Mi a baj az oktatással? - A képzési szerkezet

A képzési szerkezet alatt értem az előadások és gyakorlatok egymásra épülését és eloszlását a képzés évei között. A képzési szerkezet mutatja meg, hogy mely évek "nehezebbek" és melyek "könnyebbek".

Amikor azt látom, hogy szinte senki nem végzi el az alapképzést a kijelölt 6 félév (3 év) alatt, akkor válaszként felmerülhet, hogy a mostani hallgatóság egyszerűen rosszabb vagy valami gond van az oktatás szerkezetével (vagy az oktatással). Évek tapasztalata, hogy mindig van olyan 20%, aki egyszerűen nem tanul, meg is bukik. Viszont, amikor 40-60%-os vagy még magasabb azoknak az aránya, akik nem végzik el időben a szakot, akkor nem foghatjuk rá a szerényebb képességekre. Saját felelősségünket (is) meg kell vizsgálni. Ez a reflexió elengedhetetlen az oktatás minden területén az egyes kurzusoktól kezdve az egész képzésig.

Az oktatás szerkezete az a része az oktatás problémáinak, ami nagyobb részt rajtunk múlik. Végül is mi határozzuk meg az előadásokat és azok eloszlását a félévek között. Szerintem egy jó kurikulum olyan, hogy egy félévben 5-6 vizsga és 5-6 labor van. Így lehetőség van arra, hogy minden vizsgára legalább 1 hetet tanuljanak a hallgatók. Szerintem annyi kell. A laborok pedig félév közben feladattal látják el a hallgatókat. Itt fontos, hogy a labor ne félév végi ZH-val végződjön. Akkor az lényegében vizsga, mert az utolsó hétre vagy gyakran az első vizsgaidőszak hétre húzódik át.


A hallgatók szorgalmaznák, hogy több tárgyból lehessen félév közben jegyet szerezni. S itt jön be a C és D típusú előadásokkal való trükközés. Ezek trükkök, mert ha lenne elég gyakorlat, akkor a félév során azzal foglalkoznának a hallgatók, s pont, hogy nem akarnának még több ZH-t.


Az egymásra épülés a másik fontos kérdés. Egyrészről, ha van egymásra épülés, akkor azt vegyük komolyan. És tényleg ismerjék az oktatók, hogy miről van szó más előadáson. Viszont csak azért ne legyen előfeltétel valami, hogy a hallgatók ne jussanak előre. A szigorlatok például most lényegében azért előfeltételei sok harmadéves előadásnak, hogy akinek nincs meg, ne vehessen fel harmadikos tárgyakat. Kreditrendszer van. Vegyük komolyan.


Fontos azonban érteni, hogy vannak egyéb szempontok is a fentieken kívül, amelyeket figyelembe kell venni:
 * Laborhelyek száma. A laborok drágák és nincs pénz. Ezért egyre később vannak a laborok, hogy hátha addigra elegen kiesnek, s kevesebb hallgatónak kell azokat megtartani. Lényegében arra építjük a képzést, hogy nem mindenki végez, s bizony a lemorzsolódás nagyobb, mint 20%. Ez egyértelműen gond. Viszont nem tudjuk magunkat túltenni a forráshiányon. Azt nem lehet szervezéssel megoldani. Így viszont az első évben alig van labor, s a továbbiakban meg sok van, ami nehezíti azokat a féléveket.
 * Laborok használata a félévek között. Ugyanabban a laborban nem tudunk teljes évfolyamoknak gyakorlatot tartani ugyanabban a félévben. Az ugyanazon félév itt azt jelenti, hogy őszi vagy tavaszi. Lehet, hogy a biometria másodéves BSc-seknek van és a bioinformatika első éves MSc-seknek, de ha 5-6 3-4 órás gyakorlatot kell berakni ugyanabba az egy számítógépterembe, akkor gond van. Mondjuk biometriából (eddig 3 órás gyakorlat) lehet 4-et tartani egy nap (8-11,11-14,14-17,17-20) és így egy héten akár 16+ is lehet (az előadásnak előbb kell lennie, mint a gyakorlatnak, így hétfő reggel nem lehet). De az 17-kor kezdődő gyakorlat már nem biztos, hogy jó ötlet, főleg péntek délután, illetve az nagyon leharcolja abban a félévben a géptermet. A géptermet több speci is használja, amelyek elhelyezése a félévek között szintén függ a gépterem kihasználásától.
 * Oktatók elfoglaltsága. Terepökológusokat is tartalmazó tanszékként tudjuk, hogy a tavaszi félév speciális. Idővel a növények kibújnak és virágoznak, s ilyenkor lehet felméréseket végezni, amiket télen nem lehet. Ezen nem lehet változtatni. A terepmunka pedig egész napos (egész hetes?) elfoglaltság, nem lehet megszakítani, hogy gyorsan egy előadást megtartson az ember. A terepesek szeretnék, hogy az előadásaik inkább ősszel lennének. De például terepgyakorlatot inkább tavasszal érdemes tartani, kevés érdekes látnivaló van novemberben.

Korábbi BSc szerkezet

Ez mostani képzés, ami eddig (2017) évig volt. Jövőre újfajta kezdődik (lásd lejjebb), de ugye ennek még lesz kifutása. Szinte minden évben lett finomítva, de még most is ritka, hogy valaki 3 év alatt elvégezze. 31 előadás és 14 gyakorlat van az egész képzésben.

1. félév (5 vizsga/15 óra; 3 gyakorlat/8 óra = 23 óra)

Kémiai felzárkóztató kritériumtárgy 2+1*
Biológia kritériumtárgy 2+0*
Informatika 1+3
Matematika 0+3
Fizika 2+0
Általános kémia 4+2
Sejtbiológia  2+0
Bevezetés az állattanba 4+0
Bevezetés a növénytanba 2+0

2. félév (7 vizsga/16 óra;, 3 gyakorlat/9 óra = 25 óra)

Matematika 0+3
Fizikai kémia 3+0
Szerves kémia 3+0
Állatszervezettan  2+4
Állatrendszertan 2+2
Növényszervezettan  2+0
Etológia 2+0
Mikológia 2+0

3. félév (5 vizsga / 15 óra; 3 gyakorlat / 6 óra; 1 szigorlat = 21 óra)

Analitikai kémia 2+1
Állatszervezettan  2+0
Állatrendszertan 2+2
Növényszervezettan  2+3
Növényrendszertan 2+2
Bevezetés a biokémiába 2+0
Őszi növényrendszertani terepgyak. B
Természetes szénvegyületek 3+0

4. félév (5 vizsga / 17 óra; 2 gyakorlat / 5 óra; 1 szigorlat = 23 óra)

Növényrendszertan  2+2

Bevezetés a biokémiába 0+3Humánbiológia 4+0
Genetika 4+0
Általános mikrobiológia 2+0
Növényélettan  3+0
Biokémia-Molekuláris biológia 2+0
Állatrendszertani terepgyakorlat
Tavaszi növényrendszertani terepgyak

5. félév (6 vizsga/14 óra; 2 gyakorlat/4 óra = 18 óra)

Növényélettan  2+0
Állatélettan 3+0
Immunológia  2+0
Ökológia I 3+0
Természet és környezetvédelem 2+0
Általános mikrobiológia 0+2
Genetika 2+2

6. félév (3 vizsga / 10 óra; 1 gyakorlat/3 óra = 13 óra)

Állatélettan 3+3
Biogeográfia és vegetációökológia 4+0
Evolúcióbiológia 3+0

Ebben a képbe persze az A/B gyakorlatok rendszere belerondíthat, tehát nagyobb óraszámok jöhetnek ki. Figyeljük meg, hogy nagyon kevés gyakorlat van. Ez persze nem jó. Viszont az a kevés is fura eloszlásban van. Például átfedésnben van egy félévben a növényrendszertan és az állatrendszertan gyakorlat. Tehát két nagyon magolós gyakorlat teljesen egyszerre van. Mindez azért, hogy 3./4. félévre lehessen szigorlat. De legalább a szigorlat nincs egy félévben!
Az utolsó félév persze egyszerűnek tűnik. De ott vannak a kötelezően választható tárgyak is. A 6. félévben van szakdolgozat védés és záróvizsga is. A záróvizsga az utolsó héten van. Az előtte levő héten kell legyen legkésőbb a védés. Tehát legfeljebb 5 hetük van vizsgázni. Inkább kevesebb. Ez szokott problémát okozni.
A második félév pedig egyszerűen halálos a maga 7 vizsgájával és a legtöbb órával, amit a hallgatóknak bent kéne tölteniük. Mindez azért, mert elsőben nincs biológia gyakorlatuk. A bevezetés állattanba és növénytanba előadások pedig - ahogy hallom - nem találták meg a helyüket a szervezettan/rendszertan oktatásban.
Nekünk külön problémás, hogy a tanszékünk csak rendszertannal jelent meg az első négy félévben, amikor a hallgatók BSc témát választanak. A tanszékünk (és az állatrendszertan és ökológia tanszék is) nagyobb része ökológiával / evolúcióbiológiával foglalkozik és nem rendszertannal. Ezek a tudományágak viszont csak 5. és 6. félévben jelennek meg, amikorra már mindenkinek kellett választani szakdolgozat témát.

Régi szerkezet

Ez az a képzés, amit én kaptam. Nem állítom, hogy tökéletes volt. A végén le is írom mi a bajom vele.
31 előadás és 20 gyakorlat volt, összesen 149 óra.


1. félév (5 vizsga / 13 óra; 4 gyakorlat/11 óra = 24 óra)

Atomfizika 2+0
Matematika 3+3
Általános biológia 2+0
Általános kémia 4+2
Sejttan 2+0
Állatszervezettan 0+3
Növényszervezettan 0+3

2. félév (4 vizsga / 11 óra; 4 gyakorlat / 11 óra = 22 óra)

Szerves kémia 4+0
Analitikai kémia 3+0
Számítástechnika 0+2
Állatszervezettan 2+3
Növényszervezettan 2+3
Növényrendszertan 0+3

3. félév (5 vizsga/13 óra; 3 gyakorlat / 10 óra = 23 óra)

Analitikai kémia 0+5
Fizikai-kémia 4+0
Szerves kémia 3+0
Növényrendszertan 2+2
Állatrendszertan 2+3
Állatszervezettan 2+0

4. félév (5 vizsga / 18 óra; 3 gyakorlat / 8 óra; 2 szigorlat = 26 óra)

Növényrendszertan 2+0
Állatrendszertan 2+3
Biokémia 4+0
Humánbiológia 2+0
Biometria 0+3
Kolloidika 2+0
Szünbiológia I 2+0 (éghajlat és talajtan)
Szünbiológia II 4+0 (biogeográfia)
Fizikai-kémia 0+2
Terepgyakorlat

5. félév (7 vizsga / 19 óra; 2 gyakorlat / 8 óra = 27 óra)

Biokémia 2+6
Genetika 4+0
Etológia 2+0
Növényélettan 2+0
Állatélettan 3+2
Szünbiológia III 4+0 (ökológia)
Elválasztástechnika 2+0

6. félév (5 vizsga / 13 óra; 4 gyakorlat / 14 óra = 27 óra)

Genetika 0+4
Evolúciógenetika 3+0
Növényélettan 2+4
Állatélettan 3+2
Immunológia 2+0
Mikrobiológia 3+4

Voltak húzós félévek, s nem állítom, hogy nem lehetett volna ezen is finomítani. Például a két szigorlat ne egy félévben legyen. Később szét is vették. Több gyakorlat volt, és a vizsgák egy kicsit egyenletesebben voltak elosztva. A több gyakorlat nagyon fontos, mert így a félév során is le voltunk terhelve értelmes dolgokkal.

Ehhez még tegyük hozzá, hogy amikor én jártam egyetemre szokás volt vizsgaidőszak hosszabbítást adni azon évfolyamoknak, amelyeknek több mint 6 vizsgája volt a félévben. Szigorlatok duplán számítottak. Így volt, hogy még februárban vagy szeptemberben is vizsgáztunk. Így lehetett tartani, hogy 1 vizsga 1 hét, azaz tényleg volt időnk felkészülni a vizsgákra.

Az új BSc szerkezet

Ez a képzés nagyjából 4 félév kötelező előadást és gyakorlatot tartalmaz. A harmadik év specializációé.

1. félév

Kémiai kritériumtárgy 0+2*
Biológia kritériumtárgy 0+2*
Általános kémia 0+2
Kémia biológusoknak 4+0
Informatika 0+2
Matematika 1+1 (csak gyakjegy)
Fizikai alapok biológusoknak 1+0 (C kollokvium)
Sejtbiológia  3+0
Evolúcióbiológia 3+0
Biogeográfia 3+0

2. félév

Szerves és természetes szénvegyületek kémiája 3+0
Biometria, alapozó biostatisztika 1+1 (csak gyakjegy)
Bioetika és kutatási módszerek 0+1
Sejtbiológiai gyakorlatok 0+2
Bevezetés a laboratóriumi gyakorlatba és biológiai számítások 0+1
Növényi struktúra és funkció I 2+0
Állati struktúra és funkció I 3+0
Az élővilág sokfélesége I 2+0
Az élővilág sokfélesége II 2+0
Etológia 1+0
Mikrobiológia 1+3

3. félév

Biokémia 2+0
Növényi struktúra és funkció I 0+2
Növényi struktúra és funkció II 2+2
Állati struktúra és funkció II 3+0
Állati struktúra és funkció I 0+3
Ökológia 3+2
Genetika 3+0
A természetvédelem tudományos alapjai 0+2

4. félév

Biokémia 0+3

Az élővilág sokfélesége I 0+3
Az élővilág sokfélesége II 0+3
Genetika 0+3
Biokémia és molekuláris biológia 3+0
Bioenergetika és metabolizmus 2+0
Bevezetés a bioinformatikába 0+1
Az immunológia alapjai 1+0 (D kollokvium)
Állati struktúra és funkció II 0+3
Élővilág sokfélesége terepgyakorlat

	1.	2.	3.	4.
Előadások száma	6	8	5	3
Előadások óraszáma	15	15	13	5
Gyakorlatok száma	3	4	5	6
Gyakorlatok óraszáma	5	8	9	16
Kollokviumok száma	4	6	5	2-3
Gyakjegy/évközi beszámoló száma	4	5	5	6-7
Összes óraszám	20	23	21	21

Felsőbb utasítás, hogy kevesebb kontaktóra legyen. Nem értem miért, de ez van. Közben pedig több gyakorlati kredit lett, de ez még kevesebb tényleges gyakorlati órát jelent. A vizsgaidőszakok viselhetőek lesznek a maguk legfeljebb 6 kollokviumával (kötválokkal el lehet rontani, de nem érdemes).


A megdöbbentő a gyakorlatok hiánya. Sokkal kevesebb gyakorlata van egy mostani biológusnak. Ez ugye pénz kérdés és törvényi kérdés. A törvény több gyakorlatot kíván, az ELTE vezetése a hiányos finanszírozás miatt kevesebbet. Persze a törvénynek meg fog felelni az új képzés: több kredit lesz gyakorlaton, de talán még kevesebb gyakorlat lesz. A gyakorlatok eloszlása viszont borzalmasabb, mint valaha. A 4. félév 16 órányi gyakorlata önmagában is súlyos, de a 7 különböző gyakjegy meg még inkább. Itt mondjuk az immunológiát nem értem miért D kollokvium (tehát lehet félév közben is letenni). Azért jó, ha tudjuk, hogy egyszerre lesz a két rendszertan gyakorlat, állatélettan, biokémia és genetika gyakorlat. A bioinformatika gyakorlat csak hab a tortán. Ez a félév súlyos lesz. A rendszertanok azért kerültek ide, hogy a terepgyakorlat előtt legyen közvetlenül, s a hallgatók még emlékezzenek a tanult élőlényekre. Terepgyakorlat pedig csak tavasszal lehet.


Finomság, hogy egy félévben lesz a két rendszertan előadás, ami most már nem állat és növény felosztású, hanem az egész élővilágot áttekinti. Egyszerre lesz a bevezető, és a II-esen valamely csoport részletesebb ismertetése.

A növényszervezettan és a növényélettan gyakorlatnak sikerült egy félévre kerülnie.

Nagyon nem ez a legjobb tantervi háló, amit el lehet képzelni. Viszont ez felelt meg a sokféle kívánságnak, feltételnek, preferenciának, természeti adottságnak, stb. Meg fogjuk látni, hogy nehezebben vagy könnyebben lesz teljesíthető. Több lesz a félév során, otthon elvégzendő feladat. Ez új lesz nekünk is, de a hallgatóknak is. Nagyobb önállóságot követel majd meg tőlük a rendszer. És folyamatosabb tanulást/készülést az egyetemi dolgokra. Ezt nem bánom.

Remélem sikerült egy kicsit megvilágítani, hogy milyen buktatók rejtőzhetnek egy tantervi hálóban, s hogy ezek megoldása nem olyan egyszerű, hogy 1-1 előadást vagy gyakorlatot ide-oda mozgatok. Az egymásra épülések, a laborok kihasználtsága, az oktatók egyéb elfoglaltsága (pl. MSc-s előadások/gyakorlatok) mind-mind korlátokat szab az ilyen mozgatásoknak.

Tapasztaltuk, hogy egy rossz szerkezet nagyon megnehezítheti a szak elvégzését, s demotiválhatja a hallgatókat. Fontos érteni, hogy motivált hallgatók jobban (mélyebben) és többet hajlandóak tanulni (nem a 20% menthetetlenről beszélek). Nem engedhetjük meg, hogy egy rossz tantervi hálóval értékes hallgatókat elvesszünk!