A hallgatói véleményezés fontos. S meg is mutatom hogyan lehet használni az előadás és a tartalom gyengéinek és erősségeinek feltárásában! A most zárult (2015/2016/I.) félévben tartott evolúcióbiológia és zoológia előadás kapcsán tettem fel kérdéseket, amire 23-an válaszoltak. Az eredményeket teszem itt közzé.
Egy anonim kérdőív kitöltésével a hallgatók véleményt mondhattak az előadásaimról. Alapvetően két kifejtős kérdést tettem fel:
(1) Mi a véleményetek az előadóról?
(Ha valami megjegyzésetek van felém az előadásmódommal kapcsolatban, az
ide írjátok kérlek.) Fontosnak tartom, hogy a kérdést pontosítottam, a
kérdőívek kérdései sokszor félreérthetőek. Például nem a nyakkendőm
színéről vártam véleményeket.
(2) Előadások tartalmával kapcsolatos megjegyzések
(Miről hallottatok volna még? Miről nem volt szó, pedig jó lett volna?
Miről volt szó, de nem kellett volna (pl. átfedés miatt)?) Ez a kérdés
szólt a tárgyról.
Ezen
kívül kértem őket, hogy a 6 előadásom közül (7 volt, de a bevezetőt nem
véleményeztettem, mert az részben ismétlés volt, részben az egész
félévre vonatkozó tudás) adjon meg kettőt, ami tetszett és kettőt, ami
nem tetszett. Alá írtam, hogy akkor is adjon meg kettőt, ami nem
tetszett, ha mindegyiket jónak tartottak, s akkor is találjon valami
pozitívat kettőben, ha amúgy nem tetszettek neki. Ez alapján próbálom
megállapítani, hogy melyik előadást kell erősíteni, esetleg lecserélni
(ez valószínűtlenebb).
Megnyugtató,
hogy legalább keveseknek, de minden előadás tetszett, tehát nem volt
egyhangúan rossz / nem tetsző előadás. Viszont a Makrotaxonómia előadás
nem volt jó. Egyértelmű, hogy változtatnom kell (bár remélem már az
sokat fog segíteni, hogy nem lázasan adom elő). Amúgy éreztem, hogy ott nem sikerült átadnom, hogy mennyire érdekesnek tartom azt a témát (lehet
persze azért, mert nekem sok minden újdonság volt). A többi előadásban
általában nem jutott idő az egyes átmenetek a törzsfán való
elhelyezésére, illetve nem mutattam ismertebb (pl. orvosi szempontból
fontos) fajokat a taxonokhoz. Ezt pótolnom kell, s ezen előadásban nem
spórolhatom meg a kivetítést.
Itt
megjegyzem, hogy a szöveges értékelésben is többször előjött, hogy a
makrotaxonómiát kihagyták volna, vagy nem tetszett nekik. Tehát ha
valami nagyon nem jó, az a megkérdezéskor is előjön. Tehát a kifejtős
kérdések erre is tökéletesen megfelelőek.
A
prokarióta-eukarióta átmenet is több "nem tetszik"-et kapott, mint
tetsziket. Na itt már érdekes lenne tudnom, hogy mi volt a probléma.
Tudom, hogy ott tobzódnak az egymásnak is ellentmondó elméletek. Ez
sokakban egyfajta viszolygást vált ki. Volt olyan év, hogy megkaptam,
hogy miért is tanítok olyat, ami még nem letisztult. Azért, mert ez nem
az általános iskola, hanem egy egyetem. Mesterszak. Kutatókat képzünk,
akik nem az évszázadok óta letisztult ismeretekkel fognak foglalkozni,
hanem pont azokkal, amelyekről vita van, amelyeket nem tudunk.
MarkMyProfessor-on
is kaptam elég lesújtó véleményt ezzel az előadással kapcsolatban.
Sajnos nem értem, hogy mivel kapcsolatban írta az illető, hogy
"sértésnek veszi, ha nem értenek vele egyet". Az előadáson egy szakmai
kérdésben bocsátkoztunk vitába a hallgatósággal, az pedig törzsfák
rajzolási lehetőségeiről szólt. Úgy éreztem, azt ott sikerült tisztázni.
Illetve jeleztem, hogy hol nem értek egyet az irodalommal. Ez utóbbi is
lehet, hogy furcsa lehetett valakinek. Szerintem jobb, ha elmondok több
elméletet, s a saját - szakmai - véleményemet is hozzáteszem, minthogy
elmondom a saját verziómat úgy mint az egy szent igazságot. Eltudnám.
