A hallgatói vélemények fontosak! Főleg, ha van véleménye a hallgatónak, az eljut az oktatóhoz, s arról van véleménye, amiről az oktató véleményt szeretne hallani.
Nem érdekel, hogy nem szeretsz vizsgázni!
Szűkítsük le a hallgató véleményezést a hallgatók és az oktató közötti párbeszédre. Elvileg az oktató minőségét is lehetne ezen keresztül mérni, amit az egyetem vezetése felhasználhatna az adott oktató előmenetelének elbírálásában. Mindaddig azonban, amíg az oktatás nem fontos része az előmenetelünknek, s mindezt egy értelmetlen kérdőívvel próbáljuk mérni, addig ez felejtős.
Visszajelzést szeretnék a témáról és az előadás módjáról!
Töltöttetek már ki oktatói munka hallgató véleményezését (OMHV). A véleményem róla, hogy egy nagy rakás sz*r. Igen az. Először is összemossa az oktatót és a tárgyat, valamint a vizsgáztatást (ZH, gyakorlati jegy, stb.). A visszajelzések ugyanis - szerintem - ezen három kategóriáról szólhatnak. Ebből legfeljebb kettő minősíti az oktatót, de a vizsga egyben a hallgatót is minősíti (sőt a vizsgán eleve a hallgatót minősítjük).
(1) Tantárgy: Mit tanulunk az adott tárgyból. Lehet ezzel kapcsolatban véleményt kérni és kapni. Értelmeset is! A hallgatók megmondhatják, hogy hol vagyunk nagyon átfedésben más előadásokkal. Vagy hol próbálunk építeni olyan tudásra, ami nincs nekik. Esetleg ötleteket adhatnak, hogy miről szeretnének hallani az adott tantárgy kereteink belül. Ehhez képest az OMHV olyan kérdést tesz fel, hogy mennyire járult hozzá a szakmai előmeneteledhez az adott tárgy? Illetve, mennyire ajánlanád másoknak az előadást felvételét?
Visszakérdezek: Biztosan tudod, hogy a szakmai előmeneteledhez mire lesz szükség? Mármint persze véleményed van róla (nekem is volt), de az biztosan igaz is (nekem nem jött be, utólag jobban kellett volna még figyelnem pár előadáson)? Biztosan értelmes kérdés egy mindenkinek kötelező előadásról, hogy mennyire ajánlanád? Ha nem, akkor is kötelező. Lehet jelzés az oktatást szervezők felé, hogy valamit nem tartanak fontosnak a diákok, no de nem biztos, hogy ez minősíti az oktatót. Például érdemes beleolvasni Kalapos Tibor kollégámról írt véleményekbe a növényrendszertan I kapcsán. Mint oktatóról nagyon pozitívak a vélemények, de van, aki megjegyzik, hogy a rendszertant amúgy száraznak tartja. A rendszertanok / növény és állatismeret gyakorlatok nem volt a szívem csücskei hallgatóként, aztán 15 évvel később mégis sok rendszertan vagyok kénytelen olvasni azért, hogy bizonyos evolúciós folyamatokat megértsek. Ennyit arról, hogy mennyire tudom eldönteni huszonévesen, hogy mire lesz szükségem később.
(2) Vizsga: A kérdőívek csak azt firtatják, hogy mennyire korrekt az osztályzás, s hogy elmondtuk-e a követelményeket. Hallgatói szemszögből ez érzékeny téma. Ha mindenkinek ötöst adok vizsga nélkül, akkor ugye teljesen inkorrektül járok el, de biztosan nem lesz senki, aki ezt szóvá tenné. De aki rosszabb jegyet kap, mint amit várt, abban fel fog merülni, hogy nem a tudásával, hanem velünk van a gond. Nem mindig kapunk jó "jegyeket" a követelmény ismertetése kapcsán. Első órán megmondjuk (evolbioszból): a vizsgaidőszakban szóbeli vizsga lesz, mindenki 1 tételt húz, amire azt kell tudni, ami az előadáson elhangzik. Lehet ennél egyértelműbb a követelmény?
A vizsgáztatással kapcsolatban kapjuk a legtöbb visszajelzést. Pedig ez kevésbé érdekel, mint az előadással és az előadás módjával kapcsolatos visszajelzések. Az számunkra nem fontos vélemény, hogy kinek a tételeit tartja valaki nehezebbnek. Ha jövő félévben cserélünk, hogy ki melyiket mondja el, akkor fordulnak a "szerepek". Bevallom évekig olvastuk, hogy egyikünk keményebben osztályoz, mint a másikunk. A jegyek ezt alá is támasztják. No de e mögött lehet, hogy annyi van, hogy azokat a tételeket nem hajlandóak rendesen megtanulni a kedves hallgatók. Az idei (2015/2016/I) vizsgaidőszakban volt olyan alkalom, hogy egyedül vizsgáztattam minden tételből. Azokból is, amelyeket nem én adtam le. S igen a tételek egyik részéből most is rosszabb jegyek születtek mint a másikból, pedig egymagam döntöttem a jegyekről. Szóval nem osztályzunk máshogy (pláne nem annak megítélésében, hogy mi a bukás)!
Olyan visszajelzésre van szükségünk, amely alapján az oktatás jobbá tehetjük.
(3) Az oktató: Itt jön el az én minőségem. Ennek is több rétege van. Kezdve az előadás módjától, a beszédstílusomtól, a hallgatókra való figyelésig, a bevetett oktatási eszközön át az esetleges segítségig, amit tudok nyújtani a felkészüléshez. Ezekhez próbálnak kérdéseket rendelni, amiben az oktatót osztályozzák. Például hányast érdemlek a "elérhető volt az előadáson kívül" kérdésre, ha nem keresett senki? Ötöst, hiszen aki keresett (senki) az mindig elért, vagy egyest, mert senki nem ért el (mert nem is keresett)? És mit jelent mondjuk, hogy 1-5 skálán valamilyen oktató vagyok? Hogyan hasonlítjuk össze ezt egy másik szak oktatójával, akit teljesen mások osztályoznak? A hallgatók osztályozásában legalább van valami bevett szokás, hogy 50% felett elégséges (2), meg 90% vagy 95% felett jeles (5). De én nem írok ZH-t, sem nem felelek.
A pontozós véleményeknek nincs értelmük.
OK. Megkaptam, hogy 3-as tanár vagyok (azért ennél jobbakat kaptam). Mit jelent ez? Hogyan tudok rajta javítani? Nem tudom. Hiszen nem kérdeztük meg a hallgatókat, hogy mi nem tetszett, amiért 3-ast adott (az is lehet, hogy nekik a 3-as a legjobb jegy, mert 5-öst az Istenek kapnak, 4-est meg a földkerekség legjobb előadója). A hallgatót tehát meg kell kérdezni! A legfontosabb, sőt az egyetlen módja a hallgatók véleményének begyűjtésének, ha kifejtős kérdéseket teszünk fel nekik. Nem pontozósat. Kifejtőset.
Az egész nem ér semmit, ha kevesen töltik ki
Van egy 100 fős előadás. 30-35-en járnak be. Persze ez is minősíthet minket, de mivel más előadáson sincsenek többen, így vagy az ELTE minden oktatója rossz, vagy a hallgatók nem járnak előadásra (ez utóbbira tippelek). Tehát reálisan az előadást az évfolyam harmada tudja véleményezni. Viszont kb. a 10% szokott kitölteni hallgatói véleményezést! Ez így nem működhet!
- A hallgatói véleményezést kötelezővé kell tenni!
- A hallgató véleményezést a vizsga előtt kell kitölteni, tehát a vizsgára jelentkezés előfeltétel kell legyen. Ez biztosíthatja, hogy az előadásról kapunk visszajelzést és nem a jeggyel való megelégedettségről.
- A vizsgával kapcsolatban is várunk visszajelzést. Persze azt a vizsga után.
- Alapvetően szöveges értékelést adjanak a hallgatók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése