leadott anyagot karcsúsítani (remélem nem az lesz a vége, hogy még több leadott anyag lesz).

"Sajnos gyakran elég összeszedetlennek éreztem az előadásokat a félév során, sok a csapongás, kéne egy váz, amire fel vannak építve az órák, és ezt velünk is ismertetni kéne az óra elején. Ha már az előadások a tételek egy ilyen váz a tanulást is megkönnyítené."

Nem stílusom az óra elején ilyen "miről lesz szó" részt beiktatni. A tankönyvbe viszont minden fejezetet így kezdek pont azért, hogy valahol legyen egy váz, ami mutatja, hogy miről szólnak röviden az előadások.

Vizsga

 Egy kemény kritikát kaptam, amin változtatnom kell (sajnos):

"Soha életemben nem volt még olyan tanárom (eddig), aki ennyire felkerekítette volna a jegyeket"

Kérgesedik a szívem :(
Vizsga amúgy megvolt. Túléltétek. Én is. A bombariadókat is.

Sikerült korán meghirdetni a vizsgákat, s nem okozott nagyobb fennakadást, hogy 1 hétre el kellett mennem (a május-szeptember időszak egyben konferenciaidőszak is, s az is a munkánk része). ("Tanár úr a vizsgaidőszak előtt körülbelül már 2 héttel tájékoztatott bennünket, hogy melyik héten nem lesz elérhető, így nem lesz vizsga a vizsgaidőszakban. Ez a végzősök szempontjából különösen fontos volt, köszönjük szépen!")

Egyszer majd írok arról, hogy milyen lenne egy olyan vizsga aminek nem csak a jegyadás / hallgatók életének megkeserítése a célja.

Tankönyv

Amióta a vizsgaidőszaknak vége csak a tankönyv írásával foglalkozom.

"Jobb lett volna ha órán ugyanazok a jelölések,amik a jegyzetben is, de ez annyira nem volt zavaró."

"Esetleg érdemes lenne, bár ez nem szűken a jegyzetre vonatkozik, ugyanazokat a jelöléseket (paramétereket) használni az előadáson, mint a jegyzetben, ez sokban megkönnyítheti a készülést."

Egyedül az A1/A2 és helyette az A/a lehetett különbség. Fentebb írtam miért. És kérdezem, hogy szerintetek mi lenne a jó megoldás. A könyvben A1/A2 lesz.

"A Hardy Weinberg egyensúlynál úgy éreztem, hogy néhány összekötő gondolat hiányzik, nekem ezzel a fejezettel volt nehézségem."

"A levezetős, matekos részek szerintem még helyenként kis kiegészítést igényelnek: lényegkiemelés, magyarázat, ilyesmi."

Összekötő mondatok és kiemelések kerültek a fejezetbe. Illetve kivágtam pár levezetést, amelyek érdekesek, de nem annyira fontosak (AB0 vércsoportra a H-W egyensúly levezetése, eltérő nemarányra a H-W egyensúly).

"A levezetések során nem mindig egyértelmű, hogy mi is az a végső, egyszerűsített forma, ami a célja volt az egész részfejezetnek."

Minden alfejezet részén kimondom a lényeget, valami vastagítással jelzem, hogy ez az eredménye az előző oldalak számolásának.

"Érthető volt, könnyen olvasható (sőt esetenként szórakoztató is, bár tudom egy tankönyv szempontjából ez nem szempont, de ha már így volt megemlítem :)"

"Tankönyvnek elég furcsa stílusa van, sokszor úgy éreztem, hogy a Tanár Úr szórakoztató irodalmat is írhatna."

Direkt van ilyen stílusa a tankönyvnek. Nem szeretem a száraz könyveket. Elég sok szakcikket kell olvasnom, ott sem lenne kötelező a szárazság, de sajnos stílusosnak tartják. Könyvben viszont szerintem vétek túl szárazon írni. Az általam kedvelt biológus írók sem teszik. És ha már tankönyv, meg vicces stílus, ajánlom Nényei Pál Az irodalom visszavág! című első gimis irodalomkönyv szerűségét. Úgy látszik ez egyfajta korszellem.


"Az elég dühítő, hogy az év elején elhangzottakkal ellentétben nem készült el a jegyzet, egy óráról betegség miatt hiányoznom kellett, és a vizsgafelkészülést nagyban nehezítette, hogy annak az órának az anyagához csak más jegyzete volt elérhető."
Egyrészről én is elég dühös vagyok, hogy nem volt elég időm félév közben az írásra. Most nagyon nagy elmaradásban vagyok e miatt. Igen, jobb lett volna, ha kész. Azért megjegyzem, hogy egy kiaadandó könyv kéziratáról van szó. Ha mindent kiadok, akkor ki és miért fogja megvenni a tankönyvet? Tudva, hogy a netről semmi nem tűnik el (ezért találjátok meg az évekkel korábbi ppt-imet), tudom ennek a veszélyeit.
A másik, ami viszont komolyan "dühít", hogy miért csak akkor találjátok meg az e-mail címemet, amikor a vizsgaidőpontot kell módosítani vagy hasonló bürokratikus dolgot kell intézni? Akkor érdekes módon nem fordul meg bennetek, hogy esetleg zavar az a levél, vagy nagyon nincs kedvem ilyesmivel foglalkozni. Bezzeg, ha szakmai kérdésről van szó (beleértve, hogy miről volt szó előadáson, hol tudnál utána nézni, vagy magyarázzak el valamit, ami nem volt tiszta), akkor nem találtok meg. Most őszintén, miért gondoljátok, hogy szakmával zavartok, de bürokratikus kérdésekkel meg nem? Akkor leírom: Szakmával nem tudtok zavarni. Szeretem a szakmám és szeretek róla beszélni is. Örülök, ha érdekel (akkor is, ha csak a vizsga miatt). Viszont nem szeretem a bürokráciát. Nem szeretek a Neptunban kattintgatni, nem szeretek a TO-val telefonálgatni.
 

"A meglévő fejezeteknél itt is a számolásosakkal akadtak gondjaim, sokszor olyan lépések vannak kihangsúlyozva amit én feleslegesnek érzek, viszont vannak helyek, ahol túl sok lépés van összevonva."

Ha pontosan megmondjátok, hogy hol a gond, úgy egyszerűbb orvosolni.

"Illetve a Tanár Úr blogja is nagyon érdekes remélem nem hagyja abba :)"

Nem fogom! Köszönöm, hogy olvassátok.

"Köszönöm a Tanár Úrnak, hogy készít jegyzetet!"

A kiadóval beszélgetve, amit egy korombeli ember vezet, rögtön meg is jegyezte, hogy a korosztályunk nem ír tankönyvet. Ez nagy kár. Persze még tanulhatnánk 10-20 évet és utána foglalhatnánk össze tudásunkat, de ha egyszer nem 50-60 évesen kerülünk először a katedra túloldalára, akkor most kell könyvet/jegyzetet írni. Viszont rengeteg idő (ebből következően nem készült el). S ezt az időt a kutatástól kell elvenni. Én most önkényesen megteszem, akkor is, ha nem tesz jót a karrieremnek (az utánaolvasások, amit most kénytelen vagyok megtenni viszont később ki fognak fizetődni). Sajnálatos, hogy nem tölthetünk néha 1-1 évet csak azzal, hogy a tudásunkat szinten tartsuk.

Lesz tankönyv. Megvan az MTA anyagi támogatása. Most már "csak" írnom kell! :)

Számítógépes játékok vásárlása

Ezt azoknak a szülőknek írom, akiknek a gyermekei mostanában kezdenek számítógépes játékokkal játszani, s szeretnék tudni, honnan lehet beszerezni a játékokat.

Amíg gyerekünk jól elvan az ugráló (ügyességi / arcade) játékokkal, addig a telefon / tablet ingyenes alkalmazásai tökéletesek. Ezek a számítógépes játékok hőskorának játékai. Aki nem ismeri őket az nézze meg a Pixel című, 2015-ös filmet. Róluk van szó. Bevallom iskolásként én is ezekért rajongtam. Jó reflexek kellenek hozzá. Nem is árt, ha a gyerek ezen képességeit is fejleszti.

A másik nagy gyerek- és pénztárcacsapda a konzol. Ilyen az Xbox, Sony PlayStation 3 (PS4), Nintendo Wii és 3DS. Ezeket a gépeket játékra tervezték. Nem ismerem őket, nekem kimaradtak. Egy biztos: a játékok drágábbak, mint "normál" számítógépre. A konzolokat egyszerűbb kezelni. Játék bedug és lehet játszani (bár az Xbox Kinect beindítása nekem lassú és komplikált, PC-khez vagyok szokva).

Szóval Windows-t futtató általános felhasználású számítógépeken futó játékokról lesz szó. Nehézség, hogy egy kicsit érteni kell a géphez (ki nem ért hozzá, főleg, ha blogot is olvas?). Illetve tudni kell, hogy az óhajtott játékhoz elég jó-e a gép. Ha a legújabb lövöldözős játékot kívánja a gyermek, akkor jó "vas" kell, ha régebbi vagy kevésbé grafikaigényes játékok is megfelelnek, akkor nem kell a legdrágább videókártyát beszerezni.

Tartalomkezelők: Steam, Origin, Uplay

A Steam, az Origin és az Uplay logója.

Végre eljutottunk oda, hogy tényleg a játékokról, illetve a hozzáférésükről lesz szó. Játékot kétféleképpen lehet szerezni: venni és ... (nem érdemes, erről is szól ez a bejegyzés). Szóval tegyük fel, hogy pénzt adunk a játékért. Azért, hogy a játék kiadója is tudja, hogy mi megvettük a játékot, ezért valahogy ellenőrizni szeretné, hogy a gépünkön lévő bitfolyam legális vagy sem. Ezt hívják DRM-nek (digitális jogok kezelése). Régen kaptunk egy CD-t meg egy kódot. A kóddal feltelepítettük a játékot, a CD-nek meg csak úgy bent kellett lenni a meghajtóban, hogy a játék fusson. Ez elég ocsmány módja volt a DRM-nek, mert aki lopta a játékot az mindettől mentesült. Tehát fizettünk azért, hogy rosszabb legyen. Ma inkább valamilyen program gyűjti, hogy mihez van hozzáférésünk. A programom belülről indítva a játékot minden rendben van, tudja, hogy fizettem érte (azért jelenik meg nálam a programon belül).

A legnagyobb ilyen játékos tartalomkezelő a Steam. Ha nincs még a gépünkön és nincs ott felhasználónk, akkor gyorsan legyen. Ma szinte megkerülhetetlen. Két másikat ismerek, mindkettő egy-egy nagy forgalmazóhoz kapcsolódik. Az Electronic Arts Origin-je és az Ubisoft Uplay-e.

http://store.steampowered.com/

https://www.origin.com/en-ie/store/

https://uplay.ubi.com/#!/hu-HU/

Ezeken keresztül vásárolni is lehet, de nem ez az egyetlen módja a vásárlásnak. Amúgy, ha egy boltban veszünk PCs játékot, akkor nagy valószínűséggel egy kódot kapunk, amit a fenti rendszerek valamelyikébe írva kapjuk meg a játékot.

A Steam kliens bejelentkező képe. Ma éppen ezek a játékok olcsóbbak.

Uplay kliens bejelentkező képe. Most a Splinter Cell ingyenesen vihető!

A számítógépes játékok ára mindig lefele megy

 

A számítógépes játékokkal kapcsolatban ezt a törvényt véssük eszünkbe. Mindig egyre olcsóbb lesz egy adott játék. Ha van időnk várni (nem akarunk azonnal játszani valamivel), akkor érdemes várni. Manapság egy játék kezdeti ára boltban 10-16 ezer forint. PC-re, konzolra drágábbak. És ez csak fizikai boltban érvényes, mint az 576kb, GameShop, CD Galaxis vagy az elektronikai üzletek. A digitális boltokban kezdetben mindig drágábbak a játékok (ellenben mindig elérhetőek, s nem kell várni, hogy Magyarországra eljusson elég másolat). Tehát, ha kell a legújabb neves játék, akkor irány egy bolt.

Kb. fél-egy év után elkezdik a játékokat leárazásokon is árusítani. Előbb 25%-33% engednek, ekkor még mindig jobb ára van a boltoknak (ha ott árulják egyáltalán, sok játék nem kerül boltok tényleges polcára sohasem). Aztán jön a félárúzás. Ekkor már az online boltok jobb árat mutatnak. Két év és 75%-os leárazásba is belefuthat az ember. Ez nem állandó, de tipikusan nagy ünnepek előtt és nyáron vannak nagy leárazások. Türelmesnek kell lenni.

Digitális boltok

 

Digitális boltok közül talán most a legnagyobb maga a Steam. Évente kétszer hatalmas leárazást tart: egyet karácsonykor, s egyet nyáron. Évközben is van elég leárazás. Ha a kívánságlistánkra rakjuk az óhajtott játékokat, akkor még levelet is kaphatunk, amikor olcsóbb lesz. Ahogy írtam, érdemes várni.

Én személy szerint szeretem még a GamersGate-et is. Mostanság főleg Steam kulcsokat árul, de korábban a kedvenc stratégiai játékomat kiadóké volt a bolt, s onnan lehetett a legjobban beszerezni (a sors fintora, hogy most már nem is árulják a dolgaikat). Mivel minden oldalon máskor vannak a leárazások, így több oldalt figyelve előbb belefuthatunk egy jó árba. A GoG-ot nem ismerem, így többet nem is írok róla.

Játékcsomagok

A vásárlásnak egy újabb formája, hogy nem egy, hanem több játékot veszünk egy csomag részeként. Ennek a tradicionálisabb formája, ha egy sorozat elemei vannak berakva egy csomagba és a csomag kicsit olcsóbb, mint az egyes játékok külön-külön. Különösen fontos tud ez lenni, amikor egy játékhoz rengeteg később megveendő kiegészítő van (DLC), s az összecsomagolt verzióban ez lényegesen olcsóbb.

Egy újabb jelenség a rövidebb ideig élő, általában tematikus, de nagyon olcsó csomagok. Ekkor akár 1 dollárért is kaphatunk fél tucat játékot, s 10-15 dollár körül már tucatnyi játék üti a markunk, amiben akár friss is lehet. Egy-egy ilyen csomag 1-2 hétig él. Én a HumbleBundle-t ismerem. Az itteni vásárlás egy része valamilyen jótékony célra fordul. Így a legnehezebb célzottan venni valamit. Lehet, hogy évekig kell várni rá, hogy nagyon olcsón egy csomagban megkaphassuk a várva várt játékot. Viszont tökéletesek arra, hogy a "ha majdnem ingyen lenne játszanék vele" kategóriás játékokat beszerezzük.

Amúgy a HumbleBundle normál digitális boltként is működik. Eggyel több hely, hogy olcsóbban vásárolhassunk.

Evolúcióbiológia BSc 2016 vizsgatapasztalat

A vizsga az oktatás része, s nem csak abból a szempontból, hogy a hallgatók ezzel fejezik be ténylegesen az adott tárgyat! A vizsgán derül ki, hogy mennyire ment át az anyag. Egyetemen - sajnos - nincs lehetőség, hogy félév közben teszteljem a hallgatók tudását azért, hogy tudjam mennyire sajátították el az anyagot (s nem azért, hogy leosztályozzam őket). Nagyon fontos különbség ez. Több jól működő oktatási rendszer sajátja, hogy az általános iskola első pár évében nincs osztályzás, de dolgozatok vannak. A dolgozatok eredménye mutatja a tanárnak, hogy hol tart az osztály. Egyetemen egyetlen pillanatban tudom megmondani, egyetlen tételből, hogy egy adott illető "hol tart". Több felelet alapján viszont elég pontos képet kapok arról, hogy mennyire ment át az anyag.

Ha egy embernél hallok valami bődületes baromságot, akkor egy ember nem tanult. Ha kettőnél, akkor rossz jegyzet kering, ha többnél, akkor én követtem el valamit! A vizsga után ezeket csokorba szedve talán még van lehetőségem korrigálni pár félreértést.

Miből fakadnak ezek a "félreértések"?

• Hülyeséget mondtam. Szoktam, bár idén szerencsére nem hallottam vissza ilyesmit, vagy a hallgatók magukban kijavították :)
• Nem helyeztem kellő hangsúlyt egy anyagrészre, s a vizsgán kevésbé fontos részek jönnek vissza hangsúlyosan, s fontosak kevésbé hangsúlyosan.
• Az emberek hajlamosak a korábbi ismereteikbe beilleszteni az újat, s ahol a kettő nem egyezik, ott a régit tartják meg. Ez egy súlyos probléma! Ahol nem veszik a hallgatók a fáradságot, hogy azt tanulják meg, amit én leadtam, ott hajlamosak valamikor gimiben hallott ötletekre hagyatkozni. Ez általában nem jön be! (ahol meg bejönne, ott meg mindig bonyolultabb megoldást keresnek a hallgatók)

1. Darwini medicina

Ez a mesélős tétel általánosságban átment. Történeteket könnyen jegyzünk meg. A tudásátadásunk nagy részt történeteken múlik (lásd itt). Ezért is fontos történetekbe szőni az ismereteket (s sajnos a matekos részek ezért nem mennek). Sajnos azonban a mesélős tételnél a gondolkodást el szokás spórolni, ami azért nem árt. Az öregedés evolúciója nagyon nem ment át. Pedig le van írva!

Egyrészről általánosan igaz, hogy hosszabb élet alatt több gyereke lehet az embernek (bármilyen más többször szaporodni képes lénynek is). Nem érzem, hogy fiziológiai korlátja lenne akár az örök életnek is, azaz elvileg minden belső eredetű károsodás kijavítható. Hangsúly a belső eredetűn van. Akkor miért nem élünk mind nagyon sokáig? Mert vannak külső okok, amelyek káros hatása nem biztos, hogy kijavítható. Az oroszlán megesz, az nem javítható ki. Napunk pár milliárd év múlva felrobban és mind ittégünk. Nem javítható ki. Tehát energiát költünk egy rendszer javítására úgy, hogy az költséges javítgatásunk ellenére meg fog halni. Tehát nem érdemes addig fenntartani, vagy inkább egy életkort csökkentő hatás akár el is terjedhet, ha ez olyan későn jelentkezik, amit eleve kevesen élnek meg. Erre rakódhat a gyerekszám optimalizálás: ha korábban több gyerek van az rátermettség szempontjából jobb, de a gyerekszám / gyerekekkel való foglalkozás energiát vesz el az önfenntartástól (csereviszony). Azaz csökkenhet az önjavítás mértéke. S ott van még az antagonisztikus pleiotrópia, az olyan genetikai hatás, ami korai életkorban előnyös, de később hátrányossá válik. Ez is elterjedhet, s így öregedéshez vezet. Apropó öregedés! Ennek a definíciója a kor előrehaladtával csökkenő túlélés és/vagy fekunditás.

2. Mi öröklődik? – Evolúció négy dimenzióban (genetikai, epigentikai, viselkedésbeli és szimbolikus öröklődés)
Na itt jól látszik, hogy a régi szokások rabjai vagytok. A tételnek az lenne a lényege, hogy nem csak genetikai öröklődés van! Minden más példánál az a fontos, hogy a genetika nem változik, mégis van öröklődő tulajdonság. Ezt jegyezzétek meg: nem csak genetikai úton lehet tulajdonságot örökölni!

3. Mutáció és változatosság. A mutációk fajtái és hatásuk. Mutációs ráták. Mutáció nem véletlen természete.
Azt kell mondjam, hogy a genetika anyag sem megy jól. Az előadásnak nem erről kellett volna szólnia, s sajnos azokba a részekbe (pl. mutáció hatása, mutációs ráták) nem is mentetek nagyon bele, ami fontos lett volna.
Egy elkülönítést nem hangsúlyoztam (vagy nem mondtam). Van génmutáció és kromoszómamutáció. A génmutáció hatásában egy gént (rövidebb DNS szakaszt) érint. Ha inzerció/deléció van, akkor beszélhetünk frameshift-ről. Kromoszómamutációnál is lehet inzerció/deléció, de akkor hosszabb szakaszokkal történik és teljes gének, sőt több gén esik ki vagy duplikálódik.

4. Az ideális populáció és evolúciós következményei.

Az ideális populáció ismérvei mentek. Az, hogy egyik-másik kihagyása  mit okoz, már kevésbé.

1. véges populációméret -> sodródás
2. migráció -> génáramlás egyik populációból a másikba
3. mutáció -> új változat(ok) megjelenése
4. szelekció -> adaptáció
5. szelektív párválasztás -> genotípus gyakoriság eltér a H-W-től

Emlékeztetek rá, hogy a szexkromoszómával van valami. Ott nem áll be 1 generáció alatt a HW egyensúly. Amikor megkérdeztem, hogy melyik szexkromoszómáról van szó, akkor pánikrohamot kaptatok. Ha nem jegyeztétek egyszerűen meg, akkor lehet gondolkodni. Emberben XY rendszer van. Az Y csak apától eredhet, s csak fiúkban van. Haploid öröklődésű. Haploid öröklődésnél a tétel elején beláttuk, hogy 1 generáció alatt beáll a HW egyensúly (ez nem HW egyensúly, mert az szexuális populációra vonatkozik, de most hívjam így, hogy ne zavarodjatok jobban bele). Tehát csak az X-nél lehet ilyen probléma.

Másik problémás kérdés az volt, hogy mit is jelent a p² a 1=p²+2pq+q² képletben. Miért van a négyzeten? Azért mert pánmixis van. Tehát p valószínűséggel választok A1 genotípusú női gamétát és hozzá p valószínűséggel egy másik A1 típusú hím gamétát. A két valószínűség összeszorozható, mert egymástól függetlenek (ez a pánmixis). A p² az A1A1 genotípus gyakorisága HW egyensúlyban. Azaz a megszokott képletben genotípusgyakoriságok vannak. Persze a p és a q is felfogható genotípus gyakoriságként, de ezek a gaméták genotípusának gyakoriságai. Lehet nekem fura válaszokat adni, ha azok jók ;)

5. Sodródás. Evolúció neutrális elmélete. Molekuláris óra. Koaleszcencia. Őskutatás.

Az megmaradt, hogy a véletlen fontos. Ezt kiegészítem (hangsúlyozom) azzal, hogy a populációdinamikai véletlenszerűség a fontos a sodródásban. Tudom eloszlásokban és valószínűségekben nagyon nehéz gondolkodni, mert egyedekben (saját magunkban) gondolkodunk. De lehet, hogy így sikerül megmagyaráznom a dolgot. Van 10 tétel, s van 4, amire nem jutott idő. Tehát 40% valószínűséggel bukta és 60% valószínűséggel a 2-es legalább megvan. No de ez az okoskodás akkor lenne értelmes, ha 100-szor vizsgáznál, s akkor kb. 40-szer buksz és 60-szor átmész. De te egyszer vizsgázol. A kimenet vagy bukás vagy nem. Nem 60%-ban átment, hanem vagy 100%-ban átment, vagy 0%-ban átment (bukott). Ez a stochaszticitás. Úgy is mondhatom, hogy mivel nem végtelenül sok vizsgátok van, így meg lehet úszni, hogy 1-1 tételt nem tudtok. Ha végtelenül sok (vagy legalábbis nagyon sok) vizsgátok lenne, akkor csak a tételek 100%-nak tudása biztosítaná az átmenetet. Máskülönben valamiből bukás lenne. Mindenféle biológiai példával, szimulációval ezt próbáltam az előadáson is elmagyarázni.

6. Szelekció. Szelekció Wright-Fisher elmélete. Biológiai példák.
Az egyensúly és a szelekció végállapota nagyon nem ment. Egyensúly az, amikor az allélgyakoriság nem változik. Ez általában akkor nem változik, amikor egyik vagy másik allél fixálódik. Ilyenkor p vagy 0 vagy 1. Ez a végállapot. Amikor egyik genotípus egyértelműen előnyösebb, vagy heterozigóta hátránynál mindig ez a végállapot. Egyedül heterozigóta előnynél lehet olyan egyensúlyi állapot, hogy 0<p<1. Ez azért fontos, mert polimorfizmust tart fent. Tehát egyensúlyban több allél van jelen a populációban. Ez fontos!

A rátermettségbe bele sem ment senki. Lehet jobb is a lelkemnek. De nem ártana, ha próbálnátok felfogni. MSc-n megint elő fog jönni!

Ez volt az egyik számolós tétel. Rettegtetek is tőle. Nem kéne. A levezetések csak algebrát igényelnek, azaz olyat, amit rengeteget gyakoroltatok általános iskolában és gimiben! Itt a biológiai értelmezése a fontos. A levezetésben akár segítek is, az értelmezést viszont nektek kell tudni. Akik ebből feleltek, remélem érzékelték, hogy nem kérdeztem vissza a legapróbb egyenlőtlenséget, ami a tételben volt. Sok mindent megmutatok, amit nem biztos, hogy visszakérdezek, vagy nem részleteiben. Például a polimorfizmus fennmaradásánál elég tudni, hogy egy köztes gyakoriságon marad fent minkét típus, de ezen egyensúlyi gyakoriság függését a w₁₁, w₁₂, w₂₂ paraméterektől nem kell tudni.

Ne féljetek a matektól!

7. Adaptáció és koevolúció.

Történetek voltak. Általában tudtátok, nincs gond. Itt később az adaptív magyarázatok általános szerkezetét jobban vissza fogom kérdezni. Azaz, mi is kell ahhoz, hogy bizonyítjuk egy jelleg adaptív mivoltát (s most felejtsük el az exaptáció-adaptáció vitát)?
A tulajdonságnak öröklődnie kell.
A tulajdonságban kell lennie változatoknak.
A különböző változatok rátermettsége különböző kell legyen.
Közvetlen szelekció kell legyen az adott tulajdonságra.

8. Fajképződés

A fajképződéshez / reproduktív izolációhoz vezető szelekciós nyomás mikéntje kavarog még a fejekben. Allopatrikus fajképződésnél nincs arra követlen szelekció, hogy a fajok szétváljanak. Nem találkoznak, nem képződnek hibridek. Az elválás más miatt jön létre. Szimpatrikus fajképződéskor viszont nem árt, ha van közvetlen szelekció is a reproduktív izolációra. A hibridek ugyanis általában köztes fenotípusok okán egyik új niche-ben sem túl jók. A poszigotikus izoláció bár izoláció (a hibridek csökkent túlélése egy részleges posztzigotikus izoláció), de nem jó a fajnak, mert a hibridekbe fektetett energia elvész. Ilyenkor alakul ki valamilyen prezigotikus izoláció. Prezigotikus izoláció máshogy is kialakulhat, de ezt majd elolvassátok a tankönyvben, ha érdekel.

9. Evolúció bizonyítékai és az evolúcióval kapcsolatos tévhitek. Példák evolúciós folyamatokra. Gyors evolúciós változások.

Aki elolvasta a fejezetet annak nem volt gondja a tétellel.

10. Makroevolúciós mintázatok: a nagy evolúciós átmenetek általános jellemzése. 

Nem adtam ki jegyzetet erről és a hallgatóság végtelen leleményességében feltúrt egy jó pár éves ppt-t tőlem, aminek a címe legalábbis hasonló. Igaz az ténylegesen makroevolúciós mintázatokról szólt, ami sajnálatosan morfológiai változások általános dolgairól szól, azaz igen partikuláris kérdés. Fontos dolgok azok (azért is tartottam róla előadást annak idején), de majd megbeszéljük többsejtűség evolúciója / morfológiai evolúció előadáson. Itt a nagy átmenetekre lettem volna kíváncsi.

Angol wikin legalább a lista fent van! Aztán persze kénének példák. Egyrészről mondtam én is, de itt nagyon előjön, hogy a képzés előadásait független entitásként kezelitek. Nincs időtök, lehetőségetek és szelekciós nyomás, hogy szintetizáljátok magatokban a hallottakat. Erre lenne jó a szigorlat és a záróvizsga. Sajnos azonban ezeken a vizsgákon egyszerűen ugyan azt kérdezzük vissza, mint kollokviumon.

Tehát, ha megkérdezem, hogy a többsejtűség mely csoportokban alakul ki, akkor a növények, állatok, gombák jó válasz. Csak tudjátok, hogy mi az a növény! Elsődleges fotoszintézisre képes (Archaeplastida) élőlények? Azok nem mind többsejtűek. Zöld növények (Viridiplantae)? Azok sem mind többsejtűek. Az embriós növények (Empbryophyte) már jó válasz. Rendszertant nem véletlenül tanultatok! Állatoknál viszont nem kell az álszövetes/szövetes dolgon agyalni: minden metazoa többsejtű. Nem kell a placozoa-n sem elmélkedni (bár örülök, hogy volt akinek eszébe jutott!), egyrészt többsejtű, másrészt valószínűleg másodlagosan leegyszerűsödött. Hasonlóan a gombák (Fungi) többsejtűek. Persze itt a szoros értelemben vett gombákról van szó, nem a mindenféle más csoportról, amelyeket valaha ide soroltak (bár azok közül is több többsejtű és jó a felsorolásba).

11. Ember és evolúció

Történetek voltak, azok átmentek. Az viszont még mindig nem, hogy emberben legnagyobb szelekció nem a túlélésre, hanem a fekunditásra van. Azaz az emberek közötti rátermettségkülönbség mögött nem a differenciált túlélés van (ami jelenleg a reproduktív kor utáni túlélésben jelentkezik, s így rátermettség szempontjából majdnem semleges, csak azért majdnem, mert unokákat még lehet pesztonkálni, s ezzel közvetetten növelni a rátermettséget - az evolúcióbiológiának is megvannak a maga bonyodalmai/szépségei). De fekunditásban irdatlan különbségek vannak! Egyes népcsoportok ma is 2%-os éves növekedést mutatnak. Csak gondoljunk bele, ha Magyarország ilyen növekedést mutatna, az évente +200000 magyart jelentene (tegyük fel, hogy a magyarok szaporodnának). Ehhez képest több tízezerrel fogyunk évente, miközben a 2% növekedést produkáló afrikai országokhoz képest a túlélésünk sokkal jobb. Csak hát kevés gyerek van!