De a szakmaiság sérülne!
Azért volt aki ezt értékelte: "Érdekesnek találtam, hogy a Tanár Úr nem csak a könyvekben leírt monoton tényeket próbálta a fejünkbe verni, hanem a saját véleményét és a saját nézőpontjait is megosztotta velünk, ezzel ösztönözve minket a gondolkozásra és arra, hogy nem biztos, hogy minden úgy van, ahogy azt 1 vagy 2 ember leírja."
Azért volt aki ezt értékelte: "Érdekesnek találtam, hogy a Tanár Úr nem csak a könyvekben leírt monoton tényeket próbálta a fejünkbe verni, hanem a saját véleményét és a saját nézőpontjait is megosztotta velünk, ezzel ösztönözve minket a gondolkozásra és arra, hogy nem biztos, hogy minden úgy van, ahogy azt 1 vagy 2 ember leírja."
A
többsejtűség eredete, a szex evolúciója ész élet keletkezése úgy látom
nagyjából rendben volt. Az együttműködés pedig olyan semmilyen volt. Nem
volt rossz, hogy kiemeljék, de olyan jó se. Azon az előadáson még kell
dolgoznom. Én két előadást tartanék a témáról, ez van most valahogy
belesűrítve egy előadásba. Így aztán hol beleférek, hol nem.
Kétszer ugyan azt ne tanuljátok, de kétszer ugyan arról lehet szó
Az
előadások témáját firtató kérdésekkel előjött, hogy ki mit érzett
ismétlésnek, s így feleslegesnek. Kétszer ugyan azt tanulni nem
izgalmas. Lehet, hogy ismétlésnek jó, bár ezek nem olyan nehéz és
emészthetetlen témák, hogy sokat kéne ismételni. A kérdés, hogy mennyire
és hogyan tudom ezt elkerülni.
Átfedek, de más aspektusáról beszélek: "prokarióta-eukarióta átmenet részeit is tanultuk külön-külön sok tantárgyból, de így egyben összeszedve nem volt"
Ez szerintem összefoglalja a lényeget. Az egyes tényelemek máshol
előkerülhettek, sőt a sejttanos és mikrobiológus kollégák biztosan
jobban és részletesebben el is mondták a bakteriális, archaeális és
eukarióta sejt felépítését. Itt az evolúciója érdekelt minket. Az egész
biológia ugyan arról szól: az élővilágról. Csak mindig egy kicsit
másfelől közelítünk hozzá.
Átfedek specikkel: "Átfedés
nekem a szexuális szelekcióval és az együttműködéssel volt sok, de
emelt etológiát és ökológia II-t hallgattam annak idején, az alap
órásoknak nem tudom, mennyire volt új..." Van ilyen. Sőt ezek át
fognak fedni a viselkedésökológia és a játékelmélet tárgyakkal is. Azok
ott részletesebbek lesznek. Sőt minden amit mondtam részben meg fog
ismétlődni Evolúció nagy átmenetei szakirányon kötelező előadáson.
Amiket én említetten azok a képzésben később jönnek, azokhoz az én
előadásaim alapozások. De BSc-n is vannak specik, amelyekkel átfedek.
Viszont ahogy a hallgató is utalt rá, aki azokra a specikre nem járt (s
az ökológia II-re pl. kevesen járnak sajnos), azoknak is kell ezekről
legalább egyszer hallani.
Átfedek, feleslegesen:
Ilyen is volt (lehet lesz is). Mivel nem tudjuk pontosan, hogy ki mit
tanít, így azt sem, hogy minek az előismeretei vannak meg, vagy
nincsenek. Egyik évben a szex evolúciója résznél a rekombináció
molekuláris részleteiről próbáltam valamit az emlékeimből összeszedni.
Na akkor leállítottak a hallgatók, hogy ezt genetikán elmondták
részletesen. Köszönöm! Fontos, hogy szóljatok.
Azt
is hallottam, hogy valamelyik más előadáson előkerült az élet
keletkezése. Viszont abban az esetben nem gondolom, hogy nekem kéne
kihagynom. Ez a szakmám, ehhez szerénytelenség nélkül állítom, hogy
kevesen értenek úgy az országban mint én (s azok zöme a tanszékünkön
van).
Minden hallgató más, nem jöhet be ugyan az mindenkinek
Nem kell minden véleménynek és javaslatnak eleget tenni. Nem is lehet. Ami az egyik hallgatónak tetszik, a másiknak nem.
Vessük össze ezeket a véleményeket:
"A morfológiai evolúció óra végén elhangzott "lehetséges-e pegazust evolváltatni?" rész rendkívül tetszett"
"Jó, hogy néha bevisz hülyeségeket az órába, mint pl.: evolváltassunk pegazust!"
"A ""szárnyas ló""-tenyésztés kérdése pedig kedves színfolt volt."
vs.
"A ""szárnyas ló""-tenyésztés kérdése pedig kedves színfolt volt."
vs.
"Pegazus kifejlődése számomra kicsit elrugaszkodott volt."
Igen
elrugaszkodott arról beszélni, hogy miként evolválódhat egy mitikus
lény. Mindeközben viszont alkalmaztam az egyedfejlődés evolúciójáról
meglevő ismereteinket. Ez egy gondolatkísérlet, amivel remélem sikerült
megvilágítani az EvoDevo-t. Erre a hallgatók sokáig szoktak emlékezni.
Már ezért is megéri.
A témaválasztásban is volt egymásnak teljesen ellentmondó vélemény:
„féltem, hogy olyan lesz, hogy földtörténeti korokat kell megtanulni, meg melyikben milyen élőlények éltek”"Szívesen hallottam volna olyan evolúciós dolgokról is részletesebben, mint földtörténeti események, élőlénycsoportok kialakulása, evolúciója (minden vonatkozás, rendszertanos, biogeo-s, anatómiás, elterjedési T-es), klíma változása a földtörténet folyamán részletesebben, kontinensvándorlás, stb.”
Tábla vagy kivetítés?
Az
egyik igen megosztó téma a táblára írás vs. kivetítés. Nagyon elterjedt
a kivetítés. Egyszerű. Az ember előadás előtt berak minden fontosat a
diákra, majd ezeket a hallgatókra zúdítja. A vetítés sötétjében nem is
kell tartani a kapcsolatot a diákokkal (nem is lehet). Biztos minden
precízen meg lesz jelenítve. Sőt később ki is lehet adni ezt a
hallgatóknak. Tanulni szerintem nem lehet belőlük, mert nem arra valók.
Minden előadáshoz vannak ppt-im. Ezeket magamnak vetítettem is a
laptopon. A ppt-nek ugyanis az a feladata, hogy engem emlékeztessen
arra, hogy miről kéne beszélni.
A
ppt viszont felgyorsítja az előadásokat. Nagyon egyszerű kattintgatni,
hogy ezt is látjátok, meg azt is. Kiadom, szépen tanuljátok meg.
Jegyzetelni persze nem tudtok, mert ahhoz túl gyors. Na ezért írok a
táblára. Nem tudok gyorsabban írni, mint ti. S így van remény, hogy
átszűrődik az agyatokon, amit mondok, s nem csak pipáljátok, hogy az 54.
diát is meg kell tanulni.
Van akinek ez tetszett:
"Abszolút pozitívum, hogy nem diasorokat vetítesz, hanem a
táblára írsz, mert így sokkal jobban követhetők az előadások."
"A
táblára írást is jó ötletnek tartom, számomra így követhetőbb és
aktívabb volt az előadás (bár az olvashatóság nem mindig volt a
legjobb)."
"Tetszik, hogy a vetítés elhagyása követhetőbbé tette az órát."
„Szerintem
a táblára írás és a közös megbeszélés sokkal érdekesebbé és érthetőbbé
teszi az előadásokat, de írhatnál egy kicsit szebben.”
"Valóban
jobban rögzül az anyag a tábla használatával és követni is könnyebb -
bár néha nehezen olvasható - , a ppt-nek viszont pl. bonyolultabb
ábráknál lehet létjogosultsága."
Van akinek meg nem:
„Személy szerint jobban kedvelem, követhetőbbnek tartom, ha nem a táblára írnak, hanem van diasor is kivetítve.”
„Szerintem jobb lett volna végig kivetített diasorokat használni. Értem, hogy miért gondolta a Tanár Úr jobbnak a táblára írást, viszont ez csak kiscsoportos előadásnál lenne így. Így sokszor nehéz volt követni, elolvasni, inkább nehezítette a koncentrálást.”
„Szerintem jobb lett volna végig kivetített diasorokat használni. Értem, hogy miért gondolta a Tanár Úr jobbnak a táblára írást, viszont ez csak kiscsoportos előadásnál lenne így. Így sokszor nehéz volt követni, elolvasni, inkább nehezítette a koncentrálást.”
Én a táblát fogom továbbra is használni. Viszont vegyük észre az építő kritikát is: a ppt-nek is megvan a maga helye: például az összetett grafikonok, szép képek és hasonlók. Az lenne a legjobb, ha egyszerre használhatnám a táblát és a kivetítőt. Sajnos a legtöbb teremben a kivetítés a táblának a helyére történik. S így vagy egyik vagy másik lehet. Próbálom megoldani.
És nem megyek el a mellett sem, hogy rondán írok. Ezt sokan szóvá tették. S igazuk van. Ezen a téren mindenképpen jelentősen javulnom kell!
Előadásmódom
Az előadásmódom négy elemét emelném ki:
(1) "Előfordul, hogy a tanár úr hadar, és kicsit motyog is." :( Kár tagadni. "Esetleg egy mikrofon nagyban hozzájárulna az előadás színvonalához."
S persze meg kell tanulnom beszélni. Az oktatás majdnem olyan, mint a
színészet. S bizony a beszédhibáim a mindennapi életben legfeljebb
kellemetlenek, de az előadások alkalmával akár "halálosak" is lehetnek
az előadásra nézve. Gyakorlás és türelem (a hallgatók részéről is)!
(2)
Be kell vonni a hallgatókat az előadásba! Ha az előadás részeként érzi
magát, úgy könnyebb az ismeret átadása is, mert képes azonosulni a
helyzettel. Bevonás nélkül olyan, mint a kacsa tömése: működhet, de a másik
fél ellenállását is le kell győzni.
„talán kicsit szokatlan volt a kötetlenebb stílus az egyetemen megszokott, monotonabb előadásokhoz képest, de jó értelemben.”
„Szerintem jó tett, hogy megpróbáltad bevonni a közönséget az órába, és az inkább a korábbi félévek hibája, hogy nem mindig akaródzott.”
„A közvetlenebb hangulat is nagyon jót tesz/tett péntekenként.”
"Nekem az előadási stílusod nagyon tetszik, főleg az, ahogy a hallgatókat is be tudod vonni, azokkal is, amiket mondasz, meg nonverbális kommunikációval is."
„Szerintem jó tett, hogy megpróbáltad bevonni a közönséget az órába, és az inkább a korábbi félévek hibája, hogy nem mindig akaródzott.”
„A közvetlenebb hangulat is nagyon jót tesz/tett péntekenként.”
"Nekem az előadási stílusod nagyon tetszik, főleg az, ahogy a hallgatókat is be tudod vonni, azokkal is, amiket mondasz, meg nonverbális kommunikációval is."
S a legszomorúbb, hogy ezzel az előadásstílussal nem nagyon találkoznak.
(3) Csapongok. "Néha nehezen követhető a gondolatmenet a gyors váltások miatt a témák között." "Időnként
kicsit csapongónak találtam az előadást, ami néha nehezen követhetővé
tette az amúgy is "szokatlan" megközelítésű előadásokat." Volt aki
kiemelte, hogy milyen jól követhető volt az előadás (köszönöm!), de
ebben az esetben inkább azokra hallgatok, akik szerint csapongok. Azt
teszem. Van ennek egy része, ami a felépített gondolatmenet nem
követéséből ered, s ezért vissza kell térnem dolgokra, amiket nem
mondtam el, de el kell. De van egy másik aspektusa! A hallgatóságot
ugyanis időnként ki kell zökkenteni a merengéséből. Bármivel. Egy
történettel, egy váltással, vagy akár a toll leejtésével (de a laptopot
nem vágom földhöz!). 3x45 percig kell figyelni szakmára. Nehéz. Valahogy
fel kell dobni az előadásokat.
(4)
Lelkesedés. Szeretni kell, amit csinálunk. Szeretni kell az oktatást és
a tárgyat is. Minden részét. Csak akkor lehet hitelesen előadni. Ez
csak belülről jöhet. S ha már nincs meg, akkor váltani kell. Biometriát
tanítani például meguntam. Én magam untam a gyakorlatokat. Ezt követően
sem nekem sem a hallgatóknak nem lehetett jó. Szerencsére megtehettem,
hogy nem tartom tovább azt a gyakorlatot. Az evolúcióbiológiát szeretem
(most, nem tudom mi lesz 10 vagy 20 év múlva). Az előtt kell majd
továbbadnom, mielőtt unalmassá válok.
Köszönöm mindenkinek, aki véleményezte az előadást!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